Két hátizsákkal egy kabáttal és egy revolverrel felszerelkezve érkezett Budapestre 1944. július 9-én Raoul Wallenberg, hogy bekapcsolódjon a halálra szánt budapesti zsidók mentésébe.

Mit tehet egyetlen ember a fél Európát leigázó agresszív náci gépezet és a szolgálatába állított magyar katonai és rendőri apparátus ellenében? Mindent. Embereket menthet meg.

Raoul Wallenberg előkelő és gazdag családból származott. Bejárta a fél világot: Törökországot, Olaszországot, Dél-Afrikát, Palesztinát és az Egyesült Államokat, ahol építészmérnöknek készült. Később mégis üzletember lett.
A magyar származású dr. Lauer Kálmán export-import vállalkozásához csatlakozott. A háborúban álló és a németek által megszállt Európában Wallenberg utazott cége képviseletében. Üzleti útjai során Budapesten is megfordult.

1944 tavaszától, Magyarország német megszállását követően egyre szoronga-tóbb hírek jutottak ki a világba a magyarországi zsidóság tragédiájáról. A legkülönbözőbb erők, a svéd külügyminisztérium, az Egyesült Államok stockholmi nagykövete és a háborús menekültek megsegítésével foglalkozó amerikai kormányszervezet (War Refugee Board)1 megbízásából végül is- Lauer javaslalatára -Wallenberget bízták meg a budapesti mentőtevékenység megszervezésével. Az akció pénzügyi fedezetéről az előbbiek mellett az amerikai zsidó jótékonysági intézmények (JOINT) gondoskodtak.

Az akkor 31 éves Wallenberg azonnal vállalkozott erre a nagyon is veszélyes feladatra. Szabad elhatározásából, a jó ügybe vetett feltétlen hittel és nagy önbizalommal készült küldetésére.

Fél évet, a magyar történelem talán legtragikusabb fél évét töltötte el a Svéd Nagykövetség másodtitkáraként, a svéd követség humanitárius akciójának vezetőjeként.

Budapesten az életbenmaradásukért az idő múlásával versenyt futózsidóság küzdelmeiben osztozott. A diplomáciai érintkezés szokásos formáit meghaladó módon küzdött a megsemmisítésre szántak életének megóvásáért. Ha kellett megveszte getéssel. fenyegetéssel, ha elegendő volt szép szóval és ígéretekkel csikarta ki a rábízottak, a benne bízók szabadonbocsátását, életének megkímélését. Ott volt a pályaudvarokon és Hegyeshalomnál, ott volt a védett házakban és a gettóban. Mindenhol ott volt. ahol segíteni kellett. És a reménytelen helyzetek, a segítségre  szorulók száma mérhetetlenül nagy volt azokban a
hónapokban.

Wallenberg egyedül, egy szál felöltőben, szállt szembe az egyenruhás, állig felfegyverzett náci és nyilas gyilkosokkal. Határozott fellépése és egyéniségének kisugárzása feledtette ellenségeivel, hogy ő is ugyanolyan védtelen és kiszolgálta tott akár védencei.

Hány embert mentett meg Wallenberg budapesti küldetése alatt? Vannak akik néhány ezerről, egyesek nem kevés túlzással egyenesen százezerről beszélnek, A svéd humanitárius akció 1945. január 16-i kimutatása szerint a svéd védelem mintegy ötven épületre és nyolc ezer személyre terjedt ki.2

Wallenberg budapesti missziójának eredményét azonban nem szabad a megmentettek számának meghatározására redukálni. Feladatát ó maga is elsősorban abban látta, hogy a zsidók megbénult önfenntartási ösztönét új életre keltse. 1944. július 29-i jelentésében írta: „Valamilyen módon a legtöbb zsidót fel kell rázni a saját sorsával szemben tanúsított apátiából. Ki kell irtani körükben azt az érzést, hogy el vannak felejtve A király üzenete ebben az irányban igen hasznos volt. Már maga az az egyszerű tény. hogy a svájci és svéd követség fogadta a zsidókat, meghallgatta és regisztrálta őket. felélénkítette nemcsak az érdekelteket, de azokat is. akik készek voltak segíteni.˝3

A nyilas rémuralom tombolása, a megfeszített mentőmunka közepette Wallenberg a jövőre, a háború utáni viszonyokra is gondolt. Elképzeléseit írásba foglalta:
.....A Magyarországon beállott fordulatnál én és munkatársaim elhatároztuk, hogy a svéd követség által vezetett humanitárius akcióból kiválunk és egy rendkívül aktív, igen mozgékony és átfogóan gyorsan dolgozó magánszervezetet létesítünk... Ez nem tisztán emberbaráti, hanem gazdasági szervezet is lenne... Tevékenységünk során a magánvállalkozások és a magángazdaság gyors útjain kívánunk haladni... Intézményünket nem akarjuk más intézmény patronálása alá helyezni és semmiféle gazdasági forrás vagy gazdasági személyiség által majorizáltatni. Szervezetünk szövetkezeti önsegélyt jelent.˝4

Tervezetét, amely az újjáépítés feladataiba való bekapcsolódásának részleteit tartalmazta, magával vitte azon a bizonyos 1945. január 1 7-i napon, amikor Pest felszabadítása után egy szovjet tiszt és két szovjet katona kíséretében munkatársai utoljára látták. Wallenberg Debrecenbe igyekezett, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal az ország reorganizációs feladatairól tárgyaljon. „Nem tudom vendég vagyok-e vagy fogoly˝ - mondta, mielőtt végleg elköszönt.

Debrecenbe nem érkezett meg és nem tért haza szeretteihez sem. További sorsa a mai napig tisztázatlan, a legendák ködébe vész.

Azok számára, akik Budapesten a közösen átélt borzalmak közepette ismerték és tanulták meg tisztelni, hihetetlennek tűnt. hogy Wallenberg, újkori mítoszok hőse orosz fogságba került.

A szovjet kormány Wallenberg sorsával kapcsolatban két nyilatkozatot tett közzé. Visinszkij helyettes külügyminiszter 1947. augusztus 18-án az alábbiakat válaszolta arra a Sztálinhoz intézett kérvényre, melyben több mint egy millió svéd állampolgár kérte Wallenberg hazabocsátását.˝ Raoul Wallenberg nincs a Szovjetunió területén. Igaz, hogy a Szovjetunió külügyminisztériuma 1 945 január 1 4-én kapott egy rövid értesítést... hogy Wallenbergre a Benczur utcában ráakadtak azt a szovjet tisztet, aki Wallenbergről a fenti közlést tette, nem lehetett megint megtalálni... Fel kell tételezni, hogy Wallenberg a budapesti harcok folyamán életét vesztette, vagy pedig Szálasi hívei foglyul ejtették.˝5

Sztálin halála után a moszkvai svéd nagykövet hivatalos megkeresésére Andrej Gromikó külügyminiszter 1957 február 6-án az alábbi tájékoztatást adta: „Raoul Wallenberg 1947 július 17-én a moszkvai Ljubjanka börtönben szívelégtelenség következtében életét vesztette... Az archív anyagok vizsgálatának eredményeként a Ljubjanka börtön egészségügyi személyzetének okmányai közt találtak egy iratot, amelyről elégséges okkal feltételezhető, hogy Raoul Wallenbergre vonatkozik. Egy kézírásos jelentésről van szó. amelyet Abakumovnak,6 a Szovjetunió volt állambiztonsági miniszterének címeztek, s amelyet az említett börtön egészségügyi szolgálatának vezetője. A. L. Szmolcov írt. Szövege a következőképp hangzik: „Jelentem, hogy az Ön által jól ismert Walenberg nevű fogoly, ma éjszaka cellájában váratlanul elhunyt, feltehetően szívroham következtében. Az Öntől kapott instrukció értelmében, mely szerint személyesen kell gondját viselnem Walenberg-nek. jóváhagyást kérek a boncolás elvégzéséhez a halál okának megállapítása végett. Szmolcov orvos ezredes, a börtön egészségügyi szolgálatának vezetője, 1947. július 1 7. A jelentésen, ugyancsak Szmolcov kézírásával, az alábbi megjegyzés olvasható: „Személyesen értesítettem a minisztert és azt az utasítást kaptam, hogy a tetemet boncolás nélkül el kell hamvasztani. Szmolcov.˝ Semmi egyéb okmányszerű, vagy tanútól származó információt nem sikerült fellelni, már csak azért sem. mert fennemlített A. L. Szmolcov 1 953 május 7-én elhunyt. ...a fentiek alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Wallenberg 1947 júliusában elhalálozott. Wallenberg minden valószínűség szerint a hadműveleti területeken esett más személyekkel együtt orosz fogságba. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy Wallenberg későbbi bebörtönzése és a személyével kapcsolatos hamis információk, melyeket az évek során a biztonsági szolgálat felelős beosztású személyei a külügyminisztériummal közöltek, Abakumov bűnös tevékenységének következményei voltak. Az Abakumov által elkövetett súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Abakumovot, mivel tettei a szovjet törvényekbe ütköztek, s mivel ezekkel súlyos károkat okozott a Szovjetuniónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának ítélete alapján kivégezték. A szovjet kormány ezúton fejezi ki őszinte sajnálatát a történtek miatt és őszinte együttérzését a svéd kormánynak, valamint Raoul Wallenberg hozzátartozóinak.˝6

Wallenberg családja, barátai és csodálói a mai napig nem törődtek bele halálába. Alakja újra és újra felbukkan a gulag valamelyik lágerében, a Szovjetunió valamelyik börtönében. Mindig van valaki, aki látta, beszélt olyannal, vagy hallott olyanról, aki találkozott vele.

Raoul Wallenberg idén lenne hetvenöt éves. de számunkra kortalan marad. Fiatal, törékeny alakja tovább él mindannyiunk szívében.

JEGYZETEK
1. Summary report on the activities of the War Refugees Board with respect to the Jews in Hungary. Oct. 9. 1944 In: Holocaust Selected Documents in Eighteen Volumes Ed: John Mendelsohn New York 1982. Doc. 3. 25-27. old.
2.  Lévai Jenő: Raoul Wallenberg regényes élete, hősi küzdelmei, rejtélyes eltűnésének titka. Magyar Téka 1948 238-239. old.
3. Lévai: id. mű. 62-63 old
4.  Lévai: id. mű. 232-234 old
5. A svéd külügyminisztérium fe´hér könyve (Aktstycken utgivna av kungl. Utnkesdeparte-mentet Ny serié 11:9. Raoul Wallenberg. Stockholm 1957. 48-49 old
6. A svéd külügyminisztérium fehér könyve. Id. mú. 68-69. old