Egy forgalmas utcáról intim térbe lép majd a látogató, ez a fajta bensőségesség pedig jól illik Karátson Gábor életművéhez is – mondta el a lakásgyűjtemény megnyitóján Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: az emlékpontra a lakásgyűjtemény helyett jobban illik az otthon szó, ebbe az otthonba térhet be a Karátson Gábor világára kíváncsi látogató. Ebbe a világba pedig belefért a kínai és a japán kultúra, a Biblia és az ökológia, a festészet és az írás, az egzisztenciális elmélyülés, a nyelvészet és a művészettörténet – emlékeztetett a miniszter.

Schmidt Mária kijelentette: Karátson Gábor egyike volt az utolsó polihisztoroknak. Mint mondta, nagyon sokat kapott tőle – így például fontos volt számára a személye festőművészként: még fiatal, egyetemista korában vásárolta tőle első festményét.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója arról is beszélt, Karátson Gábor művésze volt a szónak, a beszédnek, az írásnak, a gondolkodásnak, új világokat nyitott meg számára, például a természethez való egészen különleges viszonya, 1956, valamint a keleti filozófia és művészetek által. „A tanítványának gondoltam magam mindig, és most is úgy gondolom, hogy az vagyok, mert nagyon sokat tanultam tőle” – hangsúlyozta.

Kiemelte: Karátson Gábor számára ’56 volt a mérce, mindig hű maradt a szabadsághoz, nem ismert megalkuvást, hiszen az egész élete a szabadságról és az elkötelezettségről szólt. Hozzátette: a művész számára a kiindulópontot a krisztusi hit, a keresztényi elkötelezettség jelentette.

„Remélem, hogy ezt a lakásmúzeumot mindenki szeretni fogja, és mindenki megtalálja benne azt a sarkot vagy azt a falrészletet”, ami eligazítást nyújt, ahogyan az „én számomra is nagyon-nagyon sok eligazítást adott” Karátson Gábor személye – mondta el Schmidt Mária.

Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros polgármestere szerint a belvárosiaknak könnyű helyzetük van, ha emlékezni akarnak a múltra. Az emlékezés tudományát azonban át kell adni – figyelmeztetett, hozzátéve: ezért is volt fontos, hogy létre tudták hozni ezt a lakásmúzeumot.

Granasztói Szilvia iparművész, Karátson Gábor özvegye elmondta: férje 2015-ös temetése óta foglalkoztatta, hogyan lehetne lakásmúzeumot létrehozni. A lakásgyűjteményt az 1956-os Emlékbizottság csaknem 24 millió forintos támogatásával alakították ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belváros-Lipótváros és a Magyar Művészeti Akadémia segítségével.

Granasztói Szilvia emlékeztetett arra is, hogy Karátson Gábornak a napokban nyílt kiállítása a Műcsarnokban, bibliai akvarelljeit pedig a Bibliamúzeumban, az Országos Evangélikus Múzeumban és a Hold utcai templomban láthatja a közönség.

(THM / MTI)