A nemzetállamok szerepéről, a szólásszabadság önkényesen kijelölt határairól, valamint akulturális gyarmatosítás műtárgypiaci fejleményeiről esik szó az M5 műsorában.

Az adás témái: Joe Biden és a demokrácia csúcs, Alkotmány, Putyin mesterterve, megosztottság és kultúrharc.

"Csodaországgá" változtatná Németországot az új szociálliberális-zöld kormánykoalíció, csökkentenék a választójogi korhatárt 16 évre, legalizálnák a kannabist és megkönnyítenék a külföldiek állampolgársághoz jutását.

A Bayer Show vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, akit a 2004. december 5-i népszavazásról, valamint az új német kormány-programról kérdezett Bayer Zsolt.

Az új német politikai irányvonal élesen szemben áll Közép-Európa társadalmi meggyőződésével, ami abban az esetben nem baj, ha az EU-ban az együttélés politikája érvényesül. Ugyanakkor az is tisztán látható, hogy minden korábbinál bonyolultabb politikai megállapodással fog zajlani a következő négy év Németországban, és mint minden németországi változásnál történt, ennek is hatása lesz Magyarországra – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében megrendezett, Németország választott című konferencián csütörtökön.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyílt levelet írt Sólyom László volt köztársasági elnöknek, számon kérve a hallgatását, ahogy fogalmaz, a baloldal által tervezett alkotmányos puccs ügyében. Az Alkotmánybíróság volt elnökének címzett levelében a történész kifejezi reményét, hogy Sólyom László, aki mint írja, oly aggályosan őrködött a pártállamból a demokráciába történő átmenet gördülékenysége felett, ugyanolyan határozottsággal áll ki a demokratikusan megválasztott Magyar Országgyűlés által 2011-ben megalkotott és a képviselői szavazatok minősített többségével elfogadott Alaptörvény mellett is. Kakukk L. Tamás interjúja.

Milyen súllyal és erővel bírna egy, a Visegrádi Együttműködésnél (V4) is tágabb közép-európai összefogás?

Milyen üzenete van ma 1956-nak? Hol tart a 2006-os őszi események feldolgozása? Egyebek mellett erről kérdeztük Schmidt Máriát, a Terror Háza főigazgatóját.

Az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Egyebek mellett erről a kérdésről esett szó az M5 adásában Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, illetve Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója részvételével.

Karácsony Gergelyről nem tudom megmondani, hogy van-e bármi olyan érték az életében, ami neki fontos, hogy mit gondol az országról - többek között erről beszélt a Spirit Fm Harcosok Klubjában Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. Az előválasztás mellett szóba kerültek Orbán Viktor nemzetközi szövetségesei, illetve mennyi szűkült be a kormányfő körül a levegő. Schmidt Mária hiányolta a miniszterelnök-jelölti vitákból a kül- és geopolitikát. Részletek az adásban!

A németországi szövetségi parlamenti választásról, a koronavírus eredete körül keringő feltételezésekről, valamint az Egyesült Királyságban kialakult válsághelyzetekről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Schiffer András ügyvéd és Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója.

A húsz éve történt, szeptember 11-i terrortámadásról, és a 15 éve kiszivárgott őszödi beszédről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei. A műsorban szóba került az is, hogy milyen támadásokat intéznek a nyugaton egyre nagyobb teret nyerő új baloldali progresszív erők már a klasszikus értelemben vett szabadelvű liberálisokkal szemben is.

Minden értéknek, minden összekapcsoló erőnek, ami közösségekbe rendezné az európai népeket és országokat, a Nyugat ellentmond - erről beszélt a Bayer show-ban Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kitért a közelgő német választásokra is, amely - véleménye szerint - egy kudarcos 16 év lezárása lesz.

Nekünk egészen más problémáink vannak, mondja Schmidt Mária a focisták térdeléséről, a BLM-mozgalomról és az amerikai társadalom vitáiról. Szerinte meg kell találni a módját, hogy a magyar érdekeket a legjobban képviseljék az EU-ban. A történész azt szeretné, ha az unió kevesebb dologba szólna bele, és most mindent akar markolni és nagyon keveset fog.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérdezte Bohár Dániel a Pesti TV “Mi magyarok” című műsorában. A beszélgetésből kiderült, hogy Schmidt Mária hatalmas focidrukker, a részben hazai rendezésű EB-n a stadionban szurkolt a magyar válogatottnak unokái társaságában. Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a labdarúgásnak komoly nemzeti identitás erősítő szerepe van. Úgy vélekedett, hogy korunkban erre nagy szükség van, ugyanis szuverenitásunk támadás alatt áll.

Miért vált ki egyesekből heves indulatokat az MLSZ döntése, miszerint a magyar válogatott nem hajlandó a mérkőzések előtti BLM-mozgalomhoz köthető térdelésre? A műsorban az is terítékre kerül, hogy a Google 2019 után ismét több tízmillió amerikai polgár egészségügyi adataihoz jutott hozzá; erről azonban sem az orvosokat, sem a betegeket nem tájékoztatták. Végül a great reset, azaz a pandémia utáni nagy újraindulás kapcsán felmerül teóriákról esik szó. Beszélgetőpartnerek: Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, L. Simon László országgyűlési képviselő, Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő és Pogonyi Szabolcs, a Közép-​európai Egyetem tanszékvezetője.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Frank Füredi szociológusprofesszor, Schmidt Mária történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetett Frank Füredi Célkeresztben a határok című könyvéről.

Trianon 100 - A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései címmel országos akkreditált pedagógusképzési programot indított általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A képzéssorozat keretében mintegy ötezer pedagógus ismerkedhet majd meg az első világháborút lezáró trianoni békerendszerrel kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményekkel.

A XXI. század Közép- és Kelet-európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak - ezt mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója egy minapi konferencián. Az eseményt Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő szervezte, és mások mellett olasz, francia és lengyel európai parlamenti politikusok és jogtudósok is elmondták véleményüket arról, hogy hogyan kellene újradefiniálnia magát Közép-európának, az európai Jobboldalnak, és hogy ez utóbbinak milyen szerepe kellene, hogy legyen az Európai Unió mindennapjainak alakításában. Hidvéghi Balázzsal és Schmidt Máriával a Kossuth Rádió készített interjút.

Az 1920-as években elindult lendületes gazdasági és kulturális fejlődés hatásairól, a Székesfehérvárhoz több szállal kötődő kultúrpolitikusok: Klebelsberg Kuno, Kornis Gyula és Hóman Bálint munkásságáról és tiszteletéről is szó volt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek szerdán a Városháza Díszterme adott otthon.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett arról, miért fogalhatott állást Ferenc pápa a globális kormányzás mellett, illetve arról, hogy egyre több olyan vélemény lát napvilágot, mely szerint laborszökevény volt a világot megbénító koronavírus. A beszélgetés apropóját adta a gyereknapon megjelent az új LMBTQ-mesekönyv is.

A magyar cigányság hősei előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum új kiállítása. Hat hónapos szünet után az Együtt, szabadon tárlattal nyitotta meg kapuit az intézmény. Célunk, hogy bemutassuk a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos, és büszke magyar-roma közösség felépítéséhez, fogalmaznak a kiállítás alkotói. Kádár Dóra a múzeum főigazgatójával, Schmidt Máriával beszélgetett.

Bemutatták az Orbán Viktor kormányzását átfogó, Magyarország 2020 című tanulmánykötetet.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett arról, hogy Európában a migráció és az iszlám növekvő megjelenése miként teszi zárójelbe a női jogokat.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a migrációról, az iszlámról, a rasszizmus kérdéséről és a Franciaországban uralkodó állapotokról.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a nyilvánosságra került titkos felvételről, amelyen a CNN belső titkairól és politikai elköteleződéséről beszél a vállalat egyik vezetője. Arról is szó esik, hogy újabban miért állnak ki előszeretettel az amerikai nagyvállalatok a haladó napirendbe illeszkedő faji és nemi ügyek mellett, és miként foglalnak állást politikai kérdésekben, valamint Biden elnök esélyegyenlőségi törvényt módosító javaslatáról, amely tágabb körben érvényesítené a nemi hovatartozás és a szexuális orientáció alapján való diszkrimináció tilalmát

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a magyar romák helytállásáról, a rendszerváltoztatás roma hőseiről a roma kultúra világnapján.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a 21. századi kultúrharc, azaz a kultúráért zajló globális küzdelem aktuális történéseiről és folyamatairól.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a radikális iszlám elleni küzdelmekről.

A nemzeti konzervatív gondolkodású embereknek az elveikhez és értékeikhez kell ragaszkodniuk egy olyan világban, amely felszámol mindent, ami összeköthet, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a szólásszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást – erről Schmidt Mária történész beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a a 21. századi kultúrharc mibenlétéről és aktuális történéseiről.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a kormánypárt és az Európai Néppártról, a szigorított védelmi intézkedésekről és a vakcinaháborúról.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a történelmi léptékű fejlesztésekről a felsőoktatásban.

„A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek” – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Faktumban. 

„A nyugat-európai országok valójában soha, egyetlen pillanatig sem voltak érdekeltek térségünk felzárkóztatásában, sokkal inkább abban, hogy alárendelt szerepünket szándékosan prolongálják. Harminc évünkbe telt, hogy ezt megértsük” – írja Schmidt Mária Országból hazát – Harminc éve szabadon című új könyvében. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával a harminc éve kivívott szabadságunkról, a Nyugat-Európával kapcsolatos illúzióinkról és az Amerikából kiinduló neomarxista reneszánszról beszélgettünk.

A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának szerkesztésében napvilágot látott kiadvány George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének életútja előtt tiszteleg. A könyv 2012-ben jelent meg magyar és angol változatban. A könyv angol verziójának e-könyv változata, amely a Europe’s Luck – George H. W. Bush címet viseli, megvásárolható a nagyobb könyvesboltok weboldalán.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem című műsorában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója beszélt az 1956-os forradalomról, illetve hogy miként változott a szabadságharc megítélése az azóta eltelt évtizedek óta.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában ez alkalommal a sajtó-, a vélemény- és a szólásszabadság témakörével kapcsolatban vitázott egymással Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, egyetemi tanár, L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, valamint Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem tanszékvezetője.

Történelmünk bővelkedik forradalmakban, szabadságharcokban, nagy tömegeket megmozgató társadalmi megmozdulásokban. Ezen események legtöbbje októberhez köthető. 6-án az aradi vértanúkra, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlások áldozatára emlékeztünk. 23-án pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseit ünnepeljük. Emellett az őszirózsás forradalom évfordulója is októberben van, valamint a rendszerváltoztatás egyes történései is ehhez a hónaphoz kötődnek. Sőt a rendszerváltás óta eltelt harminc év, ha forradalmakkal nem is, de látványos tömegmegmozdulásokkal tovább bővítette ezt a sort.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában folytatódott a két héttel ezelőtti vita a kultúrharc kérdéséről. A stúdióban ezúttal Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, egyetemi tanár, L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, valamint Böcskei Balázs politológus, politikai elemző voltak a meghívott vendégek.

A kultúrharc kérdéséről Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, egyetemi tanár, L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke és Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem tanszékvezetője vitázott az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Hír Televízió Informátor című műsorában mondott véleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli vitáról. A történész úgy látja: az egyetemen uralkodó "kizárólagosság, a múltba való révedés fenntarthatatlan."

A Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzetről Schmidt Mária, Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Erről Schmidt Mária beszélt a Kossuth Rádiónak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Tokaji Írótáborban adott interjújában egyebek mellett fontos emlékezetpolitikai kérdésekre is kitért.

Schmidt Mária a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából volt a Duna Televízió vendége. A beszélgetés során az események története és a feldolgozás lehetséges módjai is szóba kerültek.

Schmidt Mária, Hatos Pál és Szakály Sándor történészek vállalkoztak arra, hogy átbeszéljék azt a traumát, melyet a békediktátum aláírása okozott a magyar nemzetnek – Trianon 100. évfordulója alkalmából szervezett beszélgetést a Mandiner.

Kovács András, az Origo újságírója készített interjút Schmidt Máriával a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából.

Milyen út vezetett el a május 2-i ülésig, milyen történeti hagyományokhoz lehetett, illetve lett volna érdemes visszatérni 1990-ben, és milyen kompromisszumok születtek a kormányzó és az ellenzéki pártok között? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és M. Kiss Sándor, a RETÖRKI főigazgató-helyettese az M5 műsorában.

Schmidt Mária a harminc évvel ezelőtti rendszerváltoztatás cigány hőseinek helytállásáról az április 8-i Nemzetközi Roma Nap apropóján nyilatkozott a Kossuth Rádió Napközben című műsorának.

Schmidt, directora del museo 'Casa del Terror' en Budapest, ha sido una cercana colaboradora de Orbán durante años. Afirma que Hungría se enfrenta a una "guerra cultural".

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 Ma este című műsorának volt a vendége. A beszélgetés fő témája Orbán Viktor miniszterelnök berlini látogatása, Angela Merkel kancellárral való találkozója volt.

Schmidt Mária a Bayer Show műsorában arról beszélt: egy nagyon bizonytalan korszakban vagyunk, egy új század kezdődött és az mindig egészen más világot fog hozni.

A 30 éve szabadon emlékévhez kapcsolódóan a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kezdeményezésére a Magyar Posta Elekes Attila André tervei alapján nyolc bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet bocsát ki, melyeket 2019. december 16-án mutattak be a Terror Háza Múzeumban. A bélyegekkel a rendszerváltoztatás folyamatában jelentős szerepet vállaló magyar közéleti szereplőkről emlékeznek meg.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; “a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján.

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak – vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.

A világ legnagyobb könyvszakmai találkozóján, a 71. Frankfurti Könyvvásáron is bemutatták a Terror Háza Múzeum főigazgatójának legújabb kötetét. A német nyelvű, “Geburt Einer Neuen Welt 1918–1923” című kiadványt a szerző, Schmidt Mária dedikálta is az érdeklődőknek.

A képzés Balatonkenesén tartott zárórendezvényén Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott köszöntőt, majd egy kerekasztal-beszélgetést követően Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartott előadást a tanároknak.

Ha győztes, gyarapodó jövőt szeretnénk építeni Magyarországnak, azt azzal kell kezdeni, hogy bemutatjuk a diákoknak a magyarság történetének ilyen szakaszait, nagy teljesítményeit – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hétfőn Vácon.