Zúdulnak ránk a hírek. Ennek ellenére fikarcnyit sem értjük jobban a körülöttünk zajló nyugtalanító jelenségeket, sőt. Csak kapkodjuk a fejünket. Háborúk, járványok, az egykori illúzióinkat megcsaló Egyesült Államok, a megkerülhetetlenné váló, de meg nem értett távoli Kína, a vakvágányon zakatoló Európai Unió átláthatatlan mátrixában kellene eligazodnunk és irányt találnunk nekünk, magyaroknak. Minden mozgásban van: a szabályok, a normák, a minták, a határok. A mindennapi ember elveszve érzi magát.

Schmidt Mária legújabb, Látlelet az orosz–ukrán háborúról című írásában arra a mindannyiunkat izgató kérdésre keresi a választ, hogy mégis mi és miért történik a határainktól nem messze 2022 februárja óta? Milyen út vezetett az orosz–ukrán háború kitöréséhez, milyen történelmi sérelmek, nemzetközi politikai célok, anyagi érdekek játszanak közre a konfliktus kitörésében és kezelésének mikéntjében? A szerző kapaszkodót ad a mindenki életét érintő konfliktusban való eligazodáshoz – lehull a lepel az ideológiai szólamokról, és teljes valójukban tárulnak elénk a konfliktusban szerepet játszó hatalmak nem ritkán kiábrándító mozgatórugói.

„Mint mindig, most is a nyelvvel kezdődött minden. A nyelv kisajátítása, erőszakos birtokbavétele oda vezetett, hogy félelmetes távolságba kerültünk a valóságtól. Nincsen ennél súlyosabb krízis..."

Miért uralja Európát a kommunizmus bukása után még negyedszázaddal is olyan politikai gondolkodás, amely nem a valóságos problémáinkkal foglalkozik?