A november 23-án nyílt tárlat főkurátora, Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója az Ybl Budai Kreatív Házban rendezett ünnepélyes megnyitón elmondta: száz évnek kellett eltelnie, hogy végre érdemben beszéljünk a nagy háborúról. „Megtehettük volna hamarabb is, de egy megszállt ország, egy vesztett térség tagjaként, erre nem volt lehetőségünk. Jó harminc éve viszont már csak saját magunk, és a körénk kényszerített béklyók gátolnak ebben minket. Épp itt az ideje, hogy lerúgjuk ezeket a béklyókat. Talán ez a kiállítás segíteni fog ebben” – tette hozzá.

A főkurátor kiemelte: az első világháború csupán pár oldal a mai történelemkönyvekben, „néhány fekete-fehér fotó, meg a frontesemények nagyvonalakban való bemutatása”. Az első világháború jelentőségét nemcsak a tankönyvek, de a magyar történelemtudomány, a kultúra és a politika sem kezelte helyén. „Mi arra szövetkeztünk Magyarország Kormányával, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagjaival és az Új világ született kiállítás alkotóival, hogy a nagy háborúnak egy egészen más értelmezését, narratíváját adjuk” – foglalta össze az emlékbizottság célját Schmidt Mária.

Az első világháború a legújabbkori történelem, különösen Európa múltjának legfontosabb eseménye volt. Nyomában új világ született, annyira idegen és félelmetes, hogy száz év távolában sem érezzük otthon benne magunkat – hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint semmit nem érthetünk meg a mai világból, ha nem értjük meg az első világháborút. Ez a háború újra rajzolta a térképeket, áthelyezte a világgazdaság súlypontjait, új ideológiákat és izmusokat segített hatalomra, mindeközben gépesítette a gyilkolást és minden korábbinál hatékonyabban a pusztítás szolgálatába állította az emberi találékonyságot” – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: milliók életének vetett véget ez az újfajta, gépiesített háború, az áldozatok között pedig ott van az a hatszázhatvanezer magyar katona, akik hősi halottá lettek. „Ők hozzánk tartoznak. Száz év távlatából pedig újra, és újra mondanunk kell: dicsőség a hősöknek!”

„Megérteni csak akkor fogjuk, ha végre elkezdünk őszintén beszélni róla. Ha széttörjük a kliséket, elhagyjuk az unalmas, közhelyes, valójában semmit meg nem magyarázó történeteket” – fogalmazott a XX. Század Intézet főigazgatója, aki szerint a tárlat Európa egyik legnagyobb történeti kiállítása ebben a témában, egyben a legőszintébb is, amely nem hagyja, hogy félrevigye „az eddig uralkodó, a háború győztesei által saját érdekeik szerint tollba mondott történelemszemlélet”.

Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta: az első világháború és a 20. század még nem ért véget Európában, következményeivel a kontinens mai napig nem tudott megbirkózni. Az első világháború legnagyobb vesztesének Európa bizonyult, elvesztette képességét, hogy saját érdekei és értékei szerint alakíthassa önmaga ügyeit – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: Európa ma ismét válaszút előtt áll, vagy ütközőzóna, vagy összekötő kapocs lesz a világ nagy geopolitikai játszmáiban.

Az európai önazonosság és önrendelkezés visszaszerzése, visszatérés az európai kereszténység által lefektetett kulturális és erkölcsi alapokhoz, vagy teljes európai önfeladás? Ezek a kérdések tornyosulnak a mai európai politika előtt – emelte ki a házelnök, aki szerint napjainkban Magyarország ezen kérdésekre adott válaszaival irányt mutat Európa többi nemzetének.

„Nekünk, magyaroknak volt erőnk túlélni az első világháborút és a 20. századot, és az előttünk álló időkben lesz erőnk a magunk részéről végleg lezárni az első világháborúban született új világot” – jelentette ki Kövér László.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös kiállítása látványos installációkon, interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be az első világháborút és következményeit.

A tárlat három szinten, több mint kétezer négyzetméteren terül el a Várkert Bazár Déli palotájában. Első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai. A kiállítást záró, most megnyílt harmadik szakasz, az Új világ született, a háború utáni új világ születését mutatja be 1922-ig követve a világ és Magyarország történelmi változásait.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára emlékeztetett: az első világháborúban 3,8 millió magyar katonát soroztak be, hatszázhatvan ezren haltak hősi halált, hétszáznegyvenhárom ezren sebesültek meg és hétszázharmincnégy ezren estek hadifogságba. Ezért a nagy háború ma is szinte a legtöbb magyar családot érinti, a kiállítás pedig minden magyarnak szól.

Az első világháború mindent megváltoztatott, a teljes világpolitikát, a gazdasági és családi viszonyokat, a hadviselés rendjét is – emelte ki Rétvári Bence. Hozzáfűzte: a tárlat a nemzeti hőskultusz egyfajta szentélye, zarándokhelye is.

„Nincs okunk szégyenkezni, emelt fővel nézhetünk vissza a dédapáinkra és ükapáinkra, hiszen Magyarországért, a hazájukért harcoltak” – fogalmazott az államtitkár.

Bővebb információ az Új világ születetett 1914-1922 című kiállítás-sorozatról: www.elsovilaghaboru.com

THM/MTI