A magyar média egy jól körülhatárolható része 2016. október 30. óta foglalkozik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztető kampány egyik szereplőjével. Azt állítják, hogy az egyik plakáton szereplő tizenéves szabadságharcos fotója nem Dózsa László színész, rendező, érdemes művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja. Az összehangolt, ugyanakkor korszakismeretet, történész-szakmai megfontolásokat nélkülöző támadásra az 1956-os Emlékév kormánybiztosaként az alábbi nyilatkozattal kívánok reagálni.

Talán nem meglepő, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója hetedik könyvében – amellett, hogy néhány nagyformátumú politikus (De Gaulle,­ Adenauer, Reagan, George H. W. Bush) portréját is megrajzolja – a fő hangsúlyt az emberellenes totális diktatúrák természetének bemutatására helyezi. Jelenünk álszent politikailag korrekt kánonját visszavezeti az Európa legnagyobb és leggazdagabb országát irányító elit gyávaságára.

A Földművelésügyi Minisztériumban, sajtótájékoztatón mutatták be az 1956-os Emlékév tiszteletére újrapalackozott és -címkézett ’56-os évjáratú tokaji aszúkülönlegességet. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa is.

Aki igaz magyar volt, mind a szabadság kivívásáért dolgozott hatvan éve – jelentette ki Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa Budapesten, a Keleti pályaudvaron, ahol emléktáblát avattak idősebb Kamuti Jenő, a MÁV egykori vezérigazgató-helyettesének, a vasúttársaság 1956-os forradalmi bizottsága elnökének tiszteletére.

Mindenki bízott benne, hogy a könnygázba fojtott ötvenedik évforduló után tíz évvel közmegegyezés lehet a forradalom hőseinek méltó megünneplésében. A baloldali civakodások, elhatárolódások és a felcsapó indulatok azt mutatják: még mindig nem telt el elegendő idő. Az okokról Schmidt Máriával, az 1956-os Emlékév kormánybiztosával beszélgettünk.

Emlékezni és emlékeztetni akarunk ’56 hőseire, köszönetet mondani nekik, és szeretnénk, ha az 1956-os Emlékév végén mindenki egy kicsit jobban átérezné, milyen jó egy szabad és független országban élni – fejtette ki Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa az Operaház ünnepi programsorozatát bemutató sajtótájékoztatón.

Schmidt Máriát, az 1956-os Emlékév kormánybiztosát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját az Emlékév aktuális eseményeiről kérdezték a Karc FM reggeli műsorában. 

A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda érkezését Balog Zoltán, az 1956-os Emlékbizottság elnöke jelentette be a testület hétfői ülése után, Schmidt Mária társelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, a Terror Háza Múzeumban.

A Terror Háza Múzeumban sajtótájékoztató keretében bemutatott klip az Emlékév hivatalos Youtube csatornáján is elérhető. 

A Terror Háza Főigazgatójának nyílt levele az 1956-os Emlékév szerződéseivel kapcsolatos adatigénylésekről.

Desmond Child szerzeménye, az Egy szabad országért című dal először kedden lesz hallható, a Petőfi Rádióban. 

Magyarországon még sosem látott, egyedülállóan modern és látványos technológiai újdonságot próbálhatnak ki az érdeklődők a Terror Háza Múzeum új időszaki tárlatán. Az Egy akaraton 1956-2016 című kiállításon VR szemüveg segítségével egyenesen a forradalomi események középpontjában találhatja magát a látogató.

Schmidt Mária a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Bolgár Györggyel beszélgetett.

A következő napokban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a már számos világsztárral dolgozó Desmond Child szerzi – jelentette be kedden a Terror Háza Múzeumban Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa.

Az a tizenkét nap, amely 1956-ban a magyaroknak a szabadságból jutott a szovjet megszállók támadásáig, olyan euforikus élményt jelentett, hogy máig eleven a forradalom minden résztvevőjében – fogalmazott Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének kormánybiztosa, a Balassi Intézet Hajnalodik - 1956-2016 című kiállításának megnyitóján.

1956 egyetemes jelentőségű esemény volt, az első és egyetlen olyan szabadságharc a kommunizmus ellen, amelynek kizárólag politikai célkitűzései voltak – hangsúlyozta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.
 

A legforgalmasabb vasútállomásokon találkozhatnak az utasok az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseivel – erről írt alá stratégiai megállapodást Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az emlékbizottság társelnöke és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az Ünnepi Könyvhéten mutatták be Schmidt Mária új, Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek című esszékötetét.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idei képzésén összesen 1012 pedagógus vett részt, bő háromnegyedük történelem szakos tanár volt.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Habsburg Tüörténeti Intézet igazgatója új könyvei mellett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány korábbi köteteit is kedvezményesen vásárolhatják meg a látogatók.

Több mint félszáz Magyarországra akkreditált nagykövet előtt ismertette az 1956-os Emlékév programjait és koncepcióját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os Emlékbizottság elnöke a Várkert Bazárban.

Magyarország a nagy háborúban 1914-1918 címmel új állandó kiállítás nyílt meg pénteken a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének megünneplésében való együttműködésről írt alá stratégiai partnerségi megállapodást csütörtökön Budapesten Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója és Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az emlékbizottság társelnöke.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló harmadik Magyarország Barátai Konferencián a miniszterelnök mellett az ’56-os Emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária is felszólalt.

Online szavazáson nyilváníthat véleményt a nagyközönség az első világháború magyar katonaáldozatai előtt tisztelgő központi emlékmű ötletpályázatára beérkezett félszáz tervről – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Az első világháború mindennapjairól nyílt kiállítás csütörtökön, Székesfehérváron, a Magyar Nemzeti Múzeum gömbsátrában. A megnyitón Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is köszöntőt mondott.

Immár harmadik alkalommal tartottak kerekasztal-beszélgetést az Európát sújtó migrációs válságról a Terror Háza Múzeumban. A beszélgetés résztvevői ezúttal Schmidt Mária, Frank Füredi, Boris Kálnoky és Schiffer András voltak.

Kertész Imre az egyik legnagyobb magyar író volt. Halála óriási veszteség a nemzetnek, ugyanakkor őt nagyon rövid időn belül egy olyan távlatba fogja helyezni, ami mindenki számára bizonyítani fogja, micsoda életmű és teljesítmény maradt utána – jelentette ki Schmidt Mária az M1 Szemtől szembe című műsorában.

A közös jövőnk női és férfi szemmel konferencia fontos kérdéseit Dr. Schmidt Mária, a Terror Házának főigazgatója történészként teljesen más megközelítésből járta körbe, mint ahogy korábban a politikusok és kerekasztal résztvevők tették. Az érdekfeszítő előadáson szó esett génmanipulációról, női félelmekről és a hit fontosságáról is.

Az 1956-os forradalom győztes forradalom volt, egy hősies harc, amire büszkék vagyunk. A célja az volt, hogy a kommunista rendszer megbukjon, és demokratikus körülmények legyenek Magyarországon – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 adásában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Szabad György az összetartás embere volt a XX. század magyar szétszakítottságában – fogalmazott Kövér László az első szabadon választott Országgyűlés elnökének emlékére rendezett konferencián.

A migrációról vitatkoztak a Magyar Írószövetség estjén. A menekülthullám kulturális hatásairól rendezett beszélgetésen Schmidt Mária vitte a prímet.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a betelepítés együtt jár a terrorizmussal. Schmidt Mária erről a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádióban a demográfiai válságról és a bevándorlási hullámról beszélt.

1956-ban a forradalom és szabadságharc hetei bebizonyították, hogy Magyarország szabadságszerető nemzet és nem törődik bele abba, hogy idegen hatalom alatt álljon – jelentette ki Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa az M1 Ma Este című műsorában.

Európának teljesen meg kell újulnia, ha Európa akar maradni, ha meg akarjuk őrizni az európai egységet - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a budapesti Konrad Adenauer út és -szobor avatási ünnepségén, szerdán a Városligetben.

Schmidt Mária az 1956-os emlékévvel kapcsolatban az ATV-ben elmondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. század egyik legfontosabb eseménye, amely a diktatúra elleni küzdelemről, az önfeláldozásról, a szabadságról és a szeretetről szólt.

Júliusban nyílt meg az Új világ született című nagyszabású első világháborús kiállítás a Várkert Bazárban, amelyet a következő években további két szakasz megnyitása követ majd. A tárlatról Schmidt Mária főkurátorral beszélgetett a kultura.hu.

Miért 1917 a hidegháború kezdete? Milyen változásokat okozott az első világháború Közel–Keleten? Mi a szerepe a közösségnek az identitásképzésben és milyen kihívásokkal kell szembenéznie Nyugat–Európának? Ezekről is beszélgetett a Tilos Rádió riportere Schmidt Máriával.

Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolása ürügyet szolgáltatott arra, hogy egész Európa, sőt a világ is lángba boruljon. Az első világháborúval eltűnt a biztonság, a haladásba vetett hit, ami a 19. század emberét jellemezte – mondta a Lánchíd Rádiónak Schmidt Mária, az Új világ született – Európai Testvérháború 1914–1918 című, az első világháborút feldolgozó kiállítás kapcsán.

„1990-re tétje lett annak, kire bízzuk a választásokon magunk és az ország életét, és ezzel a lehetőséggel máig méltó módon élünk, ugyanakkor az is tudatosulhatott bennünk, hogy a szabad választás milyen felelősséggel jár.” Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádiónak beszélt a múzeum első szabad választásokat bemutató kiállításáról és az akkori politikai helyzetről.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint 1989-90-ben a teljes magyar elit jól vizsgázott. Schmidt Mária erről az Először szabadon című időszaki kiállítás megnyitóján beszélt.

Sajátos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920. címmel, melynek értékét az is emeli, hogy az idézett kor plakátjainak alkotói között híres képzőművészeket is felfedezhetünk. Cservenka Judit Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatóját szólította meg.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója Magyarország világban betöltött szerepéről beszélt az ATV műsorában.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a világpolitikai helyzet alakulásáról beszélgetett Csintalan Sándorral a Lánchíd Rádióban.

Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában többek között a kormány általános drogteszttel kapcsolatos tervezetéről mondta el a véleményét.

Schmidt Mária az M1 2014. október 23-i műsorában a rendszerváltoztatás 25. évfordulója kapcsán elmondta, az ellenzéki kerekasztal befejeztével kiéleződő viták már az új demokratikus, pártok közötti verseny létét jelezték előre.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Lánchíd Rádió Lecsó című műsorában elmondta, reméli, hogy hamarosan végre döntés születik a Sorsok Háza sorsáról.

Élesen kritizálta Lázár Jánost Schmidt Mária Zoltai Gusztáv kinevezése miatt.

"Schmidt Mária szerint a Holokauszt Év emlékprogramjának ellehetetlenítésében Zoltainak is szerepe volt. A Sorsok Háza projektvezetője szerint a kinevezés azt mutatja, hogy Lázárnak semmi nem jelentenek azok az erkölcsi értékek, amelyek a jobboldaliságot meghatározzák." Az ATV híradójának részlete.

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária nagypublicisztikája a Heti Válaszban.

"Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött" – idézte Schmidt Máriát az RTL Klub híradója.