Rogán Antal az egykori német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja mellszobrának avatásakor kiemelte: Európának kétezer éves története során sokszor kellett megújulnia, és erre mindig képes volt, ezért tudott fennmaradni. Ezek a megújulások mindig visszatérést jelentettek az eredeti keresztény értékekhez, ezt Adenauer is tudta - tette hozzá.

A miniszter kifejtette: Európa megújulása sosem arról szólt, hogy új erkölcsi és kulturális gyökerek kellenek a keresztény gyökerek helyett. Mindehhez azonban nem kell mindenkinek hívő kereszténynek lennie, hiszen a hitet nem lehet előírni, viszont ebben a civilizációban az ateista is keresztény, mégpedig kulturális értelemben - magyarázta. Felidézte: Adenauer szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

Rogán Antal úgy látja, ezt ma sem lehet elfelejteni, és az európai civilizációnak azért volt mindig vezető szerepe a világban, mert a keresztény hagyományokra épített, mindig visszatért a keresztény gyökerekhez. Az elmúlt időben ugyanakkor több, főleg baloldali párt hátat fordított három alapvető értéknek: a munkának, a családnak és a nemzetnek - mondta.

Úgy vélte, semmit nem tanultak a történelemből azok, akik szerint a nemzetek ellenére lehet egységesíteni Európát. A jelenlegi migrációs válság megoldása ugyan az európai egység, de nem az uniformizálás, a felülről erőltetett kvótarendszer, hanem a határok közös védelme - közölte.

A miniszter elmondta: olyan ember emlékét őrzi a most felavatott szobor, aki a politikában azon kevesek közé tartozott, akiknek élete, teljes munkássága szinte osztatlan elismerést vált ki az utókorból, akik történelmi teljesítményt vittek végbe. Európát már hét éve gyötrik különféle válságok, és nem véletlenül figyelnek most Adenauerra, hiszen ő egy másik súlyos európai válságkorszak idején átlátta, hogy Európának gyökeresen meg kell újulnia, mert a tartós béke záloga egy újfajta európai egység lehet - közölte. Hozzáfűzte: azt üzenik ezzel a szoborral, hogy Európának követnie kell ezt az utat, teljesen meg kell újulnia, de nem mindegy, hogyan teszi ezt.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány elnöke kiemelte: Brüsszel nem új Moszkva, az Európai Unió egy olyan kísérlet, amelynek keretében 28 ország, 500 millió ember a jogállamiság alapján együttműködik, az EU a jogon alapul, a jog hatalmát jelenti, és így haladnak a közös jövő felé.

Az európai jövő arról szól, hogy a szabadság és a demokrácia talaján állunk, az EU egység a sokszínűségben - mondta. Hozzátette: ha az EU kudarcot vall, mindenki kudarcot vall, mert csak a közös út áll az európai országok előtt.

Mint mondta, sosem lehet elfelejteni, hogy a közép-európai népek szabadságvágyának köszönhető a német egység. Ezt a tapasztalatot meg kell őrizni, bármilyen viták is legyenek az országok között - mutatott rá.

Hans-Gert Pöttering közölte: az EU-ban vannak többségi döntések, ezt el kell fogadni, de mindenképpen figyelembe kell venni a kisebb országok véleményét.

A migrációs válsággal kapcsolatban kifejtette: az emberi méltóság az alapja mindennek. A muzulmánok többsége békés, és nem lenne jó, ha az látszana, hogy az EU vízágyúkkal, szögesdróttal védekezik menekültek ellen. Ugyanakkor nem lehet mindenkit befogadni, aki nehéz helyzetben van - vélekedett. Úgy látja, beszélni kell arról, hogy miként védjék meg az EU külső határait. Egyúttal különbséget kell tenni azok között, akik politikai üldöztetés elől menekülnek és azok között, akik gazdasági okok miatt jönnek, mindazonáltal közös európai megoldásra van szükség - mondta.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: a második világháború végére Németország a megsemmisülés szélére jutott, ezért Konrad Adenauer óriási feladatra vállalkozott hazája újjáépítésével. Meg kellett találnia az ország helyét a kétpólusúvá vált világban, és ehhez megújította a német politikai intézményrendszert, működőképessé tette a demokráciát, kiszámíthatóvá tette a gazdasági és politikai környezetet, beindította a gazdaságot - sorolta.

Mint mondta, az egykori kancellár az EU létrejöttében is kezdeményező szerepet játszott, és az általa elképzelt unió "a szabad nemzetállamok közös Európáját" jelentette.

Schmidt Mária szerint Adenauer mindenképpen sikeres politikus volt, "kiváló diplomáciai érzék, eltökéltség és vízió" jellemezte, célja a német újraegyesítés reményének életben tartása volt. A korábbi kancellár a szabadságot tartotta a legtöbbre, megértette annak "semmivel nem pótolható jelentőségét", és tudta, hogy csak szabad és öntudatos német polgárok tehetik sikeressé és büszkévé hazáját - vélekedett.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletvezetője elmondta: ma Európa egyik alapító atyjára emlékeznek, egy nagy európai államférfira. A szobor avatása felszólítás a jövő generációnak, hogy folytassák Adenauer munkáját, az európai egység megvalósítását békében és szabadságban - közölte.

Hozzátette: Adenauer mindig azt mondta, hogy Európa egyszer egy nagy közös ház lesz, a szabadság háza.
Az ünnepséget követően fogadást tartanak a Terror Háza Múzeumban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében.

Konrad Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság alapító kancellárja volt, kancellárságának (1949-1963) alapvető lépései máig meghatározzák a Német Szövetségi Köztársaság belső struktúráját és külpolitikai irányultságát.

Forrás: MTI