A képzés Balatonkenesén tartott zárórendezvényén Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott köszöntőt, majd egy kerekasztal-beszélgetést követően Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartott előadást a tanároknak.
Rétvári Bence köszöntőjében arról beszélt: a tanárok feladata annak közvetítése a diákok felé, hogy a nemzetben hinni kell, hiszen tudjuk, hogy a mai diákokon múlik az ország jövője. Klebersberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolatait felidézve kijelentette: az iskola feladata a hazafias ember nevelése, aki kiáll a nemzet értékei mellett.
Az államtitkár a történelemtanárok felelősségére hívta fel a figyelmet: a pedagógusok a tudás átadása mellett világnézetet formálnak és személyiséget is nevelnek. Hangsúlyozta: a világnézeti semlegesség helyett olyan szemlélet közvetítése a cél, amely mellett a fiatalok elköteleződhetnek.
Schmidt Mária előadásában rávilágított: a történelemoktatáson a magyar nemzet túlélése múlik. Hangsúlyozta: 1956 alapkérdése, hogy mi vezetett egy nemzetet, amikor szembefordult egy világbirodalommal. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint erre a válasz az, hogy 1945 és 1955 között tűrhetetlen volt az élet Magyarországon, a nemzetünk megmaradása vált kérdésessé. Éppen ezért az 1956-os forradalom a megmaradásért vívott szabadságharc volt – mutatott rá.
Azt is elmondta: a forradalom kiállt a nemzeti függetlenség és a szabad választások mellett, ugyanakkor fontos tanulság az eseményekből, hogy „nem várhatunk mástól segítséget”.
Mindezek mellett Rétvári Bence, Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója részvételével kerekasztal-beszélgetés is zajlott.
Az 1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében című képzés 2016 szeptemberétől 2019 októberéig tartott és tízezer pedagógus részvételével zárult. A nagyszabású képzési program, amelyet az 1956-os Emlékbizottság támogatásával indított a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit is bemutatta a pedagógusoknak.
Az akkreditált pedagógus-továbbképzés a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel bővítette a történelemtanárok tudását, annak érdekében, hogy 1956-os magyar forradalom és szabadságharc végre megfelelő hangsúlyt kapjon a magyar történelemoktatásban. A képzési program alapvető célja volt, hogy a résztvevők megismerjék az 1956-os eseményekre vonatkozó legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit, meglévő ismereteik felelevenítésével és rendszerezésével átfogó képet alkossanak a tárgyalt történelmi korszakról.
A képzések tíz különböző helyszínen zajlottak: Mezőkövesden, Cegléden, Parádon, Balatonkenesén, Kecskeméten, Siófokon, Egerben, Székesfehérváron, Debrecenben, valamint Simontornyán.
(MTI/KKETTK)