A legszebb magyar sugárút palotái és polgárházai között áll az egykori nyilas- majd ÁVH-székház. Az Andrássy út 60.-ban most múzeum nyílik, a járókelőket sokkoló külsővel, rajta a terror jelképeivel.

PRO
 
Schmidt Mária

Történész, egyetemi tanár, miniszterelnöki főtanácsadó,
a XX. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója. Főbb művei:
Diktatúrák ördögszekerén, Az ˝antiszemitizmus elleni harc˝ szerepe
a rendszerváltozás éveiben (1999)

Február 24-én 17 órakor nyílik a Terror Háza az Andrássy út 60.-ban. Budapest közepén, a sugárút egyik bérpalotáját változtatta a ˝Hűség Házává˝ Szálasi Ferenc. 1944 telén ide hurcolták áldozataikat a nyilas pártszolgálatosok. 1945-ben ezt a házat szemelte ki magának Péter Gábor, itt rendezkedett be a Politikai Rendészeti Osztály, amit később ÁVO-nak, majd ÁVH-nak neveztek el. A ház a ˝Rettenet Házává˝ lett.

Nem véletlen, hogy mindkét terrorista diktatúra ezt a város közepén álló, polgári épületet választotta székhelyéül. A terror, amelyre uralmukat alapozták, nem volt szégyenlős, nem vonult el a város szélére, nem rejtőzött mellékutcába, nem bújt el valami kietlen területen. Jól láthatóan, a város szívében terpeszkedett, arra kényszerítve az arra járót, hogy lépteit szaporázva, lehorgasztott fejjel, a járda túloldalán haladjon el mellette. Aztán 1956 után a ház irodaházzá változott át, megpróbált belesimulni a környezetébe.

Most az áldozatokra és a tettesekre emlékeztet minket. A homlokzat gyászkeretbe foglalja az épületet, a kiszélesített párkány ˝Terror˝ felirata a nyilaskereszttel és az ötágú csillaggal az állami terror két tragikus korszakát idézi. A fény rávetíti a ˝Terror˝ szónak és az önkényuralmi jelképeknek az árnyékát az ˝ávósszürke˝ ház falára és a merev gyászzászlókra. A terror is rávetült az életünkre, beárnyékolta mindennapjainkat. A kompozíció ráirányítja a figyelmet erre a történelmileg súlyos épületre, miközben a homlokzatot érintetlenül hagyja. Ezzel felidézi az épület egykori szerepét, anélkül, hogy módosítaná az Andrássy út építészeti struktúráját. A homlokzat a kontraszthatásra épít, de nem rombolja a védett városképet, csak hozzátesz. A monumentális díszpárkány egyszerre idézi a totalitárius rendszerek gigantomániáját és a pesti neoreneszánsz épületek hatalmas párkányait. A gyászkeret megjelöli az épületet, és ezzel virtuálisan kiemeli az időből és a térből.
A homlokzat figyelmeztet és sokkol. Szembesít bennünket azzal, hogy közelmúltunk súlyos tragédiájával még nem néztünk szembe. Még nem nevesítettük a tetteseket, pedig ez a legkevesebb, ami jár nekik. Az áldozatoknak is csak most állítottunk emlékművet. Pedig sokkal tartozunk nekik.

KONTRA

Ráday Mihály

Kossuth-díjas, Europa Nostra-díjas városvédő, operatőr, rendező. Városvédő műsora 22 éve megy az MTV-ben, 12 éve filmeken dolgozza föl
az 1848-49-es szabadságharc emlékhelyeit. Legújabb könyve:
Új városvédő beszédek (2001)

Van a rémségekre emlékeztető múzeum Berlinben, de ott egy lebombázott, szétesett városszerkezetben valósult meg a különleges építészeti megoldás, s az új városkép majd ehhez igazodva épül fel. Van holokausztmúzeum Izraelben is. A kiállításon sokkolt látogató kilép a hétköznapi utcára, megnyugtatja a zsibongó város, vagy megriasztja a mai terroristák újabb robbantása. De nem az épület külső látványa borzasztja el. Nem kell lehorgasztott fejjel járni a világ egyetlen múzeuma előtt sem. Nem guvad ki a funkció az utcára a Nemzeti Múzeumnál, nincs székely kapu vagy totemoszlop a Néprajzi Múzeum előtt.

Schmidt Mária nyilvános panaszkodásaival ellentétben senki sem akadályozta, hogy a nyilasuralom és az ÁVH rémtettei bemutatására alapítványi múzeum létesüljön kb. 3-4 milliárdnyi közpénzből az ő koncepciója szerint. De fölvetődnek súlyos kérdések: vajon hogyan lehetséges, hogy a VI. kerület jegyzője - a szaktestületek véleményét figyelembe vevő - saját építési irodája által elutasított építési engedélyt mégis kiadta, amely megsérti a kerület saját rendeletét, több fővárosi, miniszteri és kormányrendeletet? Annyira így van, hogy a közigazgatási hivatal az építési engedélyt megsemmisítette. A Terror Háza erre a fundamentumra épült. A jogtipró (már megsemmisített) engedéllyel megépített ˝pengefalak˝ miatt a Csengery utcai és Andrássy úti szomszédok tulajdona - kilátástalanul - veszít értékéből. A pengefalak és a párkány vonalában már világít a neonsáv, amely nem szerepel az építési engedélyben.

A főigazgató azt nyilatkozta, az építési engedélye jogerős. Majd amikor kiderült, hogy mégsem, bejelentette, az építkezést leállítja és nem tette. Hogy tartassák be a hatóságok az építési és természetvédelmi jogszabályokat a polgárokkal, ha a ˝polgári kormány˝ ilyen példát statuál?

Vajon az ország következő miniszterelnökének főtanácsadója hogyan kívánja láttatni a magyar történelem egy-egy korszakát, hogyan kíván hatni általa a jelenre? A jelenlegi nézeteit, amelyek most már testet öltve határozzák meg Budapest főutcájának látványát, nehéz lesz megszokni. Nem is szabad. Az ízlésterror ilyen harsogó megnyilvánulása a szeretett városképben legyen rövid életű!