Európa jövőjéről, illetve a háborúról

Európai szinten kevés szó esik azokról a kérdésekről, amik hosszú távon meghatározzák az EU jövőjét. A magyarországi kampányban is mindent elborít egy személyeskedő, eléggé színvonaltalan stílus. Nem beszélünk arról, Európa milyen válságos helyzetben van, a nyugati világnak milyen kihívásokra kellene válaszolnia. Elsősorban az orosz-ukrán háborúnak, másrészt a Közel-Kelet felbolydult helyzetének kellene a fókuszba kerülnie.

Európa két oldalról is harapófogóba szorult. Ami a magyarországi politikai helyzetet illeti: Schmidt Mária nagy arányú Fidesz-győzelemre számít, mondván, nincs más lehetőség.

Szerinte Amerika, s ennek nyomán az EU mindent egy lapra tett fel: megdönteni a Putyin-rendszert, s létrehozni Oroszországban a Nyugattal kompatibilis rendszert. Ez nem sikerült, csakhogy nincs B terv. Hatszázezernél is több ukrán katona veszítette már el az életét, egész férfi generációk pusztultak el, tízmilliók hagyták el az országot. Igaza van Orbán Viktornak: a háborúról és a békéről van szó.

„Nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy végül hozzá fognak járulni az Amerikai Egyesült Államok megfelelő döntéshozói, s ennek nyomán a szövetségesei ahhoz, hogy azokkal a fegyverekkel, amiket leszállítottak Ukrajnába, orosz területeket is lehessen támadni. Ennek is tudnunk kell, mi lesz a következménye. Ez a legfontosabb probléma.”

A német válságról

A 2015-ös migrációs hullámra, illetve az erősödő zöld politikára adott válaszok egy része egészen dermesztő,

a németek mindig is ideológiavezéreltek voltak, ha beállnak egy ideológia mögé, akkor nem látnak ki belőle.

A főigazgató szerint ezt látjuk most is. Míg a német gazdaság korábban Európa motorja volt, tartósan megtorpanni látszik, sőt, egy olyan rossz spirálba került, amiből nem tudni, hogyan lehet kijönni. Úgy véli, Angela Merkel hosszú kormányzása olyan elszalasztott lehetőségek és rossz döntések sorozata volt, amelyek a mai politikai vezetőket is kényszerpályán tartják. Ráadásul olyan gazdasági minisztere van az országnak, aki szerint jó, ha egy vállalat csődbe megy, mert nem kell már vele többet foglalkozni. Németország leült – mutatott rá a történész.

Fukuyama híres mondásáról

Francis Fukuyama remek üzletember: megírta, hogy vége a történelemnek, ezzel rengeteg pénzt keresett, majd később azt, hogy tévedett, még sincs vége, s azzal is nagyon sok pénzt keresett. Ilyen értelemben ő egy zseni, ezt ne vegyük el tőle, fogalmazott a főigazgató, aki szerint

Európa továbbra is nagyon jó hely, de a nyugati része elkényelmesesedett, nincs jó állapotban.

Minket pedig lenéznek, nem kérdeznek meg, nem kíváncsiak a tapasztalatainkra, például az oroszokkal kapcsolatban.

Kínáról

„Tessék megnézni, mi történt Kínában, a nyolcvanas évek óta! A világtörténelemben nem volt még olyan, hogy százmillió-számra az emberek a középosztályba emelkedtek, ilyen rövid idő alatt. Pillanatnyilag félmilliárd ember él ezen a szinten, ami óriási dolog. És még van tartalékuk.”

A Kínához való európai viszonyulás kapcsán megjegyezte: amíg nem vagyunk az erő pozíciójában Kínával szemben, próbáljuk meg a tiszteletet irányukba.

Nem tartom célravezetőnek, ha különböző politikusok állandó jelleggel felszólítják őket a helyes viselkedésre, hogy hogyan kell késsel-villával enni. Szerintem tudomásul lehet venni, hogy a kínaiak pálcikával esznek.”

A régiós együttműködésről

„A Nyugatnak természetesen az az érdeke, hogy ne álljon itt össze egy olyan szövetségi rendszer, ami megfelelő támogatás és erő kifejtésére alkalmas. Amikor tömbben tudtunk fellépni, s működött ez a régiós összefogás, akkor bizony meglepő erőt tudtunk képviselni az ő érdekeikkel szemben.”

Magyar Péterről

„Választások lesznek. Majd kiderül, kap-e felhatalmazást a választópolgároktól, s ha igen, mit tud kezdeni vele. Ez minden politikusra igaz. Magyar Péter eddig férj volt, most politikus lett. Meglátjuk, ez mire elég.”

Forrás: mandiner.hu