Schmidt Mária szerint 2008 megmutatta, hogy a nagyvállalati érdekek előtérbe helyezésével nem válhat a politika a magáncégek szolgálólányává. Az orbáni politika lényege, hogy rájött a gazdaság és politika közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Trump pedig arra, hogy vége a régi világrendnek, amit a nyugat még mindig nem tud Schmidt szerint realizálni.

Nemrég jelent meg Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója Országból hazát című kötete, amely többek között arról szól, hogy milyen illúziókat táplált és vesztett el a nyugattal kapcsolatban Magyarország. Schmidt a SpiritFm-en futó Harcosok Klubjában elmondta, hogy az egyik legfontosabb illúzió az volt, hogy mi vártunk arra, hogy egyesülhessünk a nyugattal, míg ez a vágy a nyugat részéről nem volt meg, ők "tök jól elvoltak nélkülünk, nagyon jó életük volt abban a hidegháborús rendszerben, amelyben nekünk nem nagyon sikerült magunkat megtalálni."

A másik, hogy azt gondoltuk, kárpótolnak minket azokért az évtizedekért, amiket a kommunista rendszer alatt elszenvedtünk- sokan arra gondolták, hogy a Marshall-segélyhez hasonlót kialakítanak a hidegháború végeztével.

Schmidt a műsorban azt hangsúlyozta, hogy nem is ismertük a nyugatot, rengeteg illúziónk volt velük kapcsolatban. Például meg volt azon döbbenve, hogy az Egyesült Államokban a 70-es években is olyanokért küzdöttek a nők, amelyek 1920-tól itthon már rendelkezésre álltak, ebben az értelemben neki már a nagyanyja is emancipált nő volt.

"Amiben jobbak voltunk, azokról nem beszéltünk, amikben pedig rosszabbak, azt abszolutizáltuk"- jelentette ki a Terror Háza főigazgatója.

Azt is megjegyezte, hogy ez nem a nyugat hibája, nincsenek jótétemények, csak mi ezt gondoltuk. Egyébként pedig meg kell fizetni mindennek az árát- mondta Schmidt.

Illúziók helyett érdekalapú politika

Az illúziók elvesztése után érdek alapon kell politizálni, de ehhez először tudni kell, mi a magyar érdek. Azt meg kell érteni a 20. század történelméből, hogy a magyar érdek csak a magyaroknak fontos, ezt mutatja Trianon, '56, de '89-90 tanulsága is- magyarázta a történész.

Modernkori történelem kapcsán megjegyezte, hogy a nyugat modellállító képességét 2008 óta nem fogadjuk el. Schmidt szerint a 2008-as gazdasági világválság nem egy egyszeri kisiklás eredménye volt, hanem rendszerszintű problémát jelez.

A 20. században az egyik legjelentősebb kérdése az állam szerepének megítélése- mekkora legyen, mit várjunk tőle, stb. A kommunista országok, a szocialista kormányok mindig az állam szerepének a hangsúlyozása felé mentek. A 70-es években volt egy nagy összetűzés, amiből a szabad piac hívei kerültek ki győztesen, ebből lett a neoliberális gazdaságpolitika, amely a szabályok leépítéséről és az állam szerepének visszaszorításáról szólt. Ez nagyon jól működött, de most ez az a modell az egyensúlyi modellt kibillentve a globális nagyvállalatok előtérbe helyezésével idézte elő ezt a csődöt- mondta a 2008-as gazdasági válságra utalva, de amikor megtörtént a baj, akkor az államnak kellett közbe lépnie szerinte.

Ezt követően a globális szereplők azt mondták, hogy ugyanott folytatják, mint előtte. Ezzel szemben Schmidték azt érezték, hogy nem lehet ugyanabban az irányba elmenni, a gazdaság és a politika között egy egyensúlyi szerepre kell törekedni. Szerinte ez az orbáni politika lényege. "Mára azt tapasztaljuk, hogy a magán cégek olyan szinten átvették az irányítást, hogy megfojtják a politikát és gyakorlatilag a szolgálólányaként használja, ezt látjuk az Egyesült Államokban is"- jelentette ki Schmidt.

Az Európai Unió alkalmatlan a vírus-válság kezelésére

A koronavírussal kapcsolatos, a válságkezelés értékelésére vonatkozó kérdésre válaszolva Schmidt Mária megjegyezte, hogy az "Európai Unióba tényleg csak a legalkalmatlanabbakat küldik, és azért ilyen képtelenek, vagy a struktúra miatt". A vakcina-kapcsán csak kérdései vannak, nincsenek válaszai. Hogyan lehet, hogy a német-amerikai fejlesztésű Pfizerből Európába, Németországba meg még kevesebb, miközben Izraelben gyorsan növekszik az oltottság, az angoloknál szintén- tette fel a kérdést. Utoljára 1920-ban élt meg hasonló egészségügyi vészhelyzetet a világ, szerinte teljesen értelmetlenül lett átpolitizálva a kérdés a vakcinák körében.

Nem érti továbbá azt sem, hogy miért nem sikerült egy egységes statisztikai rendszert kialakítani mondjuk a halottak száma esetében.

A régi világnak vége

Joe Biden hivatalba lépése kapcsán elmondta, hogy sok jel mutat arra, hogy az egész '20-as választás arról szólt, hogy a '16-os választást nyerjék meg a demokraták. Schmidt szerint ez ostobaság, nem lehet úgy tenni, mintha a 2016-os választás nem történt volna meg.

Saját magát még mindig Trump-hívőnek tartja, mivel szerinte ő az egyetlen politikus akinek az üzenete az volt, hogy a régi világnak vége van, valami újat kell kezdeni. Mindenki más azt hiszi, hogy lehet folytatni a dolgokat úgy, ahogy előtte.

A világ megváltozott, teljesen mások a feltételek, meg kellene újulni- Schmidt szerint az Egyesült Államok intézményei recsegnek-ropognak, az ország két részre van szakadva, a szólásszabadság veszélyben van, nem épp a megújulás képét mutatja.

Azért is szerette a Trump elnökséget, mert nem foglalkozott Magyarországgal, és szerinte egy nagyhatalomtól a legtöbb, amit elvárhat egy kis ország az az, hogy hagyja békén.

Bár megjegyezte, hogy olyan komoly belső problémái vannak a Biden-kormányzatnak, hogy szerinte nem fognak Magyarországgal foglalkozni.

"Teljesen értelmetlen, hogy a világ vezető hatalma velünk foglalkozik, normál esetben ennek nem szabadna előfordulnia. Ha leülne egy vitára Obama elnökkel, nem tudna 2 mondatot Magyarországról mondani, akkor minek szól be, minek járatja le magát?"- jelentette ki a Terror Háza főigazgatója.

A külügyminiszter magyar származásának befolyása pro-és kontra is megengedhetetlen, azt azért látni kell, hogy egy amerikai külügyminiszter nem Budapest központjából nézi a világot, hanem Washingtonból.

A nyugat nem az ellenségünk

Schmidt nem gondolja, hogy a nyugat az ellenségünk lett, viszont azt a "kulturális imperializmust", amire ezer jel mutat, azt nem kell eltűrni. Hiába igyekeznek a faji kérdést a legfontosabbnak beállítani, vagy a gyarmatosítási diskurzust, ehhez közép-európai államként semmi közünk. A feminizmus kapcsán megjegyezte, hogy neki "ne jöjjön egy nyugati, elmondani hogyan kell emancipált nőnek lenni, amikor 1981-ig nem örökölhettek vagyont meg nem mehettek át a férjük engedélye nélkül egyik államból a másikba".

Amikor elment egyetemre, neki az volt a tapasztalata, hogy mindenkit a teljesítménye alapján értékeltek, nem a szerint, hogy lány vagy fiú.

A magyar-német kapcsolatokról

A magyar-német kapcsolat egy szoros kapcsolat, de a német média és közbeszéd kormánnyal szembeni ellenségessége sokat ártott ennek a kapcsolatnak. Merkel semmit nem tett ez ellen, ezt furcsállja Schmidt Mária. Ő mint NDK-s gyökerekkel rendelkező politikus ezt ellensúlyozhatta volna. Merkelt tehetséges politikusnak tartja, aki első sorban taktikus.

A számokat nézve viszont nem lehet tudni, milyen kormányt tud alakítani, lehet, hogy Merkel távozásával az ország kormányozhatósága is veszélybe kerül. Ugyanakkor Németország sem vonta le Trump megjelenésekor a megfelelő következtetéseket, mert az is azt jelezte, hogy a transzatlanti viszony nem biztos, hogy örökké változatlanul fennmaradnak.

Trumpon kívül ott van a Brexit, amivel Európa legnagyobb hadsereggel rendelkező tagállamát vesztette el, ennek jelentőségét sem fogták fel Schmidt szerint.

Az Országból hazát – Harminc éve szabadon című kötet kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/orszagbol-hazat/