Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Bayer show vendége. A beszélgetés fő témáját Schmidt Mária legújabb kötete, a Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyv adta.

Hiszek a szavak erejében és a gondolatok erejében, mert nincs az az ágyú, vagy az a drón, vagy az a precíziós műszer vagy bomba, amely egy gondolatot meg tud ölni, vagy ki tud iktatni. Ideig-óráig ugyan lehet leplezni, de az a gondolat, ha érvényes és jól van megfogalmazva, működni fog - nyilatkozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a #TheBoldTruthAboutHungary legújabb adásában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelegnek egész napos rendezvénysorozat keretében Balatonfüreden. Vasárnap délelőtt megemlékezést tartottak a Bibó szobornál, délután a Bata Ferenc emlékligetbe várják a füredieket, 18 órakor ökumenikus ima is lesz a Köztemetőben. A városi ünnepség fő helyszíne a Kovászna park volt, ahol dr. Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondott beszédet. Úgy fogalmazott: 1956-ban mindössze háromszáz óra volt a szabadság, ami visszaosztva azt jelenti, hogy a 10 millió magyar mindegyikének egy századmásodpercnyi szabadság jutott.

Látlelet az orosz–ukrán háborúról - könyvben összegezte meglátásait az elmúlt hónapokról Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója. G. Fodor Gábor politológus a könyvbemutatón azt mondta, a kötet nem feltétlenül az oroszokról vagy az ukránokról szól, hanem az az alapgondolata, hogy nekünk nem osztottak lapot ebben az eseménysorban. Ám akkor - tette hozzá - a kérdés, hogy ki osztja a lapokat? Aki osztja, az cinkeli-e azokat, és részt vesz-e játékosként is a partiban?

Nukleáris fenyegetettség, energiaszankciók és párhuzamos értelmezések az orosz-ukrán háború árnyékában. De vajon melyek a hatalmi realitások és mi hozhatná el a valódi békét? - Mai adásunkban elsőként erre keressük a választ! Paradicsomlevessel öntöttek le egy Van Gogh-festményt környezetvédő aktivisták a londoni Nemzeti Galériában. Az akció közben készült felvételeken egyikük azt kiabálta, hogy „Mi ér többet? A művészet vagy az élet?” - De vajon érdemes-e szembeállítanunk az emberi életet a művészettel? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Kétszeres proxyháború folyik most a szomszédunkban, az Egyesült Államokat Ukrajna, Kínát pedig Oroszország helyettesíti a harcban - derül ki Schmidt Mária történész most megjelent Látlelet című könyvéből. Putyin elnök pedig nem a jövőt akarja megnyerni, hanem a múltat. Ezzel a háborúval minden nemzetközi normát megsértve vissza akar vágni a közelmúlt megaláztatásaiért, és elejét akarja venni a jövőben várható megszégyenítéseknek is - derül ki az elemzésből. Mi a háború célja a Nyugat részéről? - kérdezte Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Kakukk L. Tamás.

Tinédzserként az Atlas és a Metro együttesért rajongott, 13 évesen pedig XIV. Lajos francia király életét tanulmányozta. Négy gyermek boldog nagymamája, egyik kutatására még Nixon amerikai elnök is hivatkozik a memoárjában. 50 kérdés Schmidt Máriához, a Terror Háza Múzeum főigazgatójához, aki amúgy lelkes Barcelona-drukker és a napokban jelent meg legújabb könyve az orosz-ukrán háborúról.

A világrend átrendeződésével párhuzamosan új erőforrás lehet a Nyugat-Balkán az Európai Unió számára. De vajon vonzó-e ma a nyugat-balkáni országoknak az EU? – A mai adásban elsőként erre keressük a választ. Kitiltott művészek és bojkottált előadások. A szemünk előtt zajlik az orosz egyetemes kultúra elleni harc. De van–e értelme a kulturális szankcióknak? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Párhuzamos valóságok, részigazságok és ellentétes víziók az orosz-ukrán háborúról. De vajon hogyan kell és lehet beszélnünk a jelenünkről és hogyan íródik majd be a történelemkönyvekbe az orosz-ukrán háború? – A mai adásban elsőként erre keressük a választ. Majd Paul Lendvai értekezését vesszük górcső alá. A magyar származású, osztrák újságíró szerint ugyanis drámai következményekkel járhat, hogy meggyengültek a liberális demokráciák. De hogyan alakul majd a világ politikai átrendeződése? Gulyás István vendégei: - Schmidt Mária történész, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójával egyebek mellett Gorbacsov jelentőségéről, az orosz-ukrán konfliktusról, a NATO-ról, az EU-ról, a V4-ekről és a nyugati világképről beszélgettek.

Ha Oroszország átállítja a hatalmas nyersanyagkészletét a keleti piacok kiszolgálására, akkor az azt jelenti, hogy Kínát és Indiát olcsó és biztonságos nyersanyaggal fogja ellátni. Erről Schmidt Mária beszélt a Bayer show-ban. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint érthetetlen az európai uniós döntéshozók gondolkodása. Kiemelte, akármennyi krízishelyzet van az uniós vezetők mind arra használják fel, hogy centralizáljanak, még több hatalmat vonjanak magukhoz és a nemzetállami hatásköröket még jobban aláássák.

Egyetlen nyugati vezető sem vett részt Mihail Gorbacsov oroszországi búcsúztatásán. De vajon hozhat-e újabb megosztottságot Európába a Szovjetunió utolsó elnökének halála? Az Ez itt a kérdés mai adásában elsőként erre keressük a választ. Majd Ferenc pápa háborúval kapcsolatos kijelentéseit vesszük górcső alá. Végül arról beszélgetünk, hogy Elon Musk szerint a világnak folytatnia kell a kőolaj és földgáz kitermelését a civilizációnk fenntartása érdekében. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A Sztálin és Hitler között létrejött szerződés dátuma augusztus 23-a ma a totalitárius diktatúrák áldozatainak Európai Ernő emléknapja. A titkos záradék továbbéléséről, Európa felosztásáról, a nagyhatalmi érdekek mai érvényesítéséről Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Kakuk L. Tamás kérdezi.

Az orosz-ukrán háborúról és annak hatásairól a pestisracok.hu készített videointerjút Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával.

Schmidt Mária és Horn Gábor beszélgetése a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón, moderátorként közreműködött Horváth Szilárd. (Tihany, 2022.08.26.)

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok szankciókat vezettek be, azért, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. De milyen eredményei vannak a szankciós politikának és hogyan alakult át a világrend az elmúlt hónapokban? Ennek járunk utána az Ez itt a kérdés extrában a Kolozsvári Magyar Napok kerekasztal beszélgetésén. Vendégek: Schmidt Mária történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója volt a Hit Rádió Gyújtópont című műsorának vendége. Szó esett a napokban megjelent Korszakhatáron című könyvéről, a több pólusú világrend kialakulásáról, Kína birodalmi törekvéseiről, a káoszteremtő szándékokról és a háború okozta közéleti változásokról. Az interjú második felében Magyarországról beszéltünk, a rendszerváltás dilemmáiról, az SZDSZ pálfordulásairól és a jövő kihívásairól is.

Korszakhatáron. Beszélgetés Schmidt Máriával a rendszerváltoztatásról, Magyarországról és Európáról.

Vendégünk Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, akinek a napokban jelent meg legújabb esszékötete a Közép- és Kelet-Európai Történelem ésTársadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában Korszakhatáron címmel. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával az orosz-ukrán háborúról, valamint a Trump-örökségről is beszélgetünk a Harcosok klubjában.

A HírTV Bayer show című műsorának vendége Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója volt, aki most megjelent könyvéről, a Korszakhatáron-ról beszélgetett Bayer Zsolttal.

Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Korszakhatáron című esszékötetéről Varga Viktória kérdezte, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Az egypólusú világ, amely a rendszerváltoztatás után jött létre, a szemünk előtt hullott darabjaira. A megváltozott világrendben a jelenlegi politikai, gazdasági és intellektuális elitnek kulcsszerep van. De vajon mik a válaszaik az új korszak kérdéseire? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária, történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum, G. Fodor Gábor politológus, stratégiai igazgató, XXI. Század Intézet, Baczoni Dorottya igazgató, XX. Század Intézet, Szalai Zoltán, lapigazgató-főszerkesztő, Mandiner.

A nemzeti identitások lebontásával Európa nyugati részében egy jóléti identitás lett az általánosan elfogadott – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Faktumban. Felvetette, hogy ha nem lesz jólét, milyen társadalmi kohézió lesz azokban az országokban, ahol jelentős bevándorlótömegek élnek.

Hiszterizált időket élünk, a nyugati elit rendkívül egyoldalúan tárja elénk az orosz–ukrán konfliktust mint minden baj forrását. Minden korban alapvető kérdés volt, hogy Európa miként viszonyul Oroszországhoz, a jövőben pedig minden korábbinál fontosabb probléma lesz. Schmidt Mária történészprofesszorral, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával beszélgettünk, szóba hozva hamarosan megjelenő Korszakhatáron című esszékötetét is.

Soros György szerint a harmadik világháború kezdetén állunk! Mai adásunkban elsőként ezzel a témával foglalkozunk. Majd Horn Gyula politikai pályáját vesszük górcső alá. A főváros ugyanis az egykori miniszterelnökről nevezne el egy közterületet. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész , Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédével folytatódott a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary konferencia második napja. A beszédben szó esett az orosz-ukrán háborúról és a nemzeti identitás szerepéről.

Hová vezethet az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben? – mai adásunkban elsőként ezzel a témával foglalkozunk. Majd arról beszélgetünk, hogy több afroamerikait gyilkolnak meg ma, mint a BLM, mozgalommá válása előtt! – Ez derült ki ugyanis az FBI által nemrég közzétett gyilkossági statisztikáiból. Végül pedig a nagyhatalmak űrversenyének aktuális kérdéseit vitatjuk meg. Horváth Szilárd vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet.

Drámai látleletet adott az “önérdekképviseletét elvesztő és résmentesen amerikanizált” Nyugat-Európa és a világ helyzetéről Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója a PestiSrácok.hu felkérésére megírt vitacikkében, amelyben a “bitang nehéz körülmények között” munkához látó ötödik Orbán-kormánynak is határozott tanácsokat nyújt. Schmidt Mária szerint folytatni kell az egészségügy, az oktatás és a honvédelem reformját. Utóbbi részeként újra kell gondolnunk a férfi- és női általános hadkötelezettség visszavezetését, hiszen a háború – mint látjuk – egyáltalán nem veszett ki a világból. A professzor hangsúlyozza írásában: a kormány eddig is a reálpolitika talaján állva képviselte a magyar érdeket, de most mindent meg kell tennie, hogy szövetségeseket találjon és megfékezze a háború eszkalációját. “Erre, amint az emberek szeme Nyugaton is egyre jobban kinyílik, új lehetőségek adódnak majd” – jegyzi meg a Merre tovább? – Vita a nemzeti blokk feladatairól című sorozatunkba írt publicisztikájában Schmidt Mária. Szóljon hozzá, írjon építő kritikát Ön is!

Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója, a feminista politikus, Magyarország első női nemzetgyűlési képviselője életét Krisztusnak és a rászorultak gyámolításának szentelte. Tiltakozott a zsidóüldözés ellen és mentette embertársait, de szót emelt kommunisták egyházüldöző politikája ellen is. A szállóige szerint ő volt „az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.

Olaszország lehet az első olyan uniós tagállam, ahol társadalmi pontrendszert vezethetnek be. De vajon hová vezethet a digitális diktatúra? - mai adásunkban elsőként ezzel a témával foglalkozunk. Majd a liberális elit mintaországának számító Kanadát vesszük górcső alá. Végül pedig a woke-ideológiával átitatott szórakoztatóipar jövőét vitatjuk meg. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Pogonyi Szabolcs oktató, Közép-európai Egyetem.

A Fidesznek rendben van az identitása, az ellenzéki pártok légüres térben vannak – mondta Schmidt Mária az Index Kibeszélő című műsorának különkiadásában. A parlament alakuló ülésének napján a Terror Háza Múzeum főigazgatójával az ellenzéki vereség okairól, az új parlament és a kormány legfontosabb feladatairól beszélgettünk.

A Fidesz-KDNP negyedik kétharmados győzelméről Schmidt Mária, a XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója beszélgetett Gerhardt Máté műsorvezetővel a Napi aktuálisban.

Joe Biden amerikai elnök szerint egy új világrend van létrejövőben, amit az Egyesült Államoknak kell irányítania – mai adásunkban elsőként ezzel a témával foglalkozunk. Majd arról beszélgetünk, hogy hogyan alakult Magyarország külföldi megítélése és sajtóvisszhangja a rendszerváltás óta. Végül pedig arról lesz szó, hogy Florida államban kitiltják az iskolákból és a munkahelyekről a kritikai fajelmélet oktatását. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András ügyvéd, Pogonyi Szabolcs oktató, Közép-európai Egyetem.

A francia elnök javaslata szerint az Európai Parlament felülírhatná a tagállamok törvényeit. Európa egy szuperállam vagy szuverén államok közössége lesz? Valamint 54 évvel ezelőtt foglalták el a diákok Párizsban az egyetem épületét. Hogy milyen hatása van napjainkra a ’68-as diáklázadásnak? Vendégek: Schmidt Mária, L. Simon László, Gerő András, Pogonyi Szabolcs.

"Azok a támadások, amelyek 20 évvel ezelőtt értek minket, mára megszűntek. Tudomásul vették, hogy össze lehet hasonlítani a nyilas és a kommunista rendszert" - nyilatkozta a Kontrának az ismert történész, aki szerint az általa vezetett emlékhely egyik legnagyobb győzelme. Schmidt Máriával beszélgettünk a békés átmenetről, a bosszúszomjas SZDSZ-ről és a magyar emberek lelki felszabadulásáról.

Mai adásunkban elsőként a kárpátaljai magyarság és a nemzeti kisebbségek helyzetéről fogunk beszélgetni. Majd szó lesz arról is, hogy saját közösségi oldalt indít Donald Trump, hogy felszámoljon véleménydiktatúrával. Végül a német katolikus egyház progresszív egyházreformját vesszük górcső alá. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András ügyvéd, Pogonyi Szabolcs oktató, Közép-Európai Egyetem.

Ugyanolyan valóságidegen, abszurd, utópikus világot akarnak ma ránk kényszeríteni nyugatról, amilyet korábban keletről erőltettek – mondja Schmidt Mária történész. A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Terror Háza Múzeum főigazgatója a főhajtásra képtelen baloldalról, a kommunizmusban megedződött magyarokról és a nyugaton tomboló neomarxista eszmékről beszélt a Mandinernek.

Az M5 A Nagyok című műsora készített portrét Schmidt Mária Széchenyi-díjas történésszel, egyetemi tanárral. – 1. és 2. rész.

20 évvel ezelőtt Budapest szívében megnyílt a Terror Háza Múzeum. Küldetése, hogy bemutassa az 1944-től kezdve több mint négy évtizeden keresztül Magyarországon uralkodó, egymást váltó két totalitárius diktatúrát. De hogyan szerezhetjük vissza a saját múltunkat és milyen szerepe van ebben a Terror Házának? Vendégek: Schmidt Mária főigazgató, Békés Márton kutatási igazgató, Tallai Gábor programigazgató, F. Kovács Attila építész.

Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége: Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Témák: Orosz-ukrán konfliktus; 20 éves a Terror Háza Múzeum.

Egy szektavezér beszél így - reagált Márki-Zay Péter évértékelőjére a Terror Háza Múzeum Főigazgatója a Bayer Showban. Schmidt Mária szerint veszélyes, ha egy politikus prófétaként beszél magáról és azt gondolja, hogy tévedhetetlen.

Vita helyett kioktatás, érvek helyett agymosás. Újraéledt a XX. század nyugaton, figyelmeztetnek a múltat ismerők. 77 évvel a második világháború után az európai szélsőbal és szélsőjobb kéz a kézben jár. A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje pedig alig egy héttel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a mögötte álló szövetség a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat külön-külön képviseli. Majd amikor a felháborodást már nem lehetett szó nélkül hagyni, megpróbálta átértelmezni kijelentését, pedig az még a baloldali sajtó számára is egyértelműnek tűnt. Az eset azért is elgondolkodtató, mert például a Terror Háza Múzeum épp húsz éve bizonyítja kutatásaival, kiállításaival, hogy a kommunizmus és a fasizmus között az áldozatok szempontjából nincs különbség. Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Kakukk L. Tamás kérdezte.

Régóta várt vendég érkezett a Politikai Hobbista második félidejére: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az intézmény jövő héten csütörtökön ünnepli 20 éves fennállását, aminek kapcsán egy 3 napos rendezvénysorozattal is várják az érdeklődőket, nem csak a múzeumban, hanem kint az Andrássy úton is.

Február 15-én van a Visegrádi Együttműködés aláírásának 31. évfordulója. Ennek kapcsán beszélgetünk a V4-es kapcsolat jelentőségéről és jelenlegi kihívásairól. Majd szó lesz arról is, hogy amerikai klímalobbista kap fontos kormányzati szerepet Németországban. Végül pedig a mennyek országát is elérő gender-ideológia kérdéseit vitatjuk meg. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária, történész, L. Simon László, író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András, ügyvéd, Pogonyi Szabolcs, oktató, Közép-európai Egyetem.

Mai adásunkban a nyugat európai egyetemeken terjedő véleményterrorról, a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmékről beszélgetünk. Majd szó lesz az elnyomás jelképének számító hidzsáb és a feminizmus ellentmondásokkal teli kapcsolatáról is. Végül pedig az egypólusú világrend végét és az abból fakadó geopolitikai kérdéseket vitatjuk meg. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária, történész, Gerő András, történész, L. Simon László, író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András, ügyvéd.

Megtudná védeni magát Európa egy esetleges fegyveres konfliktus esetén? Ezzel foglalkoztunk elsőként, majd megvitattuk, hogy sérti-e az alapvető emberi jogokat az egyre több országban kötelezővé tett oltás? Vendégek: Schmidt Mária történész, L. Simon László író, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Gerő András történész, Pogonyi Szabolcs a Közép-Európai Egyetem oktatója.

A nemzetállamok szerepéről, a szólásszabadság önkényesen kijelölt határairól, valamint akulturális gyarmatosítás műtárgypiaci fejleményeiről esik szó az M5 műsorában.

Az adás témái: Joe Biden és a demokrácia csúcs, Alkotmány, Putyin mesterterve, megosztottság és kultúrharc.

"Csodaországgá" változtatná Németországot az új szociálliberális-zöld kormánykoalíció, csökkentenék a választójogi korhatárt 16 évre, legalizálnák a kannabist és megkönnyítenék a külföldiek állampolgársághoz jutását.

A Bayer Show vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, akit a 2004. december 5-i népszavazásról, valamint az új német kormány-programról kérdezett Bayer Zsolt.

Az új német politikai irányvonal élesen szemben áll Közép-Európa társadalmi meggyőződésével, ami abban az esetben nem baj, ha az EU-ban az együttélés politikája érvényesül. Ugyanakkor az is tisztán látható, hogy minden korábbinál bonyolultabb politikai megállapodással fog zajlani a következő négy év Németországban, és mint minden németországi változásnál történt, ennek is hatása lesz Magyarországra – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében megrendezett, Németország választott című konferencián csütörtökön.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyílt levelet írt Sólyom László volt köztársasági elnöknek, számon kérve a hallgatását, ahogy fogalmaz, a baloldal által tervezett alkotmányos puccs ügyében. Az Alkotmánybíróság volt elnökének címzett levelében a történész kifejezi reményét, hogy Sólyom László, aki mint írja, oly aggályosan őrködött a pártállamból a demokráciába történő átmenet gördülékenysége felett, ugyanolyan határozottsággal áll ki a demokratikusan megválasztott Magyar Országgyűlés által 2011-ben megalkotott és a képviselői szavazatok minősített többségével elfogadott Alaptörvény mellett is. Kakukk L. Tamás interjúja.

Milyen súllyal és erővel bírna egy, a Visegrádi Együttműködésnél (V4) is tágabb közép-európai összefogás?

Milyen üzenete van ma 1956-nak? Hol tart a 2006-os őszi események feldolgozása? Egyebek mellett erről kérdeztük Schmidt Máriát, a Terror Háza főigazgatóját.

Az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Egyebek mellett erről a kérdésről esett szó az M5 adásában Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, illetve Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója részvételével.

Karácsony Gergelyről nem tudom megmondani, hogy van-e bármi olyan érték az életében, ami neki fontos, hogy mit gondol az országról - többek között erről beszélt a Spirit Fm Harcosok Klubjában Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. Az előválasztás mellett szóba kerültek Orbán Viktor nemzetközi szövetségesei, illetve mennyi szűkült be a kormányfő körül a levegő. Schmidt Mária hiányolta a miniszterelnök-jelölti vitákból a kül- és geopolitikát. Részletek az adásban!

A németországi szövetségi parlamenti választásról, a koronavírus eredete körül keringő feltételezésekről, valamint az Egyesült Királyságban kialakult válsághelyzetekről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Schiffer András ügyvéd és Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója.

A húsz éve történt, szeptember 11-i terrortámadásról, és a 15 éve kiszivárgott őszödi beszédről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei. A műsorban szóba került az is, hogy milyen támadásokat intéznek a nyugaton egyre nagyobb teret nyerő új baloldali progresszív erők már a klasszikus értelemben vett szabadelvű liberálisokkal szemben is.

Minden értéknek, minden összekapcsoló erőnek, ami közösségekbe rendezné az európai népeket és országokat, a Nyugat ellentmond - erről beszélt a Bayer show-ban Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kitért a közelgő német választásokra is, amely - véleménye szerint - egy kudarcos 16 év lezárása lesz.

Nekünk egészen más problémáink vannak, mondja Schmidt Mária a focisták térdeléséről, a BLM-mozgalomról és az amerikai társadalom vitáiról. Szerinte meg kell találni a módját, hogy a magyar érdekeket a legjobban képviseljék az EU-ban. A történész azt szeretné, ha az unió kevesebb dologba szólna bele, és most mindent akar markolni és nagyon keveset fog.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérdezte Bohár Dániel a Pesti TV “Mi magyarok” című műsorában. A beszélgetésből kiderült, hogy Schmidt Mária hatalmas focidrukker, a részben hazai rendezésű EB-n a stadionban szurkolt a magyar válogatottnak unokái társaságában. Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a labdarúgásnak komoly nemzeti identitás erősítő szerepe van. Úgy vélekedett, hogy korunkban erre nagy szükség van, ugyanis szuverenitásunk támadás alatt áll.

Miért vált ki egyesekből heves indulatokat az MLSZ döntése, miszerint a magyar válogatott nem hajlandó a mérkőzések előtti BLM-mozgalomhoz köthető térdelésre? A műsorban az is terítékre kerül, hogy a Google 2019 után ismét több tízmillió amerikai polgár egészségügyi adataihoz jutott hozzá; erről azonban sem az orvosokat, sem a betegeket nem tájékoztatták. Végül a great reset, azaz a pandémia utáni nagy újraindulás kapcsán felmerül teóriákról esik szó. Beszélgetőpartnerek: Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, L. Simon László országgyűlési képviselő, Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő és Pogonyi Szabolcs, a Közép-​európai Egyetem tanszékvezetője.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Frank Füredi szociológusprofesszor, Schmidt Mária történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetett Frank Füredi Célkeresztben a határok című könyvéről.

Trianon 100 - A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései címmel országos akkreditált pedagógusképzési programot indított általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A képzéssorozat keretében mintegy ötezer pedagógus ismerkedhet majd meg az első világháborút lezáró trianoni békerendszerrel kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményekkel.

A XXI. század Közép- és Kelet-európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak - ezt mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója egy minapi konferencián. Az eseményt Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő szervezte, és mások mellett olasz, francia és lengyel európai parlamenti politikusok és jogtudósok is elmondták véleményüket arról, hogy hogyan kellene újradefiniálnia magát Közép-európának, az európai Jobboldalnak, és hogy ez utóbbinak milyen szerepe kellene, hogy legyen az Európai Unió mindennapjainak alakításában. Hidvéghi Balázzsal és Schmidt Máriával a Kossuth Rádió készített interjút.

Az 1920-as években elindult lendületes gazdasági és kulturális fejlődés hatásairól, a Székesfehérvárhoz több szállal kötődő kultúrpolitikusok: Klebelsberg Kuno, Kornis Gyula és Hóman Bálint munkásságáról és tiszteletéről is szó volt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek szerdán a Városháza Díszterme adott otthon.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett arról, miért fogalhatott állást Ferenc pápa a globális kormányzás mellett, illetve arról, hogy egyre több olyan vélemény lát napvilágot, mely szerint laborszökevény volt a világot megbénító koronavírus. A beszélgetés apropóját adta a gyereknapon megjelent az új LMBTQ-mesekönyv is.

A magyar cigányság hősei előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum új kiállítása. Hat hónapos szünet után az Együtt, szabadon tárlattal nyitotta meg kapuit az intézmény. Célunk, hogy bemutassuk a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos, és büszke magyar-roma közösség felépítéséhez, fogalmaznak a kiállítás alkotói. Kádár Dóra a múzeum főigazgatójával, Schmidt Máriával beszélgetett.

Bemutatták az Orbán Viktor kormányzását átfogó, Magyarország 2020 című tanulmánykötetet.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett arról, hogy Európában a migráció és az iszlám növekvő megjelenése miként teszi zárójelbe a női jogokat.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a migrációról, az iszlámról, a rasszizmus kérdéséről és a Franciaországban uralkodó állapotokról.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a nyilvánosságra került titkos felvételről, amelyen a CNN belső titkairól és politikai elköteleződéséről beszél a vállalat egyik vezetője. Arról is szó esik, hogy újabban miért állnak ki előszeretettel az amerikai nagyvállalatok a haladó napirendbe illeszkedő faji és nemi ügyek mellett, és miként foglalnak állást politikai kérdésekben, valamint Biden elnök esélyegyenlőségi törvényt módosító javaslatáról, amely tágabb körben érvényesítené a nemi hovatartozás és a szexuális orientáció alapján való diszkrimináció tilalmát

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a magyar romák helytállásáról, a rendszerváltoztatás roma hőseiről a roma kultúra világnapján.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a 21. századi kultúrharc, azaz a kultúráért zajló globális küzdelem aktuális történéseiről és folyamatairól.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a radikális iszlám elleni küzdelmekről.

A nemzeti konzervatív gondolkodású embereknek az elveikhez és értékeikhez kell ragaszkodniuk egy olyan világban, amely felszámol mindent, ami összeköthet, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a szólásszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást – erről Schmidt Mária történész beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a a 21. századi kultúrharc mibenlétéről és aktuális történéseiről.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a kormánypárt és az Európai Néppártról, a szigorított védelmi intézkedésekről és a vakcinaháborúról.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a történelmi léptékű fejlesztésekről a felsőoktatásban.

„A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek” – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Faktumban. 

„A nyugat-európai országok valójában soha, egyetlen pillanatig sem voltak érdekeltek térségünk felzárkóztatásában, sokkal inkább abban, hogy alárendelt szerepünket szándékosan prolongálják. Harminc évünkbe telt, hogy ezt megértsük” – írja Schmidt Mária Országból hazát – Harminc éve szabadon című új könyvében. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával a harminc éve kivívott szabadságunkról, a Nyugat-Európával kapcsolatos illúzióinkról és az Amerikából kiinduló neomarxista reneszánszról beszélgettünk.