A házelnök szerint az akadémikus politikushitével, tudásával és munkájával éltette a reményt: mindaz, ami a XX. században szétszakadt – például az állam és a nemzet, még ha azok határai már nem esnek egybe –, helyreállítható és összetartható. – Szabad György, aki bölcsész létére nagyon is jogászias fegyelmezettséggel szólalt meg, történészként az önálló magyar államiság legjobb ismerői közé tartozott. Ugyanakkor nemcsak történelemről, alkotmányosságról, hanem a népfelség tiszteletéről, a szimbólumok erejéről is sokat tanulhattunk tőle – tette hozzá.

A konferencián Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: Szabad György élete magán viselte a XX. századi Magyarország keserű megpróbáltatásait, így Trianont, a zsidótörvényeket, a kirekesztettséget, a munkaszolgálatot, a bujkálást és az üldöztetést. – Egy magyar demokrata, egy büszke magyar hazafi volt, aki mindig a parlamentáris demokráciában látta Magyarország jövőjét – tette hozzá a történész, aki szerint a volt házelnök generációkkal ismertette meg a magyar szabadság és függetlenség XIX. századi bajnokait, a rendszerváltoztatás idején pedig már maga válthatta valóra szellemi örökségüket a szabad és független Magyarország megteremtésében való közreműködésével.

Forrás: Magyar Idők