Magyarország 1968-ban agresszorként lépett fel Csehszlovákia ellen a Varsói Szerződés tagjaként – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a csehszlovákiai beavatkozás negyvenedik évfordulóján tartott megemlékezésen, amelyen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett.
A katonai támadás azért ment végbe, hogy eltiporják a prágai tavaszt, amely az emberarcú szocializmust próbálta megvalósítani - tette hozzá a főigazgató.Schmidt Mária közölte: a Szovjetunió és négy csatlós állama 1968-ban drasztikusan beavatkozott Csehszlovákia belügyeibe.
A magyar hadsereget 1968. július 26-án 22 órakor teljes harci készültségbe helyezték, másnap pedig megindult a mintegy tízezer katona északi határhoz való átcsoportosítása. A magyar katonák augusztus 21-én Balassagyarmatnál, Parassapusztánál és Letkésnél lépték át a csehszlovák-magyar határt - idézte fel a negyven éve történt invázió csapatmozgásait.
A történész kijelentette: a csehszlovákiai nép passzív ellenállást tanúsított, ami a gyakorlatban azt jelentette: csak az erőszaknak engedtek. A Varsói Szerződés összesen mintegy 250 ezer fős hadseregének kötelékéhez tartozó magyar katonák végül 1968. október 30-ra tértek vissza Magyarországra.
Schmidt Mária kitért arra, hogy Magyarország döntése a beavatkozás mellett nem egy szuverén állam elhatározása volt, mert ami történt, az a Szovjetunió nyomására történt.
Emlékeztetett arra is, hogy a csehszlovákiai mozgalom eltiprása alig öt évvel a magyarországi 1956-os forradalmárokra vonatkozó amnesztiarendelet kiadása után ment végbe. Ennek ellenére többen - főleg a reformkommunisták közül - felemelték szavukat az intervenció ellen. Köztük volt a korábbi miniszterelnök, Hegedűs András, a filozófus Lukács György és Heller Ágnes - közölte.
A kutató arról is beszélt, hogy voltak a közlegénység soraiban is olyanok, akik a bevonulás ellen foglaltak állást. Közülük kiemelte Harsányi Istvánt, aki ellen a katonai ügyészség 1968. október 4-én megfogalmazta vádját, mely szerint a honvéd folyamatos rendszer elleni izgatást hajtott végre, amikor társainak azt mondta: ˝alá vagyunk rendelve a Szovjetuniónak, mindent az ő parancsukra teszünk˝. A vádlott az ügyészség szerint többször hangoztatta, hogy ˝utálja a kommunizmust és a kommunistákat˝.
Harsányi István egy év négy hónapos börtönbüntetést kapott, amelyet kétharmad részben letöltött, majd feltételesen szabadlábra került. 1997-ben halt meg, de a rendszerváltás után nem rehabilitálták - hívta fel a figyelmet Schmidt Mária.
A csehszlovákiai beavatkozás kapcsán a történész kifejezésre juttatta, hogy a kommunizmus rendszerében megadták az egyes államoknak az önállóság illúzióját, aztán amikor valamelyik ország le akart térni a Szovjetunió által kijelölt útról, ˝rántottak a szíjon˝.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanakkor utalt a kelet-közép-európai térség közös múltjára. Az együvé tartozásban és a sorsközösségben rejlő erőt szerinte jobban ki kellene aknázni a jelenlegi politikusoknak. Mint mondta, ˝a XX. századi diktatúrák keserű tapasztalata köti össze ezeket az államokat˝.
Az ünnepségen részt vett többek között April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, Balog Zoltán, az Országgyűlés emberjogi bizottságának elnöke, Deutsch Tamás fideszes politikus, Pettkó András MDF-es képviselő és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.