A történelem és a politika újraértelmezési lehetőségeiről Horváth Szilárd Schmidt Máriával beszélgetett a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a XVIII. kerület fejlődésének, jó hírnevének elősegítéséért végzett teljesítményéért vehette át a kitüntetést a Rózsa Művelődési házban.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Balás-Piri László ’56-os szabadságharcos hős, politikai elítélt, a Terror Háza Múzeumot is működtető Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke és az 1956 Alapítvány kurátora.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem című műsorában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója beszélt az 1956-os forradalomról, illetve hogy miként változott a szabadságharc megítélése az azóta eltelt évtizedek óta.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában folytatódott a két héttel ezelőtti vita a kultúrharc kérdéséről. A stúdióban ezúttal Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, egyetemi tanár, L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, valamint Böcskei Balázs politológus, politikai elemző voltak a meghívott vendégek.

A kultúrharc kérdéséről Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, egyetemi tanár, L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke és Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem tanszékvezetője vitázott az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Hír Televízió Informátor című műsorában mondott véleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli vitáról. A történész úgy látja: az egyetemen uralkodó "kizárólagosság, a múltba való révedés fenntarthatatlan."

A Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzetről Schmidt Mária, Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett séta utáni megemlékezésen, az Andrássy út. 60. alatti épület mellett. Az eseményen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is felszólalt.

Schmidt Mária a Hír Televízióban beszélt Magyarország és Európa helyzetéről, valamint a liberális demokráciát érintő kérdésekről.

A V4-ek május 23-24-i nagyszabású, kétnapos konferenciájának létrejöttében, amelyről a Budapester Zeitung részletesen tudósított, kulcsfontosságú szerepet játszott a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A német nyelvű hetilap főszerkesztője, Jan Mainka beszélgetett Schmidt Mária történésszel a V4-ek szövetségének létjogosultságáról és Európa jövőjéről.

Götz Kubitschek német újságíró és politikai aktivista "Deutschland 2018: A széttépett ország" címmel tartott előadást a Terror Háza Múzeumban. Az előadó ezután Schmidt Mária főigazgatóval beszélgetett aktuálpolitikai kérdésekről. A beszélgetést Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója moderálta.

A nyugat-európai országokban az elit kontrollálja hogy hogyan és mit lehet mondani, nálunk azonban ez nincs így, hiszen – ahogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök is mondta – a magyarok politikailag inkorrektek. Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt az Európa jövője V4 konferencián a Magyar Televíziónak adott interjújában.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Európa jövője című nemzetközi konferencia Geopolitikai kihívások című panelbeszélgetésén vett részt.

Az Európai Unió szerkezetileg és hivatását tekintve is elavult – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Geopolitikai kihívások című panelbeszélgetésen, az Európa jövője V4-es nemzetközi konferencián, a Várkert Bazárban.

A Szili Katalin pályaívéről szóló könyv bemutatóján a szerző Galló Béla, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke, volt MSZP-s politikus beszélgettek a Terror Háza Múzeumban. Az eseményen Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója mondott köszöntőt.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója arról is beszélt a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen, hogy az úgynevezett Nyugat ma is megengedően, elnézően, sőt, gyakran némi rokonszenvvel viszonyul a kommunizmushoz. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: ezreket gyilkolt meg, százezreket nyomorított és milliókat tett tönkre az a rendszer, amely először száz éve jutott hatalomra a világban, s amelyet „a tanácsköztársaság dicstelen 133 napja” alatt ismerhetett meg Magyarország.

Bemutattuk Schmidt Mária és Frank Füredi új köteteit. Az „Értékek és válságok” elnevezésű könyvbemutatóra a Terror Háza Múzeumban került sor.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Magyarországon a legszigorúbb mércével mérve is szólásszabadság van, az Európai Unió más tagországaiban azonban a kényes közéleti témák tabusítása miatt súlyos veszélyben van a szólás- és a gondolatszabadság. A Hetek interjúja.

Életének 67. évében elhunyt Tőkéczki László, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja.

Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Karátson Gábor festő, író, filozófus egykori műteremlakásában megnyitott emlékhelyen. A Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.

Stanisław Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke kapta idén a Petőfi-díjat. Az ünnepélyes díjátadóra a Terror Háza Múzeumban került sor.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójának korábbi publicisztikáiból összeállított esszékötet megvásárolható a múzeumban, jövő héttől pedig a könyvesboltokban.

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások – újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című rendezvényén Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Bayer Zsolt író, publicista és L. Simon László országgyűlési képviselő beszélgettek az Akvárium Klubban. A beszélgetést Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára moderálta.

Lenin és társai nem szocialista forradalmat hajtottak végre, hanem megbízójuk, a Német Császárság pillanatnyi érdekének feleltek meg, tehát hazaárulást követtek el – jelentette ki Schmidt Mária főigazgató, a Terror Háza Múzeum „Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen” című időszaki kiállításának megnyitóján. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ugyanitt úgy fogalmazott: az októberi szocialista forradalom nyitánya a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, a kommunista önkényuralmi rendszereknek.

"Iskolánk tanárai és diákjai nevében köszönetünket szeretném kifejezni 1956 forradalmának és szabadságharcának méltó megünnepléséhez nyújtott segítségükért."

1956 két üzenetet hordoz: az egyik a szabadság tisztelete, a másik a nemzeti büszkeség – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Állatorvostudományi Egyetem Aulájában tartott beszédében.  

1956-ban megmentettük a nemzet becsületét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtti díszünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956 kapcsán a legfontosabb feladat számunkra az, hogy miképp tudjuk a gyerekeinknek és unokáinknak a magyar szabadságért vívott szellemi, lelki küzdelmet és az érte folytatott fegyveres harcot átélhetővé, értelmezhetővé tenni.

A Többes számban – Az I. világháború mindennapjai és a háborús mindennapok valóságai című országjáró kiállítás budapesti sajtótájékoztatóján Schmidt Mária és Rétvári Bence, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagjai, Varga Benedek, a kiállításnak helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Császtvay Tünde, a kiállítás főkurátora számoltak be a tárlat részleteiről a sajtó képviselőinek.

Magyarország az Unióban, az Unió Európában. Egy ENSZ-tanulmány szerint 2050-ig közel másfél milliárd migránst kellene befogadjon az Unió ahhoz, hogy fenntartható maradjon a munkaképes lakosság és a nyugdíjasok aránya. Ám ha ez megtörténne, az európai őslakosság kisebbséggé válna saját kontinensén. Schmidt Mária történész V4-ek közösségében való esélyeinkről, valamint az európai változásokról beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A Századvég Alapítvány Merre tart Európa? című rendezvényén Schmidt Mária tartott előadást a kontinenst érintő legfontosabb kérdésekről. A XXI. Század Intézet főigazgatója előtt Szijjártó Péter, külgazdasági- és külügyminiszter, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke is felszólalt.

Az értelmiség esete a kidobóemberrel címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeumban. A beszélgetés résztvevői Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Ablonczy Bálint újságíró, a Heti Válasz munkatársa voltak.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről az ’56-os cigány hősök portréit megfestő művész Angyalok verőfényben című kiállításának megnyitóján beszélt a Józsefvárosi Galériában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére létrehozott Emlékbizottság társelnöke reméli, hogy '56 méltó helyére került a társadalomban.

„A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.”

Német–Magyar Barátság díjat vett át szombaton Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának elnöke, a Budapesti Német Gazdasági Klub (DWC) 25 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepségen, a Pesti Vigadóban. Az elismerést minden évben azok vehetik át, akik sokat tettek a két ország közötti kapcsolatok erősítéséért.

Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A CEU-vita – A baloldal sírásója címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a XXI. Század Intézet szervezésében a Terror Háza Múzeumban. A vitán részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Fodor Éva és Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesei, Kovács Zoltán kormányszóvivő, valamint Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára. A beszélgetés moderátora Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója volt.

A szabadtéri koncerttel egybekötött megemlékezésen beszédet mondott Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője. A résztvevőket Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntötte.

Balatonkenese, konferenciaterem. Nem maradt üres szék. A sorokban tanítók, tanárok ülnek. Most ők fognak tanulni. A lecke: 1956.

Az 1956-os Emlékév kormánybiztosa és a Terror Háza Múzeum főigazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolásáért vehette át az elismerést a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) képviselőitől.

Túléltük a kommunizmust, megmutattuk mekkora erő lakik a nemzetben. A szabadság a védjegyünk – mondta Schmidt Mária a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott balatonfüredi megemlékező beszédében. A Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: ez a nemzet soha nem adta fel a szabadságvágyát, ez az a közösség, amely mindig kinevelte magából a szabadság hőseit.

Magyarorszàg köztársasági elnöke mécsesgyújtással és néma főhajtással tisztelgett a kommunizmus áldozatainak emléke előtt.

Pragmatikus, a valóságra reflektáló elnökre van szüksége az Egyesült Államoknak is és nekünk is – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A Tomory Lajos Múzeum 2017. február 20-án mutatta be a Kenyér és tank – 1956 pestszentlőrinci és pestszentimrei eseményei című kötetét. Az 1956-os Emlékév alkalmából újra kiadott könyvet Schmidt Mária, az ’56-os Emlékbizottság társelnöke és id. dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke mutatta be.

Látszik, hogy az Egyesült Államok másfajta viszonyt akar az európai kontinenssel, mint amilyen az előző amerikai kormányzatok politikáját jellemezte – jelentette ki Schmidt Mária a XXI. Század Intézet által rendezett Mi az a „trumpizmus?” című kerekasztal-beszélgetésen, a Terror Háza Múzeumban.

„Minden nemzetnek szüksége van azokra a kitüntetett pillanatokra, amikre visszaemlékezve átéli azt, hogy milyen jó dolog ehhez a nemzeti közösséghez tartozni. És itt vannak a hőseink, nem viszonylag, meg talán, hanem ők tényleg azok, akikre büszkék lehetünk.” – mondta az 1956-os Emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Schmidt Mária az interjúban beszélt a 2017 júniusáig tartó Emlékév jelentőségéről és arról, hogyan tehető személyes ünneppé a forradalom emlékezete. 

A régi világ utolsó uralkodója – Ferenc József emlékezete címmel tartottak konferenciát a Várkert Bazárban. A tanácskozáson az emberi erőforrások minisztere mellett többek között Schmidt Mária, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója is felszólalt.

Az ’56-os Emlékév félidejében Balog Zoltán, az ’56-os Emlékbizottság elnöke és Schmidt Mária, az Emlékév társelnöke sajtótájékoztató keretében értékelte az eddigi eseményeket.

Tisztelt Asszonyom!

Olvastam nekem címzett nyílt levelét, ám miután közvetlenül nem kaptam meg, nincs más módom, mint hasonlóképpen válaszolni rá.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc azért emelkedett ki az év fontos, nemzetközi eseményei közül, mert a célja tiszta volt: szabadságot és függetlenséget követelt – hangsúlyozta Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa az Országházban, a Közép-Európa és 1956 - Írók a forradalomban című emlékülésen.

 „Nagy Imre szépen halt meg, de nem ő az igazi hős” – mondja Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Népszabadság megszüntetéséről és arról, hogy miért vagyunk megengedőbbek a lengyeleknél az orosz politikával. 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján az Emlékévet koordináló ’56-os Emlékbizottság arra kérte a Magyar Országgyűlés frakcióval rendelkező pártjait, hogy közös nyilatkozatban tegyenek hitet a forradalom és szabadságharc eszmei öröksége mellett, továbbá ne használják pártpolitikai célokra nemzeti közösségünk egyik legnagyobb ünnepét. A közös nyilatkozatot Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kivételével minden érintett párt vezetője elfogadta és aláírta, ezért az ’56-os Emlékbizottság az alábbi nyilatkozattal fordul hazánk állampolgáraihoz.

Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajtóbeszélgetésen számolt be az Emlékév legfrissebb fejleményeiről. Schmidt Mária azt kérte, november 4-én este 7 órakor mindenki gyújtson egy gyertyát a forradalom és szabadságharc emlékére, az ’56-os hősök tiszteletére.