Az a balliberális oldal, amelyik szerepelt a választásokon, rossz állapotban van, semmilyen alternatívát nem tudott nyújtani, és nem végezte el azt a munkát, amit a 2010-es választások óta el kellett volna végeznie – jelentette ki Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában.
A Klubszoba vendégei Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Borókai Gábor újságíró, a heti Válasz főszerkesztője voltak, akik az áprilisi választások eredményét értékelték.
Gerő András arról beszélt, Magyarországnak 2010-ben "volt egy helyes felismerése", hogy nem folytatható a 2010 előtti baloldali kormányok politikája. Hozzátette ugyanakkor, meglátása szerint ezt a helyes felismerést sok rossz rendelkezés követte, amikkel a választók láthatólag nincsenek megelégedve; ezt bizonyítja, hogy a Fidesz-KDNP a 2014-es választáson mintegy félmillió szavazattal kevesebbet kapott. Kitért rá, ennek részben az az oka, hogy nem tudott kiformálódni egy olyan alternatív ellenzéki politikai gyakorlat, ami meg tudta volna szorítani a kormánypártokat, részben pedig az, hogy az elmúlt négy évben Magyarország egyetlen komoly társdalmi problémája sem oldódott meg, ami a rendszerváltoztatás óta felhalmozódott.
Schmidt Mária úgy vélte nem létezik olyan társadalmi probléma, amit mindössze négy év alatt meg lehetne oldani; ez nem egy reális elvárás. A Terror Háza Múzeum főigazgatója egyetértett azzal, hogy politikai értelemben alternatíva hiány van, az a balliberális oldal, amelyik szerepelt a választásokon, rossz állapotban van, semmilyen alternatívát nem tudott nyújtani, és nem végezte el azt a munkát, amit a 2010-es választások óta el kellett volna végeznie. Nincs gondolat, nincs program, nincs politika, nincs semmi a személyes, hatalmi acsarkodáson kívül. Egyszerűen semmit sem tudnak felmutatni - szögezte le Schmidt Mária.
Borókai Gábor kifejtette, a szocialisták kitaláltak maguknak egy problémát, ez volt a diktatúra, amelynek ürügyén nagy nemzetközi szakmai-politikai-média támogatottságot szereztek, majd kiderült, hogy az elképzelésük nem vág egybe a magyar valósággal, a magyar szavazók valóságértékelésével. A Heti Válasz főszerkesztője hozzáfűzte, ezért volt jelentős a baloldal választási kudarca, amikor kiderült: csupán 1.2 millió szavazó támogatta őket a 8 millió szavazóból; a választók nagyrésze pedig vagy a kormányt támogatta, vagy a "kissebbik rosszra" szavazott, azaz ismét bizalmat szavazott az Orbán-kormánynak.