Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, illetve a rendszerváltás 25. évfordulója tiszteletére ingyenes koncertet rendeznek június 16-án este fél hétkor a Hősök terén az Omega és a német Scorpions részvételével - derült ki a Szabadságkoncert elnevezésű esemény tegnapi sajtótájékoztatóján.

A német Scorpions és a magyar Omega részvételével tartanak Szabadságkoncertet június 16-án a Hősök terén. A rendezvénnyel Nagy Imre és mártírtársainak 25 évvel ezelőtti újratemetésére emlékeznek. Az ünnepség este fél hétkor kezdődik. Fővédnöke Áder János lesz.

Az M1 Híradójának tudósítása a Terror Háza Múzeumban tartott sajtótájékoztatóról.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Duna Televízió műsorában többek között az országgyűlési választások utáni politikai helyeztről, az MSZP aktuális állapotáról is beszélt.

Az első világháború európai polgárháború volt, amely alapvetően befolyásolta a kontinens és az egész világ jövőjét ˜– mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az első világháború kitörésének 100. évfordulóján tartott konferencián, csütörtökön Budapesten.

Schmidt Mária elmondta: a brit világbirodalom Németország elszigetelésére törekedett az első világháború előtt, ennek érdekében pedig Oroszországgal és Franciaországgal is kibékült. Úgy fogalmazott: ˝szorult a hurok Németország körül˝, amely ˝félni kezdett a jövőtől˝, miközben a franciák anyagilag is támogatták az orosz katonai potenciál növelését.

Hamis propagandával igyezett lejáratni az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Német Császárságot az Egyesült Államok az antant hatalmak közreműködésével az I. Világháború idején – erről Schmidt Mária történész beszélt az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Az a balliberális oldal, amelyik szerepelt a választásokon, rossz állapotban van, semmilyen alternatívát nem tudott nyújtani, és nem végezte el azt a munkát, amit a 2010-es választások óta el kellett volna végeznie – jelentette ki Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában.

A választás előtti utolsó héten a Mandiner különböző irányultságú, meghatározó magyar véleményformálókhoz fordult; rövid, tömör válaszokat kérve tőlük egy kérdésre: hogyan értékelik a 2010-2014 közötti ciklust? Válaszaikat a napokban közöltük, sorozatunkat Schmidt Mária írásával zárjuk.

A Terror Háza Múzeumra a legbüszkébb munkásságában az intézmény pénteken Széchenyi-díjjal kitüntetett főigazgatója. Schmidt Mária történész azt mondta, a múzeummal már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a diktatúrákat össze lehet hasonlítani.

Orbán Viktor március 15-ei beszéde és a kormány 2010 óta meghozott intézkedései is szóba kerültek a Duna Televízió Klubszoba című műsorában, amelynek vendégei Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Babarczy Eszter eszmetörténész és Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője voltak.

Terror Háza Múzeum erénye, hogy megtörte a történetírásban korábban uralkodó marxista, baloldali véleménymonopóliumot a 20. századi diktatúrákat illetően - mondta az MTI-nek Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója, aki Széchenyi-díjban részesült pénteken.

A csendes megemlékezés célja az volt hogy felhívják a figyelmet a hősökre - mondta Schmidt Mária.

„Ha az ember mindig azt szajkózza, ami éppen elfogadott, akkor biztos lehet abban, hogy senki nem fogja támadni” – mondja Schmidt Mária, akit a Józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok Háza miatt hasonló össztűz alá vettek, mint korábban a Terror Háza Múzeum miatt. A múzeum történész főigazgatója a német megszállási emlékművet ért bírálatokról is elmondja véleményét.

Schmidt Mária, történész szerint, amennyiben Ukrajnában teljessé válik Oroszország befolyása akkor minden lényeges gazdasági és politikai kérdést Moszkva dönt majd el.

Nyugaton a helyzet változóban címmel írt könyvet Schmidt Mária. A történész lapunknak elmondta, az évek óta tartó válságnak sokkal mélyebb gyökerei vannak, mint gondolnánk. Kiemelte, mi magyarok a múltunk miatt hamarabb megtalálhatjuk a gyógymódot, mint a nyugati társadalmak.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója nem titkolja, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozójaként a második világháború és a holokauszt tematikájában is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot. Schmidt Mária szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy 1944. március 19., a német megszállás napja cezúra Magyarország XX. századi történelmében. Úgy véli, valójában nincs vita a magyar felelősség kérdésében. - Nem igaz, hogy mindenki kollaborált. Ahogy az sem igaz, hogy senki sem kollaborált - mondja a történész a német bevonulás utáni időszakról.

A válsággal lezárult egy korszak a történelemben, új szakaszhatárra ért a világ. A nemzetállamoknak maguknak kell megtalálniuk az egyensúlyi állapothoz visszavezető utat - írja új, Nyugaton a helyzet változóban című könyvében Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Milyen kihívások előtt áll a Nyugat a XXI. század elején? Mi lesz a nemzetállamokkal? Milyen szerepe lesz az államnak? Lesz-e elegendő munka? Schmidt Mária egyebek mellett ezekre a kérdésekre keres válaszokat.

Az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza - Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója az MTI-nek.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Fürjes Balázs kormánybiztos a helyi magyar közösség képviselőinek ismertette szerda este a tel-avivi nagyköveti rezidencián az új józsefvárosi holokauszt-emlékhely terveit.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az utóbbi időszak kormányzati gesztusainak köszönhetően a nemzetközi közösségek kezdik belátni, hogy nincs antiszemitizmus Magyarországon. Schmidt Mária az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: a támadások mögött politikai motiváció állhat.

Felül kell vizsgálni az első világháborúról szóló történelemkönyveket, mert régi szemléletet tükröznek – állítja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A történész sajnálatosnak tartja, hogy a kánonállítás joga még mindig a baloldalon van, és úgy gondolja, az új holokauszt-emlékhelyet, a Sorsok Házát a „félkarú generációnak” kell tervezni.

Szeptember 30-án, hétfőn tartotta alakuló ülését a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ nemzetközi tanácsadó testülete, amelyet Schmidt Mária a kormány felkérésére hívott össze. Tagjai a szakmai és a tudományos elit legfontosabb és legismertebb képviselői.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben nyíló időszaki kiállításról beszélt az ATV műsorában.

Alig néhány hónapja vetődött fel a döntés a józsefvárosi pályaudvaron létesítendő holokauszt központról – mondta el a Klubrádiónak Schmidt Mária a projekt szakmai programjának irányítója. A történész nem tud arról, hogy évekkel ezelőtt lett volna bármilyen terv az oktatási központként is funkcionáló emlékhely létrehozására. A Terror Háza múzeum igazgatója arról is beszélt, hogy Lázár János holokauszttal kapcsolatos szerencsétlen megfogalmazása nem jelenti a tragédia relativizálását.

Jövő tavaszra a kormány tervei szerint elkészülhet a holokauszt-emlékhely a józsefvárosi pályaudvaron - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság ülésén csütörtökön Budapesten.

A kommunista diktatúrából sokan nagyon simán jutottak át a demokrácia viszonyai közé, köztük olyanok, akik most reggeltől estig a demokrácia védelmezőiként tüntetik fel magukat – konkrét nevek említése nélkül erről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az ő számonkérésükkel még adósok vagyunk. Úgy látja ugyanakkor, hogy sok minden történt már a kommunizmus megismerése és feltárása érdekében, és egy évtizeden belül Nyugat-Európa is el fogja ismerni az akkor elkövetett bűnöket.

Horn Gyula megítélése csak évek múlva lehet egyértelmű – állítja a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Lesz-e további vizsgálat a kommunista pártvezetők kiemelt nyugdíjazának ügyében?

Terézvárosban, színházak és paloták közt nőtt fel Schmidt Mária történész, aki szerint ma is itt található a főváros kulturális központja. Úgy véli, a Terror Háza példája is mutatja: csak a merész alkotások állják ki az idő próbáját.

Tótkomlóson ünnepélyes keretek között avatták fel Mindszenty József bíboros-hercegprímás szobrát hétfőn. A Békés megyei kisváros lakosainak, egyházi, nemzetiségi és civil közösségeinek akaratából állítottak emléket a mártír egyházfőnek, a költségeket a Szeged-Csanádi Egyházmegye vállalta magára - hangzott el az ünnepségen.

Mindszenty József tiszteletére szobrot állítottak Tótkomlóson – ennek kapcsán nyilatkozott az M1 híradójának a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Nemzetközi konferenciát tartanak a Terror Házában Charles de Gauelle személye kapcsán. Az ATV Start Plusz című műsorának Schmidt Mária volt a vendége.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Fiala János műsorában elmondta: minden korábbi megpróbáltatás ellenére gyakorlatilag függetlenül és szabadon kezdhettük el a 21. századot, ez pedig végül is megelegédességel tölthet el bennünket.  

A Terror Háza Múzeumban tartott Sztálin-világ – a kommunizmus ára című konferenciát követően az intézmény főigazgatója az M1 Az este című műsorának vendége volt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Hír TV Kontraszt című műsorának vendége.

Decemberben lenne 70 éves Petri György, a 20. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb költője. Hagyatékának egy részét a 20. Század Intézet vásárolta meg. Schmidt Mária főigazgatót Petri életművéről és ellentmondásos személyiségéről kérdezték a Heti Válaszban.

Tavaly konferenciát tartottak a Terror Háza Múzeumban. id. George Bush az Egyesült Államok egykori elnöke 1989-es európai szerepvállalásáról. A konferencián elhangzottak most Európa szerencséje címmel egy könyvben jelentek meg.

A Hatoscsatorna műsorának vendége volt a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A 2009-es alapítású Petőfi-díj idei átadója kapcsán Schmidt Mária nyilatkozott az ATV Start Plusz című műsorában.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat kitüntette azokat, akik a legtöbbet tették a cigányság integrációjáért. Maga a díj egy aranygyűrű, amelybe cigánykereket véstek, és a gyűrűt névre szóló gravírozással kapja a díjazott.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem bántotta a magyar munkavállalókat a Mandiner portálon megjelent esszéjében. A főigazgató a rendezvényen az esszéjéből azt a mondatot olvasta fel, amely szerint „a magyar nemzeti érdek azt követeli, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk az új feltételekhez, amelyek valójában nem is olyan újak. Mi, magyarok, mindig is képesek voltunk a kemény munkára, a szorgalomra, és ambíciónk is mindig volt bőven.”

Az olimpia és a foci-Eb évének apropóján a Médiaunió Alapítvány idén az életvitelszerű sportolás örömeire hívja fel a figyelmet nagyszabású, „A sport mindenkié!” elnevezésű kampányában. Schmidt Mária, a kuratórium elnöke csütörtök délelőtt a program budapesti sajtótájékoztatóján beszédében kiemelte: fontos, hogy az olimpia és a foci-Eb évében ne csak együtt örüljünk sportolóinkkal, hanem mi magunk is álljunk fel a fotelből, hisz a sport mindenkié.

Sportolj hetente 3x1 órát! szlogennel a rendszeres testmozgás fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet a Médiaunió idei kampánya. ˝Azért választottuk ezt a témát, mert az olimpia, a paralimpia és a foci Európa-bajnokság évében kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy mindenki elkezdjen rendszeresen sportolni˝ – fogalmazta meg a fő célt Schmidt Mária, a Médiaunió Alapítvány kuratóriumi elnöke a kampány indítása alkalmából megtartott sajtótájékoztatón.

Nick Thorpe beszélgetett Schmidt Máriával a Hungarian Review-ban.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint csak a kultúra vezetheti ki a Nyugatot jelenlegi nehéz helyzetéből. Schmidt Mária a siófoki Media Hungary tanácskozás keddi nyitó előadásában úgy fogalmazott, hogy elsősorban nem a gazdasági, hanem a kulturális, bizalmi és társadalmi válság hozza nehéz helyzetbe a nyugati társadalmakat.

Jan Mainka interjúja Schmidt Mária történéssszel, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával a Budapester Zeitungban.

Az utolsó interjú választás utáni, triumfáló hangulatban született. Mit hoz a második félidő? Schmidt Máriával, a XX., valaminta XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatójával Buják Attila beszélgetett.

Jan Mainka interjúja a Terror Háza Múzeum főigazgatójával a The Budapest Times-ban.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója "a kommunizmus fekete évszázadáról" beszélt a Hír Televízió műsorában.

"Az Intézet alapvető célja, hogy összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit. Ahhoz, hogy a »nemzetközi szocializmus« mérhetetlen pusztítása és, az élet minden területét beszövő hazugságai után helyreállítsuk európai kultúránk tradicionális és pozitív értékeit, először meg kell kezdenünk a feltárás munkáját."