Rétvári Bence azt mondta: szinte minden más európai országban van ilyen központi emlékhely, vidéken pedig számos obeliszk, emlékmű állít emléket az ottani hősöknek. Utalt arra, hogy az első világháború 662 ezres magyar katonai embervesztesége kétszerese a második világháborúénak.

Aki az életét adta a nemzetért, az méltán tarthat igényt a nemzet emlékezetére, kegyeletére - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, a korábban állított mementókat a második világháború után a kommunista rendszer igyekezett eltüntetni, átnevezni vagy átértelmezni, hiszen nem akart történelmi közösséget, folytonosságot vállalni azzal az első világháborús időszakkal, amely szerinte csak az "uralkodó osztályok háborúja volt".

Rétvári Bence kitért arra, a centenárium az adósság törlesztése mellett arra is lehetőséget nyújt, hogy az eseményektől, konfliktusoktól eltávolodva adhassák meg a tiszteletet modern, egyedi módon a hősi halottaknak, a hadifogságba esett 743 ezer és a sérülést szenvedett 734 ezer katonának, aki a Magyar Királyság területéről vonult hadba. Az államtitkár jelezte: nem titkolt cél, hogy ráirányítsák a közönség figyelmét a centenáriumra, és "talán ki-ki a saját hősét is megtalálja", a nemzet hőseire emlékezve.

A pályázat kapcsán pedig szólt arról: nem konkrét tervpályázatot, hanem ötletpályázatot írtak ki, de az eredmény fontos jelzés arról, hogy a legtöbben milyen jellegű emlékművet és hol látnának szívesen.

Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója az eseményen azt mondta: a cél az, hogy "egy méltó emlékművet tudjunk avatni az elkövetkező egy-két év során". Az MTI kérdésére közölte: a beérkezett javaslatok a főváros legkülönbözőbb helyeire képzelték el az emlékművet, volt, aki azt a Vérmezőn, a Millenárison, a volt józsefvárosi pályaudvar területén, míg más a Népliget valamely pontján helyezné el.

Az ötletpályázatra beérkezett alkotások az emlékhelypályázat közönségszavazási aloldalán tekinthetőek meg.

(MTI)