Az emlékezetkultúra szempontjából is kiemelkedő az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának méltó megünneplése – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os Emlékév elnöke. A miniszter az október 23-i központi ünnepség kapcsán elárulta: a szervezéskor az volt a cél, hogy ne az állami protokoll uralja az eseményeket, ezért is hívnak meg elsősorban olyanokat, akik 1956-ban kiálltak a magyarok ügye mellett. A miniszter hozzátette: azt szerette volna elérni, hogy az emlékév során minél több, a forradalomban részt vevő ember szólaljon meg, kimondottan olyanok, akik közvetlenül segítettek a szabadságharc áldozatain.

A központi ünnepség kapcsán a miniszter elárulta: október 22-én este az Erkel Színházban tartanak nagyszabású megemlékezést, majd másnap reggel a nemzeti lobogó felvonásával veszi kezdetét az eseménysorozat, melynek részeként délután három órakor rendeznek díszünnepséget a Kossuth Lajos téren. Este az Operaházban ünnepi díszhangverseny lesz. Kitért arra is: október 25-én tartja díszülését a Magyar Országgyűlés, melyen vendégként Stanislaw Tillich volt szászországi miniszterelnök, a német törvényhozás felsőházának elnöke és Marek Kuchcinski varsói házelnök vesz majd részt. Balog Zoltán kijelentette: az 1956-os Emlékbizottság kezdeményezte a parlamenti pártoknál, hogy a forradalom és szabadságharc eszmeisége jegyében közös nyilatkozattal és közös ünnepléssel emlékezzenek az évfordulón.

A miniszter elmondta, a 13,5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező Emlékév 7,7 milliárd forintos pályázati keretéből eddig 4,3 milliárdot kötöttek le; eddig 204 büszkeségpontot hoztak létre, és az a cél, hogy minden olyan településen legyen ilyen, ahol 1956-ban ellenállás történt. Emellett 155 könyv és kiadvány, 280 rendezvény, 52 filmes forgatókönyv kapott támogatást, de számos romkocsma is ötvenhatos díszbe öltözik az Emlékévnek köszönhetően.

Balog Zoltán kifejtette, 12 fővárosi és 17 vidéki helyszínen 70 művészeti produkció, 80 kiállítás, 20 kutatóprogram, valamint 26 egyéb jellegű projekt jön létre idén. Összesen eddig 355 település érintett a programokban, de óriásplakátokkal, épülethálókkal és felfestésekkel is emlékeztetnek a hat évtizeddel ezelőtt történtekre. Balog Zoltán hozzátette, nyugat-európai nagyvárosokban, így többek között Berlinben és Zürichben „köszönőkoncertekkel” ünneplik majd az ’56-os magyarországi eseményeket, de a világ szinte minden táján, például az USA-ban és Kanadában is tartanak megemlékezéseket.

Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke hangsúlyozta: a szabadság és a függetlenség iránti elkötelezettség és vágy 1956-ban és ma, 2016-ban is összekovácsolja a nemzetet.

Schmidt Mária kijelentette, az 1956-os Emlékév során olyan emberek teljesítményét kívánják felmutatni, akik „nem készültek hősöknek, de a történelem egy adott pillanata választás elé állította őket, és akkor meghozták azt a döntést, hogy harcolnak a szabadságért és a függetlenségért.”

Az ’56-os Emlékév kormánybiztosa mindenkit arra kért, hogy a forradalom és szabadságharc leverésének napján, november 4-én este 7 órakor gyújtson egy szál gyertyát az áldozatok emlékére, amit akár „selfie” formájában is örökítsenek meg.„Legyen ez egy országos megemlékezés, egy egyszeri gesztus, ami kifejezi azt a hálát, azt a köszönetet, amit érzünk, és amivel tartozunk azoknak, akiknek ezt a szabadságot köszönhetjük”.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára, a 2006. október 23-i eseményekre emlékeztetve elmondta: „van mit bepótolnunk”, hiszen tíz évvel ezelőtt nem sikerült tisztességgel és méltó körülmények között megemlékezni.