– Tartozunk azzal az utókornak, hogy megírjuk ennek a korszaknak is a történetét – indokolta Orbán Balázs államtitkár a Magyarország 2020 című tanulmánykötet megszületését. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a kötet két szerkesztője, valamint négy szerző mutatta be a mű tartalmát, a 2010 kormányváltás körülményeit és történelmi jelentőségét.

Online kerekasztal-beszélgetésen mutatták be Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár és Mernyei Ákos miniszteri biztos által szerkesztett, ötven tanulmányból álló, több mint ezeroldalas, Magyarország 2020 című kötetet. A mű többek között Lánczi András filozófus és egyetemi tanár, Navracsics Tibor és Stumpf István kormánybiztosok, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója, Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott volt kapitánya, valamint többek között a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az NKE több kutatójának az írásait tartalmazza. A felkért szerzők a 2010 óta tartó egységes tízéves időszakot olyan elméleti megközelítések mentén is vizsgálták, mint a geopolitika, államelmélet, demokráciaelmélet vagy alkotmányjog.

„Az elmúlt harminc évben rossz úton haladtunk”

Orbán Balázs – aki először lapunkban ismertette a könyv tartalmát és célját hétfői interjújában – a beszélgetésen azt mondta, a tanulmánykötet a magyar modell bemutatására készült el elsősorban. – Maga a magyar modell egy gondolkodásmódon alapszik: ebben az esetben saját tengelye körül forgó Magyarországról beszélhetünk, melynek a magyar érdek és a magyar szuverenitás áll a középpontjában – fejtette ki a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, majd azt is hozzátette:

ez egyúttal visszatérést jelentett az ezeréves hagyományhoz és szakítást a 2010 előtti politikával.

– Az elmúlt harminc évben ugyanis rossz úton haladtunk, épp ezért radikális változásra volt szükség, amelynek társadalmi igényét a kétharmad és az alkotmányozói felhatalmazás tökéletesen jól jelezte – közölte Orbán Balázs, aki szerint ezzel együtt a magyarok önbecsülését és szuverenitásuk tudatát is vissza kellett állítani.

Generációk örökölhetik meg a stratégiai gondolkodásunkat

Az államtitkár sorsfordítónak nevezte, hogy a XXI. században még egy ilyen járvány okozta válsághelyzet közben is megőrizték a szuverenitásukat a magyarok. – Tartozunk azzal az utókornak, hogy megírjuk ennek a korszaknak is a történetét. Hiába a digitalizáció, a technológiai fejlődés, a tudományos könyveknek nagy szerepük van abban, hogy akár száz évvel később is megismertessék ezt az elmúlt tíz évet – mutatott rá Orbán Balázs, hozzátéve: ahogy az internet teret hódított, és mindennapossá vált az esszék megjelenése, úgy – a közvélekedéssel ellentétben – nem a hasonló tudományos kötetek, hanem a potenciális szerzők figyelme szorult háttérbe.

– Rengeteg olyan nyitott fiatallal találkozom, akik érdeklődnek az ilyen művek iránt. Ha megismerik a kötetet a fiatalok, akkor az azt követő generációnak továbbviheti a magyar stratégiai gondolkodást

– jelezte a kötet társszerkesztője.

Mernyei Ákos, a kormányzati ágazati politikák és a kormányzati közpolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos elmondta: ötven darab olyan terület fedezhető fel a kötetben, amelyek részben fedik is egymást. Egy témát akár többször is kifejtenek a szerzők, amelyek esetében a személyes benyomást hangsúlyozták ki tanulmányukban. – Világosan új korszak kezdődött 2010-ben. Érezzük a radikális változást a bőrünkön, de nem tudjuk megfogalmazni. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Magyarország 2020 elnevezésű gyűjtemény – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója, hozzátéve: mindenki talál a maga érdeklődésének megfelelő témát, amelyet szívesen forgathat. Jelezte: céljuk az volt, hogy a munka minél szélesebb olvasóközönséget megszólítson, bemutatva az elmúlt tíz évet egy bizonyos narratíván keresztül.

– Ha vitára bocsájtják a kötetet, akkor már nem hiába készítettük el a tanulmányokat

– tette hozzá a miniszteri biztos.

Politikai kormányzás 2010-től

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a szovjet típusú rendszer összedőlésekor egyértelmű volt, hogy a nyugati rendszerbe akarják Magyarországot beolvasztani.

– Amikor csődközeli állapotba kerültünk, akkor jöttünk rá, hogy a nyugati politikának nem érdeke Magyarország fellendítése, így saját gazdasági struktúrát kellett kialakítanunk. Rá voltunk kényszerítve, hogy politikai kormányzást folytassunk 2010-ben; ezt nevezték unortodox gazdaságpolitikának

– ismertette a történész.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a beszélgetésen leszögezte: nincs európai modell, ezt nemcsak ő mondja, hanem külföldi filozófusok is megírták. Szerinte 2010-ben gazdasági kényszerbe kerültünk ugyan, de az nem azt jelentette, hogy csak egyféle módon lehet megszervezni a struktúrát.

– 2010-ben kinyílt egy olyan politikai szellem, amelynek eredményeképpen intellektuálisan lehetett szélesebb körben, dogmamentesen gondolkodni a magyar modell kialakításáról.

Húsz év alatt, 2010-re egy olyan nézőponthoz, egy reálisabb önképhez vezetett bennünket. Előtte ugyanis egy olyan rendszerváltáson estünk át, amelyre nem voltunk felkészülve. Ezalatt a tíz év alatt új morál, együttélési szabályok, szokások alakultak ki, megtaláltuk az egyén és a közösség harmóniáját – mutatott rá a filozófus, egyetemi tanár, példaként említve a bevándorlás megakadályozását.

Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium technológiai jövők műhelyének a vezetője közölte: a V4 újjáélesztése azért volt fontos, mert így a kelet-közép-európai országok kifejthették azokat a politikai elképzeléseiket, amelyek időnként eltértek a nyugati államokétól, kialakítva saját sorsukat. – A 2010-es gondolkodás három pilléren állt: a „lehet”, a „kell” és az „akarjuk” alapokon. Ebből jöhetett létre a magyar modell – hangsúlyozta az oktató.

Koltay András, az NKE rektora jelezte: a kormány a stratégiai ágazatok közül elsőként a média területén kezdte meg az átalakításokat. – Ez a lépés a rendszerváltás utáni médiaháború folytatásaként értelmezhető.

    A médiaháború lezárását már csak azért sem eredményezhette, mert már tíz évvel ezelőtt elkezdődött az internetes tér előretörése

– fogalmazott a rektor, hozzátéve: így csak azok platformjainak szabályozására volt lehetőség.

Forrás: magyarnemzet.hu

Szerző: Hertelendy Gábor