Az eseményen Balog Zoltán elmondta, családokat és a gyermekvállalást segítő újabb intézkedésekről döntött a kormány. A miniszter a tervezett intézkedések közül kiemelte az anyák rugalmas munkavállalásának, valamint a munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatását. Utóbbira a tervek szerint 6 milliárd forintot szán a kormány, amely adókedvezménnyel is segíti a munkahelyi bölcsődéket működtető vállalkozásokat – tette hozzá a tárcavezető. Úgy fogalmazott, az intézkedésekkel szeretnék elérni, hogy a családok tovább erősödjenek, és növekedjenek a szülők munkaerőpiaci esélyei is.

Balog Zoltán ismertette, a részmunkaidőben dolgozó anyák aránya Németországban 46 százalék, Magyarországon mindössze 7 százalék. Ezek a számok mutatják, hogy milyen feladatok szükségesek a családok helyzetének további javításához – emelte ki az emberi erőforrások minisztere.

Kifejtette: a kormány családok iránti elköteleződését bizonyítja, hogy GDP-arányosan mennyit fordít a költségvetésből családtámogatásokra. Magyarország az OECD-országoknál megállapított 2,5 százalékos átlag csaknem kétszeresét, 4,7 százalékot fordítja ilyen célra, ami az EU-ban a legmagasabb. Az Eurostat adatai szerint pedig Magyarország a 4. helyen áll azon országok között, ahol a gazdasági növekedéssel együtt a születésszám is emelkedik. Ezeknek az eredményeknek a fenntartásához szükségesek az újabb intézkedések a családpolitikában.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az eseményen arról beszélt, a Német Gazdasági Klubnak meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarországnak nemcsak kulturális és politikai, hanem gazdasági értelemben is Németország a legfontosabb partnere. A magyar külkereskedelem 30 százaléka Németországba irányul, és Magyarországon Németország a legnagyobb beruházó – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke köszöntőjében arról beszélt: Kelet és Nyugat új harmóniája születhet meg az elkövetkező időkben. Az európai egyesült államok álmának véget érte után másik, három-, négy-, ötsebességes Európára van szükség, minden e felé halad. Ebben új lehetőség nyílik Magyarországnak, hogy Európa és Ázsia között itt épüljenek hidak – mondta Matolcsy György.

Arne Gobert, DWC elnöke emlékeztetett arra: idén ünnepelik a szervezet fennállásának 25. évfordulóját, ahogy a német-magyar baráti szerződés is 25 éves. A klub tevékenységének középpontjában 25 éve a német-magyar együttműködés áll, különös tekintettel a gazdasági-politikai-kulturális kapcsolatok előmozdítására.

A Német Gazdasági Klubot Magyarországon tevékenykedő német felsővezetők alapították, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsenek a rendszeres, informális szakmai találkozókhoz, politikai gazdasági kapcsolatok előmozdításához – idézte fel a szervezet elnöke, hozzátéve, a budapesti után Győrben és Kecskeméten, majd Pécsen alapítottak szekciókat. A klub fontos feladatának tartja, hogy Magyarország vonzó befektetési célponttá váljon, különösen a német gazdasági döntéshozók, befektetők szemében – emelte ki Arne Gobert.

Bernhard Vogel, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke, volt német tartományi miniszterelnök elmondta, a klub, amelyet 30 üzletember alapított, ma már csaknem 300 tagot számlál, és 25 éves tevékenységével jelentősen hozzájárult a külkereskedelmi kapcsolatok megerősödéséhez. Az EU kritikus helyzetben van, Európát össze kell tartani – hangsúlyozta Vogel. 

A DWC Német-Magyar Barátság díját 2015-ben alapították, az elismerést évente egy német és egy magyar díjazottnak ítélik oda a két ország közötti kapcsolatok erősítéséért, és idén még egy kitüntetettnek, a klub 25. évfordulója alkalmából. Balog Zoltán mellett az elismerést Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kapta.

Schmidt Mária beszédében kiemelte, nemcsak mint történész, hanem mint „jelenkorunk társadalompolitikai folyamatait vizsgáló esszéista” is próbálja megérteni ezt a közel 150 éve fennálló jelenséget, nevezetesen Németországot.

„Hazájuk elkötelezett barátja vagyok, aki csodálja többek között az Önök szívmelengető képességét, hogy újra meg újra talpra tudnak állni, tudnak a hibáikból tanulni, és van erejük a nyűgös sértettség politikája helyett mindenkinek határozottan kezet nyújtani.” – jelentette ki Schmidt Mária.  

A Terror Háza Múzeum főigazgatója olyan kritikusnak nevezte önmagát, aki Németországot kívülről szemléli, és akinek az aggodalmai, intellektuális elvei mindig ugyanazon a fundamentumon nyugszanak, azon a meggyőződésen, hogy „elsősorban Németországnak van képessége és lehetősége arra, hogy megőrizze kontinensünket sokszínűségével, gazdagságával, hagyományokban bővelkedő történelmével.”

A díj kapcsán Schmidt Mára úgy fogalmazott, a megtiszteltetés, amit kapott, számára azt a bizonyosságot jelenti, hogy a német nép felé irányuló szimpátiája, illetve Németország iránt érzett tisztelete, „az utóbbi évek aggodalomtól terhes kritikájának ellenére elért a címzettekhez”.