Tisztelt Excellenciás Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
Történészként azt állítom, hogy az Amerikai Egyesült Államok újkori közös történelmünk legfontosabb példája, kapaszkodója. Miközben Európa a XX. században totális eszmerendszerek szellemi béklyójában – vassal és még több vérrel – a „tökéletes” társadalmat akarta megvalósítani, az Egyesült Államok az maradt, ami: vívódó, versengő, „tökéletlen közösség”, ahol csak a teljesítmény, a valódi szellemi erőfeszítés tesz naggyá, ahol a közösség sikerét csakis a változó kihívásokra folyamatosan reagáló gondolkodás biztosítja. Az ilyen közösségek jellemző tulajdonsága, hogy az irányításukat végző elit nap, mint nap kőkemény erőpróbákon kell, hogy bizonyítsa rátermettségét, mert a versengés lényegéből fakadóan folyamatosan érkeznek új tehetségek, akik be akarják bizonyítani: erősebbek, jobbak és okosabbak.
Nem előadásra készültem, csak köszönteni akarom Nancy Pelosit, az Egyesült Államok Kongresszusának demokrata párti vezetőjét, aki több mint két évtizede bizonyítja be – nap, mint nap –,hogy erős, hogy jó, és hogy okos. Mi, közép-európaiak, akiket a kommunizmus évtizedeinek agymosása igyekezett immunissá tenni a hősök, az egyéni teljesítmények elfogadásával szemben, csak lassan nyerjük vissza józan értékítéletünket. Hálás vagyok, hogy Nancy Pelosi eljött Budapestre, hogy itt van velünk a Terror Háza Múzeumban. Jelenkori történelmünk szimbolikus személye ő, aki ma szimbolikus helyen szólal fel. Bizonyos jelképek erősítik egymást. Egy olyan csodálatos asszony jött el hozzánk, aki életével, politikai pályájával mutatja meg, hogy egyetlen ember is képes jótékony hatást gyakorolni a közösség egészének életére. Olyan politikus ő, aki mindig odaállt a szabadságukért küzdők mellé, akire mindig számíthattak a kommunista diktatúra alatt élők. Aki mindig kiállt az emberi jogokért. Ezt nem felejtjük el neki. Mi itt az Andrássy út 60-ban azért hoztuk létre ezt az emlékhelyet, ezt a múzeumot, mert tudjuk semmilyen áldozat nem hiábavaló, egy közösség emlékezete és tudása mindig túlmutat az egyén törékenységén. Ez a ház bizonyítéka a magyar nép szabadság szeretetének.
Köszöntöm tehát Önöket a Terror Háza Múzeum, a Tom Lantos Intézet és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének közös programján, amelynek egyetlen főszereplője van, a legendás Nancy Pelosi. Mielőtt átadom a szót Izsák Ritának, a Tom Lantos Intézet vezetőjének, hogy köszöntse Önöket, arra kérem mindannyiukat: nyissák meg a szívüket! Sokat tanulhatunk Nancy Pelositól, így azt is, hogy a női érzékenység jobbá és elviselhetőbbé teszi a világot.