Schmidt Mária

„Vissza akartuk adni a nemzetnek azokat a hőseit, akikben magukra ismerhetnek”

Azok a fiatal szabadságharcosok, akik az életüket tették kockára a magyar szabadságért és a magyar hazáért, és sokan közülük az életükkel is fizettek, igazi hősök. Nem talán és viszonylag, hanem egészen – mondta Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán rendezett „Válságos ősz – 1956” című nemzetközi konferencián. 

Schmidt Mária előadásában felidézte, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság arra a feladatra vállalkozott, hogy méltó módon emlékezzen meg az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségéről.

Fő törekvésünk az volt, hogy visszaadjuk ’56-ot a magyar embereknek, ezért azokat állítottuk a fókuszba, akik példát mutattak nekünk bátorságból, hősies elszánásból, szabadság és hazaszeretetből. Hogy tudják és értsék, és ezzel a tudással fölvértezve emlékezzenek rá, hogy azon a hatvan évvel ezelőtti őszön a magyar nemzet bebizonyította: ha kell, megharcol a szabadságáért, nemzete függetlenségéért. Arra törekedtünk, hogy megértessük: erre minden polgártársunk joggal lehet büszke – jelentette ki az 1956-os Emlékbizottság társelnöke. Megfogalmazása szerint ki akarták használni „talán az utolsó lehetőséget” arra, hogy köszönetet mondjanak „a még köztünk levő hősöknek, és azoknak, akik a világ számos pontján segítették a hazánkat elhagyni kényszerülő százezreket.”

Schmidt Mária kiemelte: az emlékév a hősökről, vagyis a büszkeségről és a köszönetről szólt. „Azokról a hősökről, akik az életüket kockáztatták akkor, amikor szembeszálltak a világ legerősebb szárazföldi hadseregével, amikor Molotov koktéllal és kézifegyverrel vették fel a harcot a tankokkal és a nehéztüzérséggel. Mert, ahogy 1848 jelentőségét is az adja, hogy a népek tavasza nálunk függetlenségi háborúvá szélesedett, úgy 1956-ot is az emeli ki a többi, időről időre kirobbanó kommunistaellenes megmozdulások sorából, hogy nemzetünk ellenállása fegyveres szabadságharcba torkollott” – jegyezte meg.

A kormánybiztos szerint 1956 megmutatta, hogy a nemzeti összetartozás mindennél fontosabb, és felülírja az osztálykülönbségeket. Mindez megrengette a kommunista ideológia alapjait, ezért hallgatták el a forradalom jelentőségét a kommunista rendszer bukásáig – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária.

Kitért rá, az emlékév középpontjába a pesti srácokat és lányokat állították, hogy visszaadják a forradalom- és szabadságharcot azoknak, akik csinálták: a hétköznapi magyar embereknek, akik hazaszeretetből és a szabadság akarása miatt fogtak fegyvert.

Az emlékév arról szólt, hogy ugyanaz köt össze bennünket ma, ami összekötötte a hatvan évvel ezelőtti magyarokat. A hazaszeretet és a szabadság akarása – húzta alá az 1956-os Emlékbizottság társelnöke.