A migrációról vitatkoztak a Magyar Írószövetség estjén. A menekülthullám kulturális hatásairól rendezett beszélgetésen Schmidt Mária vitte a prímet.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a betelepítés együtt jár a terrorizmussal. Schmidt Mária erről a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádióban a demográfiai válságról és a bevándorlási hullámról beszélt.

1956-ban a forradalom és szabadságharc hetei bebizonyították, hogy Magyarország szabadságszerető nemzet és nem törődik bele abba, hogy idegen hatalom alatt álljon – jelentette ki Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa az M1 Ma Este című műsorában.

Európának teljesen meg kell újulnia, ha Európa akar maradni, ha meg akarjuk őrizni az európai egységet - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a budapesti Konrad Adenauer út és -szobor avatási ünnepségén, szerdán a Városligetben.

Schmidt Mária az 1956-os emlékévvel kapcsolatban az ATV-ben elmondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. század egyik legfontosabb eseménye, amely a diktatúra elleni küzdelemről, az önfeláldozásról, a szabadságról és a szeretetről szólt.

Júliusban nyílt meg az Új világ született című nagyszabású első világháborús kiállítás a Várkert Bazárban, amelyet a következő években további két szakasz megnyitása követ majd. A tárlatról Schmidt Mária főkurátorral beszélgetett a kultura.hu.

Miért 1917 a hidegháború kezdete? Milyen változásokat okozott az első világháború Közel–Keleten? Mi a szerepe a közösségnek az identitásképzésben és milyen kihívásokkal kell szembenéznie Nyugat–Európának? Ezekről is beszélgetett a Tilos Rádió riportere Schmidt Máriával.

Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolása ürügyet szolgáltatott arra, hogy egész Európa, sőt a világ is lángba boruljon. Az első világháborúval eltűnt a biztonság, a haladásba vetett hit, ami a 19. század emberét jellemezte – mondta a Lánchíd Rádiónak Schmidt Mária, az Új világ született – Európai Testvérháború 1914–1918 című, az első világháborút feldolgozó kiállítás kapcsán.

„1990-re tétje lett annak, kire bízzuk a választásokon magunk és az ország életét, és ezzel a lehetőséggel máig méltó módon élünk, ugyanakkor az is tudatosulhatott bennünk, hogy a szabad választás milyen felelősséggel jár.” Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádiónak beszélt a múzeum első szabad választásokat bemutató kiállításáról és az akkori politikai helyzetről.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint 1989-90-ben a teljes magyar elit jól vizsgázott. Schmidt Mária erről az Először szabadon című időszaki kiállítás megnyitóján beszélt.

Sajátos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920. címmel, melynek értékét az is emeli, hogy az idézett kor plakátjainak alkotói között híres képzőművészeket is felfedezhetünk. Cservenka Judit Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatóját szólította meg.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója Magyarország világban betöltött szerepéről beszélt az ATV műsorában.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a világpolitikai helyzet alakulásáról beszélgetett Csintalan Sándorral a Lánchíd Rádióban.

Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában többek között a kormány általános drogteszttel kapcsolatos tervezetéről mondta el a véleményét.

Schmidt Mária az M1 2014. október 23-i műsorában a rendszerváltoztatás 25. évfordulója kapcsán elmondta, az ellenzéki kerekasztal befejeztével kiéleződő viták már az új demokratikus, pártok közötti verseny létét jelezték előre.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Lánchíd Rádió Lecsó című műsorában elmondta, reméli, hogy hamarosan végre döntés születik a Sorsok Háza sorsáról.

Élesen kritizálta Lázár Jánost Schmidt Mária Zoltai Gusztáv kinevezése miatt.

"Schmidt Mária szerint a Holokauszt Év emlékprogramjának ellehetetlenítésében Zoltainak is szerepe volt. A Sorsok Háza projektvezetője szerint a kinevezés azt mutatja, hogy Lázárnak semmi nem jelentenek azok az erkölcsi értékek, amelyek a jobboldaliságot meghatározzák." Az ATV híradójának részlete.

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária nagypublicisztikája a Heti Válaszban.

"Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött" – idézte Schmidt Máriát az RTL Klub híradója.

Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött, amiért érdemes politizálnia – így válaszolt a Magyar Nemzet megkeresésére Schmidt Mária.

Schmidt Mária az RTL Klub híradójában elmondta: Kertész munkásságát az jellemzi, hogy mindkét diktatúrával szemben nagyon elutasító álláspontot fogalmaz meg, ezért fölösleges az életművét a jobb és baloldal aktuálpolitikai csatározásainak témájává tenni.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Kálmán Olga műsorában beszélt Kertész Imre állami kitüntetéséről.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyilatkozott a Piknik a határon című műsornak az „Átlépni a szabadságba” című időszaki kiállításról.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kérdezték arról, miért vitatják többen is az író várható kitüntetését, és miért javasolták neki, hogy ne vegye át azt.

A német országos közszolgálati rádió Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író tervezett állami kitüntetéséről közölt összeállítást.

A Klub Rádió műsorában Schmidt Máriát kérdezték Kertész Imre kitüntetéséről. A Terror Háza főigazgatója elmondta, az író kivételes életpályát és munkásságot tudhat magáénak, így teljesen mértékben megérdemelt a jutalmazása.

A Heti Válasz úgy értesült, hogy magas állami kitüntetést kap augusztus 20-án Kertész Imre. Az Info Rádió úgy tudja, hogy a Nobel- és Kossuth-díjas író a Magyar Szent István-rendet veheti át az államalapítás idei ünnepén. Schmidt Mária az Inforádió kérdésére elmondta: Kertész soha nem békült meg egyik diktatúrával sem, ám műveiből a náci és a kommunista rendszerek természetéről is értékes tapasztalokat nyerhetünk.

Budapest, 2014. augusztus 8., péntek - A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) valótlanul állította, hogy félrevezető nyilatkozatot adott ki július 30-án a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A közalapítvány a Mazsihisz pénteki közleményére reagálva közölte ezt.

A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetséggel (IHRA) együttműködésben nemzetközi munkacsoport segíti a Sorsok Háza megvalósítását.

Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A Népszabadság interjúja.

Ha nem tudunk a 21. században továbblépni, és mindig úgy osztjuk fel a társadalmat, hogy az áldozatok, meg a tettesek, az nem jó – ezt Schmidt Mária mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Terror Háza főigazgatója szerint abszurdum, ha az áldozatok örökre áldozatok maradnak, mert ezzel azokat igazoljuk, akik szét akartak minket választani faji és vallási alapon.

Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készülhet a kommunizmus áldozatairól – jelentette be Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hétfőn Budapesten.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az 1989. júniusi eseményekről beszélt a Duna TV műsorában.
 

A Terror Házában rendezett Adjunk nevet az áldozatnak elnevezésű eseményen Schmidt Mária elmondta: a széles körű fáradozások ellenére az európai kommunista diktatúrák történetét máig nem sikerült átfogóan feldolgozni, ezért is készül európai nyilvántartás a kommunizmus áldozatairól.

Schmidt Mária elmondta: nevet kell adnunk azoknak a névtelen százezreknek és millióknak, akiket a térségre kényszerített kommunista diktatúra közel fél évszázados története alatt nemcsak az életüktől, de létezésük emlékétől is megfosztottak. Az M1 híradójának részlete.

Koncerttel, valamint kiállítással emlékezik a Terror Háza Múzeum a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatásra. A kiállítás a vasfüggöny lebontását és a páneurópai pikniket idézi meg, amikor a Magyarországra érkező keletnémet polgárok előtt magyarok nyitották meg az utat a szabadságba, Ausztria felé. Hétfő este a Hősök terén - a Terror Háza Múzeumot működtető közalapítvány szervezésében - ingyenes Szabadságkoncertet ad a Scorpions és az Omega.

Koncerttel, kiállítással emlékezik a Terror Háza Múzeum a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatásra. Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója elmondta: holnap nyitják meg ˝Átlépni a szabadságba˝ címmel legújabb, a múzeum épülete előtt a nyár végéig látogatható szabadtéri kiállításukat.

Schmidt Mária elmondta: A '89-es események – például a páneurópai piknik és a vasfüggöny lebontása – a magyarok sikeréről is szól.

Schmidt Mária a Duna TV Heti Hírmondó cmű műsorában beszélt a mártír politikus kivégzéséről és újratemetéséről.

Megkezdődött az internetes adománygyűjtés a kommunizmus áldozatainak az amerikai fővárosban létrehozandó emlékmúzeumára, amelynek megépítéséhez a magyar kormány egymillió dollárt ajánlott fel - jelentette be szerdán Washingtonban Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, illetve a rendszerváltás 25. évfordulója tiszteletére ingyenes koncertet rendeznek június 16-án este fél hétkor a Hősök terén az Omega és a német Scorpions részvételével - derült ki a Szabadságkoncert elnevezésű esemény tegnapi sajtótájékoztatóján.

A német Scorpions és a magyar Omega részvételével tartanak Szabadságkoncertet június 16-án a Hősök terén. A rendezvénnyel Nagy Imre és mártírtársainak 25 évvel ezelőtti újratemetésére emlékeznek. Az ünnepség este fél hétkor kezdődik. Fővédnöke Áder János lesz.

Az M1 Híradójának tudósítása a Terror Háza Múzeumban tartott sajtótájékoztatóról.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Duna Televízió műsorában többek között az országgyűlési választások utáni politikai helyeztről, az MSZP aktuális állapotáról is beszélt.

Az első világháború európai polgárháború volt, amely alapvetően befolyásolta a kontinens és az egész világ jövőjét ˜– mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az első világháború kitörésének 100. évfordulóján tartott konferencián, csütörtökön Budapesten.

Schmidt Mária elmondta: a brit világbirodalom Németország elszigetelésére törekedett az első világháború előtt, ennek érdekében pedig Oroszországgal és Franciaországgal is kibékült. Úgy fogalmazott: ˝szorult a hurok Németország körül˝, amely ˝félni kezdett a jövőtől˝, miközben a franciák anyagilag is támogatták az orosz katonai potenciál növelését.

Hamis propagandával igyezett lejáratni az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Német Császárságot az Egyesült Államok az antant hatalmak közreműködésével az I. Világháború idején – erről Schmidt Mária történész beszélt az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Az a balliberális oldal, amelyik szerepelt a választásokon, rossz állapotban van, semmilyen alternatívát nem tudott nyújtani, és nem végezte el azt a munkát, amit a 2010-es választások óta el kellett volna végeznie – jelentette ki Schmidt Mária a Duna Televízió Klubszoba című műsorában.

A választás előtti utolsó héten a Mandiner különböző irányultságú, meghatározó magyar véleményformálókhoz fordult; rövid, tömör válaszokat kérve tőlük egy kérdésre: hogyan értékelik a 2010-2014 közötti ciklust? Válaszaikat a napokban közöltük, sorozatunkat Schmidt Mária írásával zárjuk.

A Terror Háza Múzeumra a legbüszkébb munkásságában az intézmény pénteken Széchenyi-díjjal kitüntetett főigazgatója. Schmidt Mária történész azt mondta, a múzeummal már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a diktatúrákat össze lehet hasonlítani.

Orbán Viktor március 15-ei beszéde és a kormány 2010 óta meghozott intézkedései is szóba kerültek a Duna Televízió Klubszoba című műsorában, amelynek vendégei Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Babarczy Eszter eszmetörténész és Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője voltak.

Terror Háza Múzeum erénye, hogy megtörte a történetírásban korábban uralkodó marxista, baloldali véleménymonopóliumot a 20. századi diktatúrákat illetően - mondta az MTI-nek Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója, aki Széchenyi-díjban részesült pénteken.

A csendes megemlékezés célja az volt hogy felhívják a figyelmet a hősökre - mondta Schmidt Mária.

„Ha az ember mindig azt szajkózza, ami éppen elfogadott, akkor biztos lehet abban, hogy senki nem fogja támadni” – mondja Schmidt Mária, akit a Józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok Háza miatt hasonló össztűz alá vettek, mint korábban a Terror Háza Múzeum miatt. A múzeum történész főigazgatója a német megszállási emlékművet ért bírálatokról is elmondja véleményét.

Schmidt Mária, történész szerint, amennyiben Ukrajnában teljessé válik Oroszország befolyása akkor minden lényeges gazdasági és politikai kérdést Moszkva dönt majd el.

Nyugaton a helyzet változóban címmel írt könyvet Schmidt Mária. A történész lapunknak elmondta, az évek óta tartó válságnak sokkal mélyebb gyökerei vannak, mint gondolnánk. Kiemelte, mi magyarok a múltunk miatt hamarabb megtalálhatjuk a gyógymódot, mint a nyugati társadalmak.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója nem titkolja, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozójaként a második világháború és a holokauszt tematikájában is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot. Schmidt Mária szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy 1944. március 19., a német megszállás napja cezúra Magyarország XX. századi történelmében. Úgy véli, valójában nincs vita a magyar felelősség kérdésében. - Nem igaz, hogy mindenki kollaborált. Ahogy az sem igaz, hogy senki sem kollaborált - mondja a történész a német bevonulás utáni időszakról.

A válsággal lezárult egy korszak a történelemben, új szakaszhatárra ért a világ. A nemzetállamoknak maguknak kell megtalálniuk az egyensúlyi állapothoz visszavezető utat - írja új, Nyugaton a helyzet változóban című könyvében Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Milyen kihívások előtt áll a Nyugat a XXI. század elején? Mi lesz a nemzetállamokkal? Milyen szerepe lesz az államnak? Lesz-e elegendő munka? Schmidt Mária egyebek mellett ezekre a kérdésekre keres válaszokat.

Az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza - Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója az MTI-nek.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Fürjes Balázs kormánybiztos a helyi magyar közösség képviselőinek ismertette szerda este a tel-avivi nagyköveti rezidencián az új józsefvárosi holokauszt-emlékhely terveit.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az utóbbi időszak kormányzati gesztusainak köszönhetően a nemzetközi közösségek kezdik belátni, hogy nincs antiszemitizmus Magyarországon. Schmidt Mária az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: a támadások mögött politikai motiváció állhat.

Felül kell vizsgálni az első világháborúról szóló történelemkönyveket, mert régi szemléletet tükröznek – állítja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A történész sajnálatosnak tartja, hogy a kánonállítás joga még mindig a baloldalon van, és úgy gondolja, az új holokauszt-emlékhelyet, a Sorsok Házát a „félkarú generációnak” kell tervezni.

Szeptember 30-án, hétfőn tartotta alakuló ülését a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ nemzetközi tanácsadó testülete, amelyet Schmidt Mária a kormány felkérésére hívott össze. Tagjai a szakmai és a tudományos elit legfontosabb és legismertebb képviselői.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben nyíló időszaki kiállításról beszélt az ATV műsorában.

Alig néhány hónapja vetődött fel a döntés a józsefvárosi pályaudvaron létesítendő holokauszt központról – mondta el a Klubrádiónak Schmidt Mária a projekt szakmai programjának irányítója. A történész nem tud arról, hogy évekkel ezelőtt lett volna bármilyen terv az oktatási központként is funkcionáló emlékhely létrehozására. A Terror Háza múzeum igazgatója arról is beszélt, hogy Lázár János holokauszttal kapcsolatos szerencsétlen megfogalmazása nem jelenti a tragédia relativizálását.

Jövő tavaszra a kormány tervei szerint elkészülhet a holokauszt-emlékhely a józsefvárosi pályaudvaron - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság ülésén csütörtökön Budapesten.

A kommunista diktatúrából sokan nagyon simán jutottak át a demokrácia viszonyai közé, köztük olyanok, akik most reggeltől estig a demokrácia védelmezőiként tüntetik fel magukat – konkrét nevek említése nélkül erről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az ő számonkérésükkel még adósok vagyunk. Úgy látja ugyanakkor, hogy sok minden történt már a kommunizmus megismerése és feltárása érdekében, és egy évtizeden belül Nyugat-Európa is el fogja ismerni az akkor elkövetett bűnöket.

Horn Gyula megítélése csak évek múlva lehet egyértelmű – állítja a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Lesz-e további vizsgálat a kommunista pártvezetők kiemelt nyugdíjazának ügyében?

Terézvárosban, színházak és paloták közt nőtt fel Schmidt Mária történész, aki szerint ma is itt található a főváros kulturális központja. Úgy véli, a Terror Háza példája is mutatja: csak a merész alkotások állják ki az idő próbáját.

Tótkomlóson ünnepélyes keretek között avatták fel Mindszenty József bíboros-hercegprímás szobrát hétfőn. A Békés megyei kisváros lakosainak, egyházi, nemzetiségi és civil közösségeinek akaratából állítottak emléket a mártír egyházfőnek, a költségeket a Szeged-Csanádi Egyházmegye vállalta magára - hangzott el az ünnepségen.

Mindszenty József tiszteletére szobrot állítottak Tótkomlóson – ennek kapcsán nyilatkozott az M1 híradójának a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Nemzetközi konferenciát tartanak a Terror Házában Charles de Gauelle személye kapcsán. Az ATV Start Plusz című műsorának Schmidt Mária volt a vendége.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Fiala János műsorában elmondta: minden korábbi megpróbáltatás ellenére gyakorlatilag függetlenül és szabadon kezdhettük el a 21. századot, ez pedig végül is megelegédességel tölthet el bennünket.  

A Terror Háza Múzeumban tartott Sztálin-világ – a kommunizmus ára című konferenciát követően az intézmény főigazgatója az M1 Az este című műsorának vendége volt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Hír TV Kontraszt című műsorának vendége.

Decemberben lenne 70 éves Petri György, a 20. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb költője. Hagyatékának egy részét a 20. Század Intézet vásárolta meg. Schmidt Mária főigazgatót Petri életművéről és ellentmondásos személyiségéről kérdezték a Heti Válaszban.

Tavaly konferenciát tartottak a Terror Háza Múzeumban. id. George Bush az Egyesült Államok egykori elnöke 1989-es európai szerepvállalásáról. A konferencián elhangzottak most Európa szerencséje címmel egy könyvben jelentek meg.

A Hatoscsatorna műsorának vendége volt a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A 2009-es alapítású Petőfi-díj idei átadója kapcsán Schmidt Mária nyilatkozott az ATV Start Plusz című műsorában.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat kitüntette azokat, akik a legtöbbet tették a cigányság integrációjáért. Maga a díj egy aranygyűrű, amelybe cigánykereket véstek, és a gyűrűt névre szóló gravírozással kapja a díjazott.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem bántotta a magyar munkavállalókat a Mandiner portálon megjelent esszéjében. A főigazgató a rendezvényen az esszéjéből azt a mondatot olvasta fel, amely szerint „a magyar nemzeti érdek azt követeli, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk az új feltételekhez, amelyek valójában nem is olyan újak. Mi, magyarok, mindig is képesek voltunk a kemény munkára, a szorgalomra, és ambíciónk is mindig volt bőven.”