Václav Klaus, a Cseh Köztársaság volt államfője és miniszterelnöke kapta idén a Petőfi-díjat. Az ünnepélyes díjátadót a Terror Háza Múzeumban tartották.

A XX. századi diktatúráknak és a második világháborúnak megágyazó első nagy világégésre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a magyarországi köznevelésben. Az első világháború centenáriuma lehetőséget ad a száz éve történt nagy háború felelevenítésére és átértékelésére. A Várkert Bazárban november 23-án megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat alkotói nemcsak emlékeztetnek, de egy új narratíva megalkotására is kísérletet tesznek. Itt az ideje leszámolni a háború „nyugati győztesei” által sulykolt szemlélettel, és azzal is, hogy a harcok Európa keleti felén 1918-ban véget értek. Az Origo riportere az európai szinten egyedülálló, modern technikával készült tárlat mellett a magyar történelemoktatásról, az első világháború jelentőségéről beszélgetett Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, az Új világ született 1914–1922 kiállítás főkurátorával.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádiónak nyilatkozott a történelemoktatással kapcsolatos elképzeléseiről.

Schmidt Mária, az "Új világ született 1914–1922" című tárlat főkurátora a Magyar Televízió Ez itt a kérdés című műsorának volt a vendége.

Az Új világ született című tárlat megnyitásával immár megtekinthető az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös kiállítás-sorozatának mindhárom része.

Az első világháborús események vizsgálatának friss szemléletéről Schmidt Mária, az "Új világ született 1914–1922" című tárlat főkurátora beszélt az Echo Televíziónak.

Az "Új világ született 1914–1922" című, immár teljes egészében megtekinthető tárlat főkurátorával, Schmidt Máriával az Origo készített helyszíni riportot a Várkert Bazárban.

Az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet – mondta el Hafner Zoltán igazgató november 9-én Budapesten.

Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából adták ki újra a januárban elhunyt Tőkéczki László történész Tisza Istvánról írt monográfiáját. Az alkotást október 30-án mutatták be a Terror Háza Múzeumban.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kezdeményezésére a Magyar Posta alkalmi bélyegblokk kiadásával tiszteleg az első világháború hősei előtt. A tíz katonát bemutató bélyegívet október 25-én mutatták be a Terror Háza Múzeumban.

A magyarok szinte minden forradalma és szabadságharca negatív eredménnyel zárult, de végül pozitív – megmaradás, haza és szabadság – lett a végeredmény – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtt tartott emlékünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956-ban a magyar kommunisták és a megszálló szovjet birodalom azzal szembesült, hogy tízévnyi terroruralom sem volt képes megtörni a magyarok gerincét.

A hidegháború végétől a 2001. szeptember 11-i terrortámadásig, sőt egészen a 2008-as gazdasági válságig úgy tűnt, hogy a neoliberális kurzus történelmi projektjét semmi sem veszélyezteti. Immár tíz éve tudjuk, hogy ez illúzió volt: vége a történelem végének. Ez abból is látszik, hogy egy évtizede „populista lázadás” és „konzervatív forradalom” zajlik, erősödik a tradicionalista ellenkultúra, a nemzetek választópolgárai egyre több országban veszik vissza az irányítást a globalista elitektől. Hogy ez miben érhető tetten és hol a helye Magyarországnak ebben a regionális, európai, sőt világfolyamatban, arról Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Békés Márton kérdezte.

Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett séta utáni megemlékezésen, az Andrássy út. 60. alatti épület mellett. Az eseményen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is felszólalt.

Schmidt Mária a Hír Televízióban beszélt Magyarország és Európa helyzetéről, valamint a liberális demokráciát érintő kérdésekről.

A V4-ek május 23-24-i nagyszabású, kétnapos konferenciájának létrejöttében, amelyről a Budapester Zeitung részletesen tudósított, kulcsfontosságú szerepet játszott a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A német nyelvű hetilap főszerkesztője, Jan Mainka beszélgetett Schmidt Mária történésszel a V4-ek szövetségének létjogosultságáról és Európa jövőjéről.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Bayer Zsolt műsorában beszélt Németország és az Európai Unió kapcsolatáról.

Götz Kubitschek német újságíró és politikai aktivista "Deutschland 2018: A széttépett ország" címmel tartott előadást a Terror Háza Múzeumban. Az előadó ezután Schmidt Mária főigazgatóval beszélgetett aktuálpolitikai kérdésekről. A beszélgetést Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója moderálta.

A nyugat-európai országokban az elit kontrollálja hogy hogyan és mit lehet mondani, nálunk azonban ez nincs így, hiszen – ahogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök is mondta – a magyarok politikailag inkorrektek. Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt az Európa jövője V4 konferencián a Magyar Televíziónak adott interjújában.

Náray Balázs Európa világban betöltött szerepéről kérdezte Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Európa jövője című nemzetközi konferencia Geopolitikai kihívások című panelbeszélgetésén vett részt.

Az Európai Unió szerkezetileg és hivatását tekintve is elavult – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Geopolitikai kihívások című panelbeszélgetésen, az Európa jövője V4-es nemzetközi konferencián, a Várkert Bazárban.

„Én nagyon Európa-párti vagyok, itt a legjobb az élet” – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a közelgő V4-konferencia előtt arról beszél lapunknak: sem a német, sem az orosz dominancia, és főleg a kettő együtt nem kívánatos, ezért is kell a visegrádiaknak összefogniuk. A történész szerint Orbán a magyar érdekképviselettel foglalkozik, az ellenzék teljesen kiüresedett, a Monarchia sikeres példaképe lehetne az irányt vesztett EU-nak, Amerika pedig ma is a világ ura, amit mindenkinek figyelembe kell vennie. Schmidt Máriát arról is kérdeztük, szerinte mi a jobboldali értelmiség szerepe, és miért is hívták meg Milót és Steve Bannont Budapestre. Szilvay Gergely nagyinterjúja.

A Szili Katalin pályaívéről szóló könyv bemutatóján a szerző Galló Béla, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke, volt MSZP-s politikus beszélgettek a Terror Háza Múzeumban. Az eseményen Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója mondott köszöntőt.

A konferencia címe, „Európa jövője” mutatja, hogy közös gondolkodásra hívunk mindenkit arról, hogy milyen Európát szeretnénk, és hogy nekünk, ennek a térségnek is megvannak a saját elképzelései, a saját érdekei, a saját víziói arról, hogy egy új évszázadba átlépve, új kihívásoknak megfelelve, milyen irányban kéne az Európai Uniót átalakítani – hangsúlyozta Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója pénteken Budapesten, a május 23-24-ére tervezett Európa jövője című nemzetközi konferencia háttérbeszélgetésén.

Schmidt Mária a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában hangsúlyozta: Európa a 20. századi megrázkódtatások és tragédiák miatt mára teljesen elbizonytalanodott, az európai emberek pedig megtagadják múltukat.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójának korábbi publicisztikáiból összeállított esszékötet immár angolul is megvásárolható, nyomtatott és e-book formában egyaránt.

„Mi, magyarok nem tehetjük meg, hogy számunkra veszélyes társadalmi folyamatokkal kísérletezzünk. Ezt megteszik helyettünk a nyugati nemzetek, az eredmény pedig mára látható: kudarcot hozott az a próbálkozás, ami a nyugati civilizáció alapértékeit próbálja megkérdőjelezni. Számunkra és a régió országai számára is kiemelten fontos az identitás és a szuverenitás, ezért kell megtanulnunk szót érteni egymással, a korábbi konfliktusok ellenére. Ezt az is jelenti, Magyarországnak meg kell erősödnie, napról napra jobban kell teljesítenünk” – többek között erről is beszélt a Századvégnek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész alkotásait ábrázoló, Magyar Posta által kibocsájtott bélyegek bemutatóján. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából rendezett eseményen felszólalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Szentandrássy István, valamint Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója L. Simon László országgyűlési képviselővel az M5 Esti kérdés című műsorának volt a vendége.

Mezőkövesden folytatódott az Első Világháborús Centenáriumi Emlékév keretében zajló pedagógus-továbbképzési program. A bemutatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte a tanárokat, majd Schmidt Mária kormánybiztossal egy kerekasztal-beszélgetés keretében elemezték a korszak máig ható jelentőségét. Az esemény zárásaként Frank Füredi szociológusprofesszor tartotta meg előadását.

A farkasréti temetőben búcsúztatták el hozzátartozói, barátai, valamint munkatársai Balás-Piri László 1956-os szabadságharcost, a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnökét, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnökét, az 1956 Alapítvány kurátorát.

A történelem és a politika újraértelmezési lehetőségeiről Horváth Szilárd Schmidt Máriával beszélgetett a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a XVIII. kerület fejlődésének, jó hírnevének elősegítéséért végzett teljesítményéért vehette át a kitüntetést a Rózsa Művelődési házban.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója arról is beszélt a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen, hogy az úgynevezett Nyugat ma is megengedően, elnézően, sőt, gyakran némi rokonszenvvel viszonyul a kommunizmushoz. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: ezreket gyilkolt meg, százezreket nyomorított és milliókat tett tönkre az a rendszer, amely először száz éve jutott hatalomra a világban, s amelyet „a tanácsköztársaság dicstelen 133 napja” alatt ismerhetett meg Magyarország.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Balás-Piri László ’56-os szabadságharcos hős, politikai elítélt, a Terror Háza Múzeumot is működtető Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke és az 1956 Alapítvány kurátora.

Bemutattuk Schmidt Mária és Frank Füredi új köteteit. Az „Értékek és válságok” elnevezésű könyvbemutatóra a Terror Háza Múzeumban került sor.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Magyarországon a legszigorúbb mércével mérve is szólásszabadság van, az Európai Unió más tagországaiban azonban a kényes közéleti témák tabusítása miatt súlyos veszélyben van a szólás- és a gondolatszabadság. A Hetek interjúja.

Életének 67. évében elhunyt Tőkéczki László, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja.

Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Karátson Gábor festő, író, filozófus egykori műteremlakásában megnyitott emlékhelyen. A Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.

Stanisław Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke kapta idén a Petőfi-díjat. Az ünnepélyes díjátadóra a Terror Háza Múzeumban került sor.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójának korábbi publicisztikáiból összeállított esszékötet megvásárolható a múzeumban, jövő héttől pedig a könyvesboltokban.

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások – újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című rendezvényén Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Bayer Zsolt író, publicista és L. Simon László országgyűlési képviselő beszélgettek az Akvárium Klubban. A beszélgetést Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára moderálta.

Lenin és társai nem szocialista forradalmat hajtottak végre, hanem megbízójuk, a Német Császárság pillanatnyi érdekének feleltek meg, tehát hazaárulást követtek el – jelentette ki Schmidt Mária főigazgató, a Terror Háza Múzeum „Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen” című időszaki kiállításának megnyitóján. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ugyanitt úgy fogalmazott: az októberi szocialista forradalom nyitánya a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, a kommunista önkényuralmi rendszereknek.

"Iskolánk tanárai és diákjai nevében köszönetünket szeretném kifejezni 1956 forradalmának és szabadságharcának méltó megünnepléséhez nyújtott segítségükért."

1956 két üzenetet hordoz: az egyik a szabadság tisztelete, a másik a nemzeti büszkeség – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Állatorvostudományi Egyetem Aulájában tartott beszédében.  

1956-ban megmentettük a nemzet becsületét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtti díszünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956 kapcsán a legfontosabb feladat számunkra az, hogy miképp tudjuk a gyerekeinknek és unokáinknak a magyar szabadságért vívott szellemi, lelki küzdelmet és az érte folytatott fegyveres harcot átélhetővé, értelmezhetővé tenni.

A Többes számban – Az I. világháború mindennapjai és a háborús mindennapok valóságai című országjáró kiállítás budapesti sajtótájékoztatóján Schmidt Mária és Rétvári Bence, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagjai, Varga Benedek, a kiállításnak helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Császtvay Tünde, a kiállítás főkurátora számoltak be a tárlat részleteiről a sajtó képviselőinek.

Magyarország az Unióban, az Unió Európában. Egy ENSZ-tanulmány szerint 2050-ig közel másfél milliárd migránst kellene befogadjon az Unió ahhoz, hogy fenntartható maradjon a munkaképes lakosság és a nyugdíjasok aránya. Ám ha ez megtörténne, az európai őslakosság kisebbséggé válna saját kontinensén. Schmidt Mária történész V4-ek közösségében való esélyeinkről, valamint az európai változásokról beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A Századvég Alapítvány Merre tart Európa? című rendezvényén Schmidt Mária tartott előadást a kontinenst érintő legfontosabb kérdésekről. A XXI. Század Intézet főigazgatója előtt Szijjártó Péter, külgazdasági- és külügyminiszter, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke is felszólalt.

Az értelmiség esete a kidobóemberrel címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeumban. A beszélgetés résztvevői Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Ablonczy Bálint újságíró, a Heti Válasz munkatársa voltak.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről az ’56-os cigány hősök portréit megfestő művész Angyalok verőfényben című kiállításának megnyitóján beszélt a Józsefvárosi Galériában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére létrehozott Emlékbizottság társelnöke reméli, hogy '56 méltó helyére került a társadalomban.

„A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.”

Német–Magyar Barátság díjat vett át szombaton Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának elnöke, a Budapesti Német Gazdasági Klub (DWC) 25 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepségen, a Pesti Vigadóban. Az elismerést minden évben azok vehetik át, akik sokat tettek a két ország közötti kapcsolatok erősítéséért.

Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.