A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idei képzésén összesen 1012 pedagógus vett részt, bő háromnegyedük történelem szakos tanár volt.
Schmidt Mária, a terror Háza Múzeum főigazgatója a képzésről tartott sajtótájékoztatón kiemelte, Balog Zoltán miniszter kérése volt, hogy teremtsenek olyan fórumot, amely együttgondolkodási és együttműködési terepet kínál a 20. század néhány fontos kérdésével, köztük a rendszerváltoztatás történelmével foglalkozó szakembereknek. Nincs annál fontosabb, mint a történelemtanítás, és a történelemtanárok; szerintem az ország jövője a történelemtanárok kezében van, hiszen ők tanítják meg a diákokat arra, mi az, magyarnak lenni, szabadnak lenni, demokratának lenni – fogalmazott Schmidt Mária.
Hozzátette: az ő feladatuk közel vinni a felnövekvő nemzedékekhez a politikát, s a legnagyobb közös sikernek nevezte, hogy elértük, mindnyájunknak legyen beleszólása közügyeinkbe. Schmidt Mária célként fogalmazta meg, hogy ezt a munkát az 1956-os forradalom és szabadságharc témájával bővítsék ki, az elkövetkező időszakban ötezer pedagógust vonva be a programba.
Nagy az érdeklődés a 20. század történetének újragondolása, újraértelmezése és a kapcsolódó kutatások, források iránt – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa. Maruzsa Zoltán kiemelte: a munkához erőt ad, hogy vannak olyan, értékeket közvetítő, a nemzeti gondolatokat megerősítő programok, amelyek optimizmust sugallnak.
Érdemes ugyanis „úgy átgondolni ezt a vérzivataros 20. századot, ennek az eseménysorát, hogy ne csak a kudarcokat, ne csak a problémákat, a nehézségeket, hanem a mai állapotunkat, mai viszonyainkat megalapozó pozitív üzeneteket, fejlődést is lássuk, ezekből merítsünk erőt” – tette hozzá. A miniszteri biztos megjegyezte: fontos, hogy az iskolarendszerű képzéseket további formák egészítsék ki, hozzátéve, a Terror Háza Múzeum köré kiépült szellemi műhely sikeres, érdekes, eredményes programot alkotott meg e téren.