Kérdésünkre, hogy a hírek szerint Orbán Viktort és a kormányt is egyre jobban foglalkoztatja, meddig tartható fenn a békepárti, semleges magyar álláspont, hozzátette: ha Amerika tényleg kierőszakolja 300 ezer NATO-katona Ukrajnába vezénylését, akkor mi is belekerülünk a konfliktusba. Ezt a döntést sajnos nem Budapest fogja meghozni, de még csak nem is Berlin vagy Varsó, hanem Washington.

Az Európai Unió (amelynek nincs hadserege) lőszereket küld Ukrajnába. Mi lesz, ha az oroszok visszalőnek? – tettük fel a kérdést Schmidt Mária történész professzornak, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, mire így felelt: nagyon fontos döntések születtek a háború folytatásáról és drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban. Az EU lépésén túl egészen biztos, hogy a történelemkönyvek fontos dátuma lesz az orosz és a kínai elnök találkozója is.

A történész professzornak felidéztük a tavaly megjelent, Látlelet az orosz–ukrán háborúról című kötetének utolsó oldalát, amelyben ezt írja:

Lehet, hogy Putyin túlbecsülte hazája katonai képességeit, lehet, hogy lebecsülte az ukránok ellenállóképességét és a nyugatiak elszántságát, amely az Oroszországgal való leszámolásra irányul, de az is lehet, hogy ők pedig a putyini válasz kíméletlenségét nem kalibrálták be helyesen. Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával. Hirosima és Nagaszaki amerikaiak általi elpusztítása 1945-től mostanáig visszatartotta a világot az újabb atomfegyverek bevetésétől. Biztos, hogy ez a jövőben is így marad? Már így is túl régóta tart az öldöklés. Egy mihamarabbi békével mindenki jól járna, és senki sem járna rosszul. Legyen béke már! Legyen vége már!

Megkérdeztük: a kézirat szeptember 24-i lezárása óta megnövekedett-e az atomháború veszélye?

Sajnos ez nem kérdés, elég csak a britek által Ukrajnába küldött, gyengített urántöltetű tanklövedékekre gondolni – felelte. Felidéztük Schmidt Mára tavaly májusi, a PestiSrácok.hu Merre tovább? című cikksorozatába írt cikkét is, amelyben – mintegy váteszként, amikor még csak sisakokat küldtek a németek a háborúba – leírta: az USA szándéka, hogy Európát hadviselő féllé tegye. Megállapítottuk, hogy azóta sajnos így is lett. A főigazgató a beszélgetésben a háttérben zajló drámai kérdésekre is felhívta a figyelmet:

Pár nappal azt megelőzően, hogy a kínai “császár” ellátogatott Moszkvába, sikerült Kínának megegyezést létrehoznia az ősellenség Irán és Szaúd-Arábia között. Mivel jár ez? E két ország energiaszállításainak nagy része Kínába fog menni, nem Európába, ráadásul jüanban elszámolva. Ki fogja biztosítani az energiát Európának?

Felvetettük, hogy miközben kényszerűen az atomháború, világháború veszélyéről beszélünk, az amerikai mélyállam nem áll le, most épp az Indiába irányuló “demokráciaexportot” fokozzák. Mire kifejtette:

Nem képesek váltani. Ha van valami, amiben nem érdekelt az Amerikai Egyesült Államok, az az, hogy India odaálljon a kínai–orosz tábor mellé. Mégis, a Soros-szervezetek mennek a maguk útján, most az indiai nemzeti kormányt kezdték el hergelni. Pont azokkal a vádakkal és eszközökkel, mint mindenhol máshol.

Orbán Viktor rangos állami kitüntetést, a középkeresztet csillaggal adta át Schmidt Máriának március 15-e alkalmából. A díj indoklásának apropóján felelevenítettük a Terror Háza 2002. február 24-i megnyitóját, amely új korszakot nyitott a magyar emlékezetpolitikában.

2002-ben azért volt olyan nagy esemény a Terror Háza megnyitója, mert a kommunista diktatúrát együtt kezeltük a XX. század másik emberellenes diktatúrájával, a nácizmussal. Addig az volt elfogadott, hogy a nácizmus semmihez sem hasonlítható. Ezt a tabut döntöttük le, amikor feltettük a Terror Házára a vörös csillagot, jelezve, hogy a magyar társadalomnak két pusztító diktatúrát kellett átvészelnie – emlékezett vissza a professzor.

A Látlelet az orosz–ukrán háborúról című kötet megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/latlelet-az-orosz-ukran-haborurol/

Forrás: pestisracok.hu

Szerző: Huth Gergely