Schmidt Mária

„Mindig a haza”

A Szili Katalin pályaívéről szóló könyv bemutatóján a szerző Galló Béla, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke, volt MSZP-s politikus beszélgettek a Terror Háza Múzeumban. Az eseményen Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója mondott köszöntőt.

Schmidt Mária elmondta: a könyv elkészítésével járó munkával azért Galló Béla politológust bízták meg, mert a Magyar Szocialista Párt életét belülről ismeri, Szili Katalinhoz pedig személyes, hosszú ideje tartó tartó munkakapcsolat köti.

Szili Katalin azon kevés politikusok közé tartozik Magyarországon, akik nők, és nőként is felelős és különösen fontos feladatot láttak el hosszú időn keresztül – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója, rámutatva: a könyv szerzője egy olyan politikus portréját rajzolta meg, akinek az első mindig a haza szolgálata és szeretete volt, és ez felülírt mindenféle pártpolitikai és napi politikai kihívást.

Schmidt Mária úgy fogalmazott: aki ezt a könyvet elolvassa, jobban megértheti, hogy miért szorult ki Szili Katalin a Magyar Szocialista Pártból, mit vesztettek vele, és miért került egykori pártja ma ismert helyzetébe. Hangsúlyozta: „Nagyon büszke vagyok arra, hogy ezt a könyvet a Közalapítványunk adta ki”.

Szili Katalin a könyvbemutatón a szerzővel beszélgetve hangsúlyozta: élete során a legtöbb vitája azokkal volt, akik nem népben, nemzetben gondolkodtak, és a neoliberális gondolkodás mentén ugyan mindennek ismerték az árát, ám semminek nem ismerték az értékét.

Ez utóbbi eredménye, hogy a magyar társadalom valójában soha nem ismert meg igazi baloldali országvezetést. Sőt, az önmagát nem baloldalra soroló Orbán Viktor, akinek a nevéhez olyan intézkedések fűződnek, mint a bankadó bevezetése, vagy a közműszolgáltatók állami visszavásárlása, sokkal inkább baloldalinak mondható, mint Gyurcsány Ferenc – vélekedett. Hozzáfűzte, hogy a jelenlegi baloldali pártok is inkább liberálisok és csak ehhez képest állnak balra.

Az Országgyűlés korábbi elnöke kiemelte: a szocialista párt talán legnagyobb tévedése, az állampolgárság kiterjesztéséről szóló, 2004 decemberében megtartott népszavazás előtti időszak volt. A népszavazás sikertelensége egyenlő volt a magyar nemzet gerincének megtörésével – mutatott rá.

Szili Katalin arról is beszélt, büszke arra, hogy házelnökként elősegítette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának létrehozását, mert a testületben ma is megtárgyalhatóak a nemzet egészét érintő kérdések. Hangsúlyozta, mindig is azt vallotta, hogy léteznek olyan politikai kérdések, amelyek megoldásához nem elsősorban pártpolitikusnak, hanem magyarnak, nemzetben gondolkodónak kell lenni.

Galló Béla politológus arról beszélt, Európában az új világpolitikai kihívások miatt trendváltozás zajlott le, melyből a legrosszabbul a kontinensen egyelőre a klasszikus szociáldemokrácia jött ki. Hozzátette: egyelőre nem nagyon látja az európai baloldalon belül azokat az intellektuális innovációkat, amelyek reményt keltőek lennének. Hozzátette: ahogy a könyvben is olvasható, a magyar baloldal „halmozottan hátrányos” helyzetben van.

A könyv szerzője elmondta: Szili Katalin és a magyarországi baloldal között számos esetben erőteljes értékkülönbségek adódtak, hiszen míg az MSZP neoliberális módon a társadalmat a gazdasági érdekek alá rendelte, a politikusnő éppen fordítva gondolkodott.

Galló Béla nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Szili Katalin történetével foglalkozhatott, és reményét fejezte ki, hogy európai kontextusba helyezve a könyvben leírtak még inkább érthetővé válhatnak majd.

(Terror Háza Múzeum/MTI)