A Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérdezte Bohár Dániel a Pesti TV “Mi magyarok” című műsorában. A beszélgetésből kiderült, hogy Schmidt Mária hatalmas focidrukker, a részben hazai rendezésű EB-n a stadionban szurkolt a magyar válogatottnak unokái társaságában. Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a labdarúgásnak komoly nemzeti identitás erősítő szerepe van. Úgy vélekedett, hogy korunkban erre nagy szükség van, ugyanis szuverenitásunk támadás alatt áll.

Miért vált ki egyesekből heves indulatokat az MLSZ döntése, miszerint a magyar válogatott nem hajlandó a mérkőzések előtti BLM-mozgalomhoz köthető térdelésre? A műsorban az is terítékre kerül, hogy a Google 2019 után ismét több tízmillió amerikai polgár egészségügyi adataihoz jutott hozzá; erről azonban sem az orvosokat, sem a betegeket nem tájékoztatták. Végül a great reset, azaz a pandémia utáni nagy újraindulás kapcsán felmerül teóriákról esik szó. Beszélgetőpartnerek: Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, L. Simon László országgyűlési képviselő, Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő és Pogonyi Szabolcs, a Közép-​európai Egyetem tanszékvezetője.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Frank Füredi szociológusprofesszor, Schmidt Mária történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetett Frank Füredi Célkeresztben a határok című könyvéről.

Trianon 100 - A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései címmel országos akkreditált pedagógusképzési programot indított általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A képzéssorozat keretében mintegy ötezer pedagógus ismerkedhet majd meg az első világháborút lezáró trianoni békerendszerrel kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményekkel.

A XXI. század Közép- és Kelet-európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak - ezt mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója egy minapi konferencián. Az eseményt Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő szervezte, és mások mellett olasz, francia és lengyel európai parlamenti politikusok és jogtudósok is elmondták véleményüket arról, hogy hogyan kellene újradefiniálnia magát Közép-európának, az európai Jobboldalnak, és hogy ez utóbbinak milyen szerepe kellene, hogy legyen az Európai Unió mindennapjainak alakításában. Hidvéghi Balázzsal és Schmidt Máriával a Kossuth Rádió készített interjút.

Az 1920-as években elindult lendületes gazdasági és kulturális fejlődés hatásairól, a Székesfehérvárhoz több szállal kötődő kultúrpolitikusok: Klebelsberg Kuno, Kornis Gyula és Hóman Bálint munkásságáról és tiszteletéről is szó volt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek szerdán a Városháza Díszterme adott otthon.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett arról, miért fogalhatott állást Ferenc pápa a globális kormányzás mellett, illetve arról, hogy egyre több olyan vélemény lát napvilágot, mely szerint laborszökevény volt a világot megbénító koronavírus. A beszélgetés apropóját adta a gyereknapon megjelent az új LMBTQ-mesekönyv is.

A magyar cigányság hősei előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum új kiállítása. Hat hónapos szünet után az Együtt, szabadon tárlattal nyitotta meg kapuit az intézmény. Célunk, hogy bemutassuk a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos, és büszke magyar-roma közösség felépítéséhez, fogalmaznak a kiállítás alkotói. Kádár Dóra a múzeum főigazgatójával, Schmidt Máriával beszélgetett.

Bemutatták az Orbán Viktor kormányzását átfogó, Magyarország 2020 című tanulmánykötetet.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett arról, hogy Európában a migráció és az iszlám növekvő megjelenése miként teszi zárójelbe a női jogokat.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a migrációról, az iszlámról, a rasszizmus kérdéséről és a Franciaországban uralkodó állapotokról.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a nyilvánosságra került titkos felvételről, amelyen a CNN belső titkairól és politikai elköteleződéséről beszél a vállalat egyik vezetője. Arról is szó esik, hogy újabban miért állnak ki előszeretettel az amerikai nagyvállalatok a haladó napirendbe illeszkedő faji és nemi ügyek mellett, és miként foglalnak állást politikai kérdésekben, valamint Biden elnök esélyegyenlőségi törvényt módosító javaslatáról, amely tágabb körben érvényesítené a nemi hovatartozás és a szexuális orientáció alapján való diszkrimináció tilalmát

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a magyar romák helytállásáról, a rendszerváltoztatás roma hőseiről a roma kultúra világnapján.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a 21. századi kultúrharc, azaz a kultúráért zajló globális küzdelem aktuális történéseiről és folyamatairól.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a radikális iszlám elleni küzdelmekről.

A nemzeti konzervatív gondolkodású embereknek az elveikhez és értékeikhez kell ragaszkodniuk egy olyan világban, amely felszámol mindent, ami összeköthet, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a szólásszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást – erről Schmidt Mária történész beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a a 21. századi kultúrharc mibenlétéről és aktuális történéseiről.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a kormánypárt és az Európai Néppártról, a szigorított védelmi intézkedésekről és a vakcinaháborúról.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész beszélgetett a történelmi léptékű fejlesztésekről a felsőoktatásban.

„A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek” – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Faktumban. 

„A nyugat-európai országok valójában soha, egyetlen pillanatig sem voltak érdekeltek térségünk felzárkóztatásában, sokkal inkább abban, hogy alárendelt szerepünket szándékosan prolongálják. Harminc évünkbe telt, hogy ezt megértsük” – írja Schmidt Mária Országból hazát – Harminc éve szabadon című új könyvében. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával a harminc éve kivívott szabadságunkról, a Nyugat-Európával kapcsolatos illúzióinkról és az Amerikából kiinduló neomarxista reneszánszról beszélgettünk.

A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának szerkesztésében napvilágot látott kiadvány George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének életútja előtt tiszteleg. A könyv 2012-ben jelent meg magyar és angol változatban. A könyv angol verziójának e-könyv változata, amely a Europe’s Luck – George H. W. Bush címet viseli, megvásárolható a nagyobb könyvesboltok weboldalán.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában ez alkalommal a sajtó-, a vélemény- és a szólásszabadság témakörével kapcsolatban vitázott egymással Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, egyetemi tanár, L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, valamint Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem tanszékvezetője.

Történelmünk bővelkedik forradalmakban, szabadságharcokban, nagy tömegeket megmozgató társadalmi megmozdulásokban. Ezen események legtöbbje októberhez köthető. 6-án az aradi vértanúkra, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlások áldozatára emlékeztünk. 23-án pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseit ünnepeljük. Emellett az őszirózsás forradalom évfordulója is októberben van, valamint a rendszerváltoztatás egyes történései is ehhez a hónaphoz kötődnek. Sőt a rendszerváltás óta eltelt harminc év, ha forradalmakkal nem is, de látványos tömegmegmozdulásokkal tovább bővítette ezt a sort.

Erről Schmidt Mária beszélt a Kossuth Rádiónak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Tokaji Írótáborban adott interjújában egyebek mellett fontos emlékezetpolitikai kérdésekre is kitért.

Schmidt Mária a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából volt a Duna Televízió vendége. A beszélgetés során az események története és a feldolgozás lehetséges módjai is szóba kerültek.

Schmidt Mária, Hatos Pál és Szakály Sándor történészek vállalkoztak arra, hogy átbeszéljék azt a traumát, melyet a békediktátum aláírása okozott a magyar nemzetnek – Trianon 100. évfordulója alkalmából szervezett beszélgetést a Mandiner.

Kovács András, az Origo újságírója készített interjút Schmidt Máriával a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából.

Milyen út vezetett el a május 2-i ülésig, milyen történeti hagyományokhoz lehetett, illetve lett volna érdemes visszatérni 1990-ben, és milyen kompromisszumok születtek a kormányzó és az ellenzéki pártok között? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és M. Kiss Sándor, a RETÖRKI főigazgató-helyettese az M5 műsorában.

Schmidt Mária a harminc évvel ezelőtti rendszerváltoztatás cigány hőseinek helytállásáról az április 8-i Nemzetközi Roma Nap apropóján nyilatkozott a Kossuth Rádió Napközben című műsorának.

Schmidt, directora del museo 'Casa del Terror' en Budapest, ha sido una cercana colaboradora de Orbán durante años. Afirma que Hungría se enfrenta a una "guerra cultural".

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 Ma este című műsorának volt a vendége. A beszélgetés fő témája Orbán Viktor miniszterelnök berlini látogatása, Angela Merkel kancellárral való találkozója volt.

Schmidt Mária a Bayer Show műsorában arról beszélt: egy nagyon bizonytalan korszakban vagyunk, egy új század kezdődött és az mindig egészen más világot fog hozni.

A 30 éve szabadon emlékévhez kapcsolódóan a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kezdeményezésére a Magyar Posta Elekes Attila André tervei alapján nyolc bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet bocsát ki, melyeket 2019. december 16-án mutattak be a Terror Háza Múzeumban. A bélyegekkel a rendszerváltoztatás folyamatában jelentős szerepet vállaló magyar közéleti szereplőkről emlékeznek meg.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; “a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján.

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak – vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.

A világ legnagyobb könyvszakmai találkozóján, a 71. Frankfurti Könyvvásáron is bemutatták a Terror Háza Múzeum főigazgatójának legújabb kötetét. A német nyelvű, “Geburt Einer Neuen Welt 1918–1923” című kiadványt a szerző, Schmidt Mária dedikálta is az érdeklődőknek.

A képzés Balatonkenesén tartott zárórendezvényén Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott köszöntőt, majd egy kerekasztal-beszélgetést követően Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartott előadást a tanároknak.

Ha győztes, gyarapodó jövőt szeretnénk építeni Magyarországnak, azt azzal kell kezdeni, hogy bemutatjuk a diákoknak a magyarság történetének ilyen szakaszait, nagy teljesítményeit – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hétfőn Vácon.

Bertók T. László recenziója a Schmidt Mária Új világ született 1918–1923 című kötetéről a Magyar Nemzet Hétvégi Magazin mellékletében.

Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának volt a vendége.

Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztosa a június 16-i nemzeti emléknapon az M5 Ez itt a kérdés extra kiadásának volt a vendége, ahol a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulója volt a téma.

Schmidt Mária írása a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulójáról a Magyar Nemzet Hétvégi Magazin mellékletében.

Sinkovics Ferenc interjúja Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával a Demokrata április 17-i számában. Szó esett többek között az első világháborúról és a rendszerváltoztatás emlékévéről.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója Heller Ágnes nemrég megjelent olasz nyelvű könyvéről és a Németországban tapasztalható migrációs jelenségekről beszélgetett Bayer Zsolttal.

Véget ért az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, 2018-ban indított nagyszabású pedagógusképzési program. A képzések az ország több pontján zajlottak, többek között Kecskeméten, Mezőkövesden, Balatonkenesén, Kóspallagon, és Cegléden.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója, a "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos Exterde Tibor vendége volt az Inforádió Aréna című műsorában. Szó esett többek között a rendszerváltoztatás előtti időszakkal kapcsolatos nosztalgiákról, 1989 illúziójáról és az emlékév célkitűzéseiről.

Erről, a harminc évvel ezelőtti események emlékezetéről, valamint Horthy Miklós és rendszere megítéléséről Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Hír Televízió Péntek 9 című műsorában.

Trianonról tartottak kétnapos tudományos konferenciát a Magyar nemzeti Múzeumban. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában többek között azt emelte ki: az első világháború célja az volt, hogy eldöntsék, ki Európa ura.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója nemrég megjelent új könyvéről a Vasárnapi Újság riporterével beszélgetett.

Bemutatták a Terror Házában a múzeum főigazgatójának Új világ született 1918-1923 című esszékötetét, amely címében és tartalmában is rímel a Várkert Bazárban látható első világháborús kiállításra. A nagy háborút rendhagyó módon nem az eseménytörténet, illetve a jó és a rossz harca értelmezési keretében tárgyaló, hanem az általa kiváltott történelmi és a társadalmi folyamatok felől bemutató kiállításról a PestiSrácok.hu is írt nemrég. Schmidt Mária a pestisracok.hu-nak nyilatkozva kijelentette: már most is a nemzetek Európájában élünk, még ha erről az utópiákat kergető nyugati politikai elit nem is akar tudomást venni.

A Terror Háza Múzeumban tartott bemutatón Frank Füredi és Békés Márton méltatása után, a szerző elemezte az első világháború máig tartó következményeiről szóló kötetét.

Ez az emléknap olyan, mint egy gyilkos vírus elleni oltóanyag. Magunkat és az utánunk következő nemzedékeket tesszük általa immunissá a totális diktatúrák mérge ellen – fogalmazott a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyanitt arról beszélt, a kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből.

A magyar irodalom egyik legnagyszerűbb és legnagyobb hatású alakjáról Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Mezey Katalin költő és Papp János színművész beszélgettek az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az Echo TV Bayer Show című műsora utolsó 2018-as adásának volt a vendége, ahol többek között az első világháború máig tartó hatásairól beszélt. Schmidt Mária a Figyelő című lapot ért vádakra is reagált.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorának Schmidt Mária történész és Frank Füredi szociológus volt a vendége. Az évszázadon átívelő kultúrharcon túl az első világháború idején kialakuló új világrendről volt szó.

Václav Klaus, a Cseh Köztársaság volt államfője és miniszterelnöke kapta idén a Petőfi-díjat. Az ünnepélyes díjátadót a Terror Háza Múzeumban tartották.

A XX. századi diktatúráknak és a második világháborúnak megágyazó első nagy világégésre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a magyarországi köznevelésben. Az első világháború centenáriuma lehetőséget ad a száz éve történt nagy háború felelevenítésére és átértékelésére. A Várkert Bazárban november 23-án megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat alkotói nemcsak emlékeztetnek, de egy új narratíva megalkotására is kísérletet tesznek. Itt az ideje leszámolni a háború „nyugati győztesei” által sulykolt szemlélettel, és azzal is, hogy a harcok Európa keleti felén 1918-ban véget értek. Az Origo riportere az európai szinten egyedülálló, modern technikával készült tárlat mellett a magyar történelemoktatásról, az első világháború jelentőségéről beszélgetett Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, az Új világ született 1914–1922 kiállítás főkurátorával.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádiónak nyilatkozott a történelemoktatással kapcsolatos elképzeléseiről.

Schmidt Mária, az "Új világ született 1914–1922" című tárlat főkurátora a Magyar Televízió Ez itt a kérdés című műsorának volt a vendége.

Az Új világ született című tárlat megnyitásával immár megtekinthető az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös kiállítás-sorozatának mindhárom része.

Az első világháborús események vizsgálatának friss szemléletéről Schmidt Mária, az "Új világ született 1914–1922" című tárlat főkurátora beszélt az Echo Televíziónak.

Az "Új világ született 1914–1922" című, immár teljes egészében megtekinthető tárlat főkurátorával, Schmidt Máriával az Origo készített helyszíni riportot a Várkert Bazárban.

Az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet – mondta el Hafner Zoltán igazgató november 9-én Budapesten.

Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából adták ki újra a januárban elhunyt Tőkéczki László történész Tisza Istvánról írt monográfiáját. Az alkotást október 30-án mutatták be a Terror Háza Múzeumban.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kezdeményezésére a Magyar Posta alkalmi bélyegblokk kiadásával tiszteleg az első világháború hősei előtt. A tíz katonát bemutató bélyegívet október 25-én mutatták be a Terror Háza Múzeumban.

A magyarok szinte minden forradalma és szabadságharca negatív eredménnyel zárult, de végül pozitív – megmaradás, haza és szabadság – lett a végeredmény – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtt tartott emlékünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956-ban a magyar kommunisták és a megszálló szovjet birodalom azzal szembesült, hogy tízévnyi terroruralom sem volt képes megtörni a magyarok gerincét.

A hidegháború végétől a 2001. szeptember 11-i terrortámadásig, sőt egészen a 2008-as gazdasági válságig úgy tűnt, hogy a neoliberális kurzus történelmi projektjét semmi sem veszélyezteti. Immár tíz éve tudjuk, hogy ez illúzió volt: vége a történelem végének. Ez abból is látszik, hogy egy évtizede „populista lázadás” és „konzervatív forradalom” zajlik, erősödik a tradicionalista ellenkultúra, a nemzetek választópolgárai egyre több országban veszik vissza az irányítást a globalista elitektől. Hogy ez miben érhető tetten és hol a helye Magyarországnak ebben a regionális, európai, sőt világfolyamatban, arról Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Békés Márton kérdezte.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Bayer Zsolt műsorában beszélt Németország és az Európai Unió kapcsolatáról.

Náray Balázs Európa világban betöltött szerepéről kérdezte Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját.

„Én nagyon Európa-párti vagyok, itt a legjobb az élet” – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a közelgő V4-konferencia előtt arról beszél lapunknak: sem a német, sem az orosz dominancia, és főleg a kettő együtt nem kívánatos, ezért is kell a visegrádiaknak összefogniuk. A történész szerint Orbán a magyar érdekképviselettel foglalkozik, az ellenzék teljesen kiüresedett, a Monarchia sikeres példaképe lehetne az irányt vesztett EU-nak, Amerika pedig ma is a világ ura, amit mindenkinek figyelembe kell vennie. Schmidt Máriát arról is kérdeztük, szerinte mi a jobboldali értelmiség szerepe, és miért is hívták meg Milót és Steve Bannont Budapestre. Szilvay Gergely nagyinterjúja.

A konferencia címe, „Európa jövője” mutatja, hogy közös gondolkodásra hívunk mindenkit arról, hogy milyen Európát szeretnénk, és hogy nekünk, ennek a térségnek is megvannak a saját elképzelései, a saját érdekei, a saját víziói arról, hogy egy új évszázadba átlépve, új kihívásoknak megfelelve, milyen irányban kéne az Európai Uniót átalakítani – hangsúlyozta Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója pénteken Budapesten, a május 23-24-ére tervezett Európa jövője című nemzetközi konferencia háttérbeszélgetésén.

Schmidt Mária a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában hangsúlyozta: Európa a 20. századi megrázkódtatások és tragédiák miatt mára teljesen elbizonytalanodott, az európai emberek pedig megtagadják múltukat.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójának korábbi publicisztikáiból összeállított esszékötet immár angolul is megvásárolható, nyomtatott és e-book formában egyaránt.

„Mi, magyarok nem tehetjük meg, hogy számunkra veszélyes társadalmi folyamatokkal kísérletezzünk. Ezt megteszik helyettünk a nyugati nemzetek, az eredmény pedig mára látható: kudarcot hozott az a próbálkozás, ami a nyugati civilizáció alapértékeit próbálja megkérdőjelezni. Számunkra és a régió országai számára is kiemelten fontos az identitás és a szuverenitás, ezért kell megtanulnunk szót érteni egymással, a korábbi konfliktusok ellenére. Ezt az is jelenti, Magyarországnak meg kell erősödnie, napról napra jobban kell teljesítenünk” – többek között erről is beszélt a Századvégnek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.