A következő napokban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a már számos világsztárral dolgozó Desmond Child szerzi – jelentette be kedden a Terror Háza Múzeumban Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa.

Az a tizenkét nap, amely 1956-ban a magyaroknak a szabadságból jutott a szovjet megszállók támadásáig, olyan euforikus élményt jelentett, hogy máig eleven a forradalom minden résztvevőjében – fogalmazott Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének kormánybiztosa, a Balassi Intézet Hajnalodik - 1956-2016 című kiállításának megnyitóján.

1956 egyetemes jelentőségű esemény volt, az első és egyetlen olyan szabadságharc a kommunizmus ellen, amelynek kizárólag politikai célkitűzései voltak – hangsúlyozta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.
 

A legforgalmasabb vasútállomásokon találkozhatnak az utasok az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseivel – erről írt alá stratégiai megállapodást Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az emlékbizottság társelnöke és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az Ünnepi Könyvhéten mutatták be Schmidt Mária új, Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek című esszékötetét.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idei képzésén összesen 1012 pedagógus vett részt, bő háromnegyedük történelem szakos tanár volt.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Habsburg Tüörténeti Intézet igazgatója új könyvei mellett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány korábbi köteteit is kedvezményesen vásárolhatják meg a látogatók.

Több mint félszáz Magyarországra akkreditált nagykövet előtt ismertette az 1956-os Emlékév programjait és koncepcióját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os Emlékbizottság elnöke a Várkert Bazárban.

Magyarország a nagy háborúban 1914-1918 címmel új állandó kiállítás nyílt meg pénteken a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének megünneplésében való együttműködésről írt alá stratégiai partnerségi megállapodást csütörtökön Budapesten Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója és Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az emlékbizottság társelnöke.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló harmadik Magyarország Barátai Konferencián a miniszterelnök mellett az ’56-os Emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária is felszólalt.

Online szavazáson nyilváníthat véleményt a nagyközönség az első világháború magyar katonaáldozatai előtt tisztelgő központi emlékmű ötletpályázatára beérkezett félszáz tervről – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Az első világháború mindennapjairól nyílt kiállítás csütörtökön, Székesfehérváron, a Magyar Nemzeti Múzeum gömbsátrában. A megnyitón Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is köszöntőt mondott.

Immár harmadik alkalommal tartottak kerekasztal-beszélgetést az Európát sújtó migrációs válságról a Terror Háza Múzeumban. A beszélgetés résztvevői ezúttal Schmidt Mária, Frank Füredi, Boris Kálnoky és Schiffer András voltak.

Kertész Imre az egyik legnagyobb magyar író volt. Halála óriási veszteség a nemzetnek, ugyanakkor őt nagyon rövid időn belül egy olyan távlatba fogja helyezni, ami mindenki számára bizonyítani fogja, micsoda életmű és teljesítmény maradt utána – jelentette ki Schmidt Mária az M1 Szemtől szembe című műsorában.

A közös jövőnk női és férfi szemmel konferencia fontos kérdéseit Dr. Schmidt Mária, a Terror Házának főigazgatója történészként teljesen más megközelítésből járta körbe, mint ahogy korábban a politikusok és kerekasztal résztvevők tették. Az érdekfeszítő előadáson szó esett génmanipulációról, női félelmekről és a hit fontosságáról is.

Az 1956-os forradalom győztes forradalom volt, egy hősies harc, amire büszkék vagyunk. A célja az volt, hogy a kommunista rendszer megbukjon, és demokratikus körülmények legyenek Magyarországon – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 adásában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Szabad György az összetartás embere volt a XX. század magyar szétszakítottságában – fogalmazott Kövér László az első szabadon választott Országgyűlés elnökének emlékére rendezett konferencián.

A migrációról vitatkoztak a Magyar Írószövetség estjén. A menekülthullám kulturális hatásairól rendezett beszélgetésen Schmidt Mária vitte a prímet.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a betelepítés együtt jár a terrorizmussal. Schmidt Mária erről a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádióban a demográfiai válságról és a bevándorlási hullámról beszélt.

1956-ban a forradalom és szabadságharc hetei bebizonyították, hogy Magyarország szabadságszerető nemzet és nem törődik bele abba, hogy idegen hatalom alatt álljon – jelentette ki Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa az M1 Ma Este című műsorában.

Európának teljesen meg kell újulnia, ha Európa akar maradni, ha meg akarjuk őrizni az európai egységet - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a budapesti Konrad Adenauer út és -szobor avatási ünnepségén, szerdán a Városligetben.

Schmidt Mária az 1956-os emlékévvel kapcsolatban az ATV-ben elmondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. század egyik legfontosabb eseménye, amely a diktatúra elleni küzdelemről, az önfeláldozásról, a szabadságról és a szeretetről szólt.

Júliusban nyílt meg az Új világ született című nagyszabású első világháborús kiállítás a Várkert Bazárban, amelyet a következő években további két szakasz megnyitása követ majd. A tárlatról Schmidt Mária főkurátorral beszélgetett a kultura.hu.

Miért 1917 a hidegháború kezdete? Milyen változásokat okozott az első világháború Közel–Keleten? Mi a szerepe a közösségnek az identitásképzésben és milyen kihívásokkal kell szembenéznie Nyugat–Európának? Ezekről is beszélgetett a Tilos Rádió riportere Schmidt Máriával.

Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolása ürügyet szolgáltatott arra, hogy egész Európa, sőt a világ is lángba boruljon. Az első világháborúval eltűnt a biztonság, a haladásba vetett hit, ami a 19. század emberét jellemezte – mondta a Lánchíd Rádiónak Schmidt Mária, az Új világ született – Európai Testvérháború 1914–1918 című, az első világháborút feldolgozó kiállítás kapcsán.

„1990-re tétje lett annak, kire bízzuk a választásokon magunk és az ország életét, és ezzel a lehetőséggel máig méltó módon élünk, ugyanakkor az is tudatosulhatott bennünk, hogy a szabad választás milyen felelősséggel jár.” Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádiónak beszélt a múzeum első szabad választásokat bemutató kiállításáról és az akkori politikai helyzetről.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint 1989-90-ben a teljes magyar elit jól vizsgázott. Schmidt Mária erről az Először szabadon című időszaki kiállítás megnyitóján beszélt.

Sajátos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920. címmel, melynek értékét az is emeli, hogy az idézett kor plakátjainak alkotói között híres képzőművészeket is felfedezhetünk. Cservenka Judit Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatóját szólította meg.