Schmidt Mária előadását az úgynevezett „post truth” korszak identitáspolitikájának vizsgálatával kezdte, amely – mint fogalmazott – az egyén önmegvalósítására fókuszál, vagyis „teljesen nárcisztikus.” Példaként az angolszász egyetemek gyakorlatát említette, amely intézmények oktatási céljai között a diákok és az oktatók különbözőségeinek érvényre juttatása, identitásuk megtalálása, azok kiélése és elfogadtatása szerepel. A kormánybiztos elmondása szerint a diákok közösségi, politikai érdeklődése kimerül abban, hogy identitást választanak, amely folyamatot az „identitásfelelősök” szervezik, irányítják és ellenőrzik. Megjegyezte, ezek az identitásfelelősök mostanra teljesen átvették az ellenőrzést az egyetemek felett, és „totális kontroll alatt tartják a hallgatókat és a tanáraikat.”

Schmidt Mária rámutatott, míg a népi demokráciákban a reakciósok és az imperialista ügynökök veszélyeztették a haladást, vagyis a párt hatalmát, a mai liberális demokráciákban a „tájékozatlan és ostoba tömegek állnak ellen az elitek által képviselt jövőképnek”, amelynek néhány fontos eleme az általuk uralt egyetemi szférában már meg is valósult.

A kormánybiztos kitért rá, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és a 2008-as pénzügyi válság új feladatokat rótt az elitre, számukra a legfontosabb mégis a status quo megőrzése volt, a válságkezelés elől kitértek, mert „ahhoz sem intellektuálisan, sem politikailag nem nőttek fel.” Az éppen regnáló elit trockista, maoista gyökerei, politikai és társadalmi szocializációja határozta meg azt, ahogy a biztonságpolitikai kihívásokhoz, illetve a globális piac működési zavaraihoz viszonyult. Mindegy, hogy milyen pártcsalád tagjaiként futottak be karriert, az iszlám terrorizmus elleni fellépést nem támogatták. Marxista iskolázottságunknál fogva máig töretlenül hisznek a történelmi haladásban, és abban, hogy nekik feltétlenül és mindenáron a progresszió oldalán a helyük – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária, aki szerint 2008 óta egyértelművé vált, hogy a „fejlett” Nyugat mintaadó szerepe megszűnt.

A kormánybiztos úgy folytatta, hat év ötlettelensége ébresztette rá Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy nekünk, magyaroknak a saját utunkat kell járnunk, „a saját hajunknál fogva kell kihúznunk magunkat a gödörből, ahova estünk.” Orbán első és legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a többségi akarat képviseletéhez visszatalálva mentőövet nyújtson a demokráciának, vagyis a kereszténység, a nemzet és a polgári szabadságjogok előtérbe helyezésével egyesítse és állítsa újra nyertes pályára hazánkat – hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint a kormányfő ezzel a politikával a liberális értékekre hivatkozó, de valójában azokon élősködő társadalmi elit uralmának akar véget vetni, a magyar nemzet érdekét képviselve.

A kormánybiztos utalt rá, a magyar álláspontnak viszonylag hamar követői is akadtak: mellénk álltak a lengyelek, aztán a régió, 2016-ban pedig a migrációs válsággal kapcsolatos álláspontok is közeledni kezdtek a miniszterelnök két évvel ezelőtti javaslataihoz. A határok megerősítése, kerítések építése, közös határvédelem, a menekültek számára az Unión kívül létrehozandó szűrőállomás kialakítása, mára Brüsszel számára is elfogadhatónak tűnik, Európa polgárai újra értéknek tekintik a biztonságot – jelentette ki Schmidt Mária, aki előadását azzal zárta, hogy 2017-ben valószínűleg folytatódik az elit elleni lázadás. „Mert eljárt felettük az idő. Ott maradtak a hatvanas években, azóta képtelenek megújulni, felnőni a feladataikhoz, felelősséget vállalni magukért és másokért.”