Schmidt Máriát, az 1956-os Emlékév kormánybiztosát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját az Emlékév aktuális eseményeiről kérdezték a Karc FM reggeli műsorában. 

A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda érkezését Balog Zoltán, az 1956-os Emlékbizottság elnöke jelentette be a testület hétfői ülése után, Schmidt Mária társelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, a Terror Háza Múzeumban.

A Terror Háza Múzeumban sajtótájékoztató keretében bemutatott klip az Emlékév hivatalos Youtube csatornáján is elérhető. 

A Terror Háza Főigazgatójának nyílt levele az 1956-os Emlékév szerződéseivel kapcsolatos adatigénylésekről.

Desmond Child szerzeménye, az Egy szabad országért című dal először kedden lesz hallható, a Petőfi Rádióban. 

Magyarországon még sosem látott, egyedülállóan modern és látványos technológiai újdonságot próbálhatnak ki az érdeklődők a Terror Háza Múzeum új időszaki tárlatán. Az Egy akaraton 1956-2016 című kiállításon VR szemüveg segítségével egyenesen a forradalomi események középpontjában találhatja magát a látogató.

Schmidt Mária a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Bolgár Györggyel beszélgetett.

A következő napokban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a már számos világsztárral dolgozó Desmond Child szerzi – jelentette be kedden a Terror Háza Múzeumban Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa.

Az a tizenkét nap, amely 1956-ban a magyaroknak a szabadságból jutott a szovjet megszállók támadásáig, olyan euforikus élményt jelentett, hogy máig eleven a forradalom minden résztvevőjében – fogalmazott Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének kormánybiztosa, a Balassi Intézet Hajnalodik - 1956-2016 című kiállításának megnyitóján.

1956 egyetemes jelentőségű esemény volt, az első és egyetlen olyan szabadságharc a kommunizmus ellen, amelynek kizárólag politikai célkitűzései voltak – hangsúlyozta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.
 

A legforgalmasabb vasútállomásokon találkozhatnak az utasok az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseivel – erről írt alá stratégiai megállapodást Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az emlékbizottság társelnöke és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az Ünnepi Könyvhéten mutatták be Schmidt Mária új, Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek című esszékötetét.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idei képzésén összesen 1012 pedagógus vett részt, bő háromnegyedük történelem szakos tanár volt.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Habsburg Tüörténeti Intézet igazgatója új könyvei mellett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány korábbi köteteit is kedvezményesen vásárolhatják meg a látogatók.

Több mint félszáz Magyarországra akkreditált nagykövet előtt ismertette az 1956-os Emlékév programjait és koncepcióját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os Emlékbizottság elnöke a Várkert Bazárban.

Magyarország a nagy háborúban 1914-1918 címmel új állandó kiállítás nyílt meg pénteken a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének megünneplésében való együttműködésről írt alá stratégiai partnerségi megállapodást csütörtökön Budapesten Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója és Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az emlékbizottság társelnöke.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló harmadik Magyarország Barátai Konferencián a miniszterelnök mellett az ’56-os Emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária is felszólalt.

Online szavazáson nyilváníthat véleményt a nagyközönség az első világháború magyar katonaáldozatai előtt tisztelgő központi emlékmű ötletpályázatára beérkezett félszáz tervről – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Az első világháború mindennapjairól nyílt kiállítás csütörtökön, Székesfehérváron, a Magyar Nemzeti Múzeum gömbsátrában. A megnyitón Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is köszöntőt mondott.

Immár harmadik alkalommal tartottak kerekasztal-beszélgetést az Európát sújtó migrációs válságról a Terror Háza Múzeumban. A beszélgetés résztvevői ezúttal Schmidt Mária, Frank Füredi, Boris Kálnoky és Schiffer András voltak.

Kertész Imre az egyik legnagyobb magyar író volt. Halála óriási veszteség a nemzetnek, ugyanakkor őt nagyon rövid időn belül egy olyan távlatba fogja helyezni, ami mindenki számára bizonyítani fogja, micsoda életmű és teljesítmény maradt utána – jelentette ki Schmidt Mária az M1 Szemtől szembe című műsorában.

A közös jövőnk női és férfi szemmel konferencia fontos kérdéseit Dr. Schmidt Mária, a Terror Házának főigazgatója történészként teljesen más megközelítésből járta körbe, mint ahogy korábban a politikusok és kerekasztal résztvevők tették. Az érdekfeszítő előadáson szó esett génmanipulációról, női félelmekről és a hit fontosságáról is.

Az 1956-os forradalom győztes forradalom volt, egy hősies harc, amire büszkék vagyunk. A célja az volt, hogy a kommunista rendszer megbukjon, és demokratikus körülmények legyenek Magyarországon – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 adásában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Szabad György az összetartás embere volt a XX. század magyar szétszakítottságában – fogalmazott Kövér László az első szabadon választott Országgyűlés elnökének emlékére rendezett konferencián.

A migrációról vitatkoztak a Magyar Írószövetség estjén. A menekülthullám kulturális hatásairól rendezett beszélgetésen Schmidt Mária vitte a prímet.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a betelepítés együtt jár a terrorizmussal. Schmidt Mária erről a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádióban a demográfiai válságról és a bevándorlási hullámról beszélt.

1956-ban a forradalom és szabadságharc hetei bebizonyították, hogy Magyarország szabadságszerető nemzet és nem törődik bele abba, hogy idegen hatalom alatt álljon – jelentette ki Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa az M1 Ma Este című műsorában.

Európának teljesen meg kell újulnia, ha Európa akar maradni, ha meg akarjuk őrizni az európai egységet - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a budapesti Konrad Adenauer út és -szobor avatási ünnepségén, szerdán a Városligetben.

Schmidt Mária az 1956-os emlékévvel kapcsolatban az ATV-ben elmondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. század egyik legfontosabb eseménye, amely a diktatúra elleni küzdelemről, az önfeláldozásról, a szabadságról és a szeretetről szólt.

Júliusban nyílt meg az Új világ született című nagyszabású első világháborús kiállítás a Várkert Bazárban, amelyet a következő években további két szakasz megnyitása követ majd. A tárlatról Schmidt Mária főkurátorral beszélgetett a kultura.hu.

Miért 1917 a hidegháború kezdete? Milyen változásokat okozott az első világháború Közel–Keleten? Mi a szerepe a közösségnek az identitásképzésben és milyen kihívásokkal kell szembenéznie Nyugat–Európának? Ezekről is beszélgetett a Tilos Rádió riportere Schmidt Máriával.

Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolása ürügyet szolgáltatott arra, hogy egész Európa, sőt a világ is lángba boruljon. Az első világháborúval eltűnt a biztonság, a haladásba vetett hit, ami a 19. század emberét jellemezte – mondta a Lánchíd Rádiónak Schmidt Mária, az Új világ született – Európai Testvérháború 1914–1918 című, az első világháborút feldolgozó kiállítás kapcsán.

„1990-re tétje lett annak, kire bízzuk a választásokon magunk és az ország életét, és ezzel a lehetőséggel máig méltó módon élünk, ugyanakkor az is tudatosulhatott bennünk, hogy a szabad választás milyen felelősséggel jár.” Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádiónak beszélt a múzeum első szabad választásokat bemutató kiállításáról és az akkori politikai helyzetről.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint 1989-90-ben a teljes magyar elit jól vizsgázott. Schmidt Mária erről az Először szabadon című időszaki kiállítás megnyitóján beszélt.

Sajátos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920. címmel, melynek értékét az is emeli, hogy az idézett kor plakátjainak alkotói között híres képzőművészeket is felfedezhetünk. Cservenka Judit Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatóját szólította meg.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója Magyarország világban betöltött szerepéről beszélt az ATV műsorában.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a világpolitikai helyzet alakulásáról beszélgetett Csintalan Sándorral a Lánchíd Rádióban.

Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában többek között a kormány általános drogteszttel kapcsolatos tervezetéről mondta el a véleményét.

Schmidt Mária az M1 2014. október 23-i műsorában a rendszerváltoztatás 25. évfordulója kapcsán elmondta, az ellenzéki kerekasztal befejeztével kiéleződő viták már az új demokratikus, pártok közötti verseny létét jelezték előre.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Lánchíd Rádió Lecsó című műsorában elmondta, reméli, hogy hamarosan végre döntés születik a Sorsok Háza sorsáról.

Élesen kritizálta Lázár Jánost Schmidt Mária Zoltai Gusztáv kinevezése miatt.

"Schmidt Mária szerint a Holokauszt Év emlékprogramjának ellehetetlenítésében Zoltainak is szerepe volt. A Sorsok Háza projektvezetője szerint a kinevezés azt mutatja, hogy Lázárnak semmi nem jelentenek azok az erkölcsi értékek, amelyek a jobboldaliságot meghatározzák." Az ATV híradójának részlete.

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária nagypublicisztikája a Heti Válaszban.

"Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött" – idézte Schmidt Máriát az RTL Klub híradója.

Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött, amiért érdemes politizálnia – így válaszolt a Magyar Nemzet megkeresésére Schmidt Mária.

Schmidt Mária az RTL Klub híradójában elmondta: Kertész munkásságát az jellemzi, hogy mindkét diktatúrával szemben nagyon elutasító álláspontot fogalmaz meg, ezért fölösleges az életművét a jobb és baloldal aktuálpolitikai csatározásainak témájává tenni.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Kálmán Olga műsorában beszélt Kertész Imre állami kitüntetéséről.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyilatkozott a Piknik a határon című műsornak az „Átlépni a szabadságba” című időszaki kiállításról.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kérdezték arról, miért vitatják többen is az író várható kitüntetését, és miért javasolták neki, hogy ne vegye át azt.

A német országos közszolgálati rádió Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író tervezett állami kitüntetéséről közölt összeállítást.

A Klub Rádió műsorában Schmidt Máriát kérdezték Kertész Imre kitüntetéséről. A Terror Háza főigazgatója elmondta, az író kivételes életpályát és munkásságot tudhat magáénak, így teljesen mértékben megérdemelt a jutalmazása.

A Heti Válasz úgy értesült, hogy magas állami kitüntetést kap augusztus 20-án Kertész Imre. Az Info Rádió úgy tudja, hogy a Nobel- és Kossuth-díjas író a Magyar Szent István-rendet veheti át az államalapítás idei ünnepén. Schmidt Mária az Inforádió kérdésére elmondta: Kertész soha nem békült meg egyik diktatúrával sem, ám műveiből a náci és a kommunista rendszerek természetéről is értékes tapasztalokat nyerhetünk.

Budapest, 2014. augusztus 8., péntek - A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) valótlanul állította, hogy félrevezető nyilatkozatot adott ki július 30-án a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A közalapítvány a Mazsihisz pénteki közleményére reagálva közölte ezt.

A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetséggel (IHRA) együttműködésben nemzetközi munkacsoport segíti a Sorsok Háza megvalósítását.

Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A Népszabadság interjúja.

Ha nem tudunk a 21. században továbblépni, és mindig úgy osztjuk fel a társadalmat, hogy az áldozatok, meg a tettesek, az nem jó – ezt Schmidt Mária mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Terror Háza főigazgatója szerint abszurdum, ha az áldozatok örökre áldozatok maradnak, mert ezzel azokat igazoljuk, akik szét akartak minket választani faji és vallási alapon.

Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készülhet a kommunizmus áldozatairól – jelentette be Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hétfőn Budapesten.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az 1989. júniusi eseményekről beszélt a Duna TV műsorában.
 

A Terror Házában rendezett Adjunk nevet az áldozatnak elnevezésű eseményen Schmidt Mária elmondta: a széles körű fáradozások ellenére az európai kommunista diktatúrák történetét máig nem sikerült átfogóan feldolgozni, ezért is készül európai nyilvántartás a kommunizmus áldozatairól.

Schmidt Mária elmondta: nevet kell adnunk azoknak a névtelen százezreknek és millióknak, akiket a térségre kényszerített kommunista diktatúra közel fél évszázados története alatt nemcsak az életüktől, de létezésük emlékétől is megfosztottak. Az M1 híradójának részlete.

Koncerttel, valamint kiállítással emlékezik a Terror Háza Múzeum a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatásra. A kiállítás a vasfüggöny lebontását és a páneurópai pikniket idézi meg, amikor a Magyarországra érkező keletnémet polgárok előtt magyarok nyitották meg az utat a szabadságba, Ausztria felé. Hétfő este a Hősök terén - a Terror Háza Múzeumot működtető közalapítvány szervezésében - ingyenes Szabadságkoncertet ad a Scorpions és az Omega.

Koncerttel, kiállítással emlékezik a Terror Háza Múzeum a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatásra. Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója elmondta: holnap nyitják meg ˝Átlépni a szabadságba˝ címmel legújabb, a múzeum épülete előtt a nyár végéig látogatható szabadtéri kiállításukat.

Schmidt Mária elmondta: A '89-es események – például a páneurópai piknik és a vasfüggöny lebontása – a magyarok sikeréről is szól.

Schmidt Mária a Duna TV Heti Hírmondó cmű műsorában beszélt a mártír politikus kivégzéséről és újratemetéséről.

Megkezdődött az internetes adománygyűjtés a kommunizmus áldozatainak az amerikai fővárosban létrehozandó emlékmúzeumára, amelynek megépítéséhez a magyar kormány egymillió dollárt ajánlott fel - jelentette be szerdán Washingtonban Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, illetve a rendszerváltás 25. évfordulója tiszteletére ingyenes koncertet rendeznek június 16-án este fél hétkor a Hősök terén az Omega és a német Scorpions részvételével - derült ki a Szabadságkoncert elnevezésű esemény tegnapi sajtótájékoztatóján.

A német Scorpions és a magyar Omega részvételével tartanak Szabadságkoncertet június 16-án a Hősök terén. A rendezvénnyel Nagy Imre és mártírtársainak 25 évvel ezelőtti újratemetésére emlékeznek. Az ünnepség este fél hétkor kezdődik. Fővédnöke Áder János lesz.

Az M1 Híradójának tudósítása a Terror Háza Múzeumban tartott sajtótájékoztatóról.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Duna Televízió műsorában többek között az országgyűlési választások utáni politikai helyeztről, az MSZP aktuális állapotáról is beszélt.

Az első világháború európai polgárháború volt, amely alapvetően befolyásolta a kontinens és az egész világ jövőjét ˜– mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az első világháború kitörésének 100. évfordulóján tartott konferencián, csütörtökön Budapesten.

Schmidt Mária elmondta: a brit világbirodalom Németország elszigetelésére törekedett az első világháború előtt, ennek érdekében pedig Oroszországgal és Franciaországgal is kibékült. Úgy fogalmazott: ˝szorult a hurok Németország körül˝, amely ˝félni kezdett a jövőtől˝, miközben a franciák anyagilag is támogatták az orosz katonai potenciál növelését.

Hamis propagandával igyezett lejáratni az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Német Császárságot az Egyesült Államok az antant hatalmak közreműködésével az I. Világháború idején – erről Schmidt Mária történész beszélt az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Az a balliberális oldal, amelyik szerepelt a választásokon, rossz állapotban van, semmilyen alternatívát nem tudott nyújtani, és nem végezte el azt a munkát, amit a 2010-es választások óta el kellett volna végeznie – jelentette ki Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában.

A választás előtti utolsó héten a Mandiner különböző irányultságú, meghatározó magyar véleményformálókhoz fordult; rövid, tömör válaszokat kérve tőlük egy kérdésre: hogyan értékelik a 2010-2014 közötti ciklust? Válaszaikat a napokban közöltük, sorozatunkat Schmidt Mária írásával zárjuk.