Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Pilinszky János születésének századik évfordulóján egy egész rendezvénysorozattal emlékeztünk meg az 1921-ben, pont száz évvel ezelőtt született költőről. Ez háromnemzedéknyi idő. Sok is, kevés is. Mert ebben a száz évben nagyon sok tudás, remény, eufória, vívódás, kétségbeesés, kín és rettenet sűrűsödött bele.

Sokan emiatt tekintenek erre az elmúlt száz évre, mint valami távoli, kontúrját vesztett időszakra, ami nem sokban különbözik a középkori legendákból, hiedelmekből építkező emlékezettől.

Mindez távol kellene, hogy tartsa tőlünk Pilinszkyt. De nem tartja. Pilinszky tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank ma érmét bocsát ki. Horatius nyomán a költők ősi hitvallása, hogy ércnél maradandóbb művet alkossanak, de lássuk be: nem sok költő büszkélkedhet azzal, hogy érem örökítse meg vonásait. A kérdés amire választ keresünk az, hogy miért érint meg Pilinszky életműve ma is annyi olvasót? Mi a titka Pilinszky Jánosnak?

Kedves Barátaim!

A válasz szerintem az, hogy Pilinszky nem akar bennünket megtéveszteni. Őszinte. Olykor kíméletlenül az. Nem akar hamis vígaszt nyújtani. Számomra ez Pilinszky János titka. Pilinszky nem pszichologizál, sőt, úgy véli, hogy a pszichológia túl nagy terhet ró az emberekre, mert azzal kecsegtet, hogy minden problémára van megoldás.  Ő ezzel szemben úgy vélte: nem problémák vannak, hanem tragédiák, és nem megoldásokra van szükségünk, hanem irgalomra. Hogy miért érint meg Pilinszky költészete ma is annyi szívet? Hát ezért. Azért, mert nem beszél félre. Sem versben, sem prózában.

Kedves Barátaim!

Könnyű dolgunk volt, amikor útjára indítottuk a Pilinszky 100 programsorozatunkat. A Kertész Imre nevét viselő új magyar intézet csupa olyan szerzők hagyatékát gondozza, legyen szó a Nobel-díjas Kertész Imréről magáról, vagy Petri Györgyről, Arthur Koestlerről vagy éppen Sziveri Jánosról, akik a sűrű és távolinak tűnő 20. század meghatározó alkotói voltak.

KultúrArc című beszélgetéssorozatunk például, amelyen művészek és közéleti szereplők vallottak Pilinszkyhez fűződő kapcsolatukról – a pandémia ellenére is – mindig sok vendéget fogadott, de sikeresek lettek a középiskolásoknak szánt rendhagyó irodalomóráink vagy a budapesti Pilinszky-sétáink, melyekre most is folyamatos az igény.

Büszke vagyok arra, hogy a Pilinszky évforduló alkalmából meghirdetett versmegzenésítési pályázatunkon közel 200-an vettek részt, a költő gondolati pályaívét megrajzoló kiállításunkat pedig közel száz iskola, kiállítóhely mutatja be országszerte.

Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész saját tervezésű gyönyörű hangszerén varázsolta el a közönséget zongorajátékával a „Közelről” címmel megtartott estéin, ahol vendégeivel minden alkalommal téma volt Pilinszky költészete és hatása.

Külön öröm, hogy Pilinszky János kevéssé ismert fényképeiből a Műcsarnokkal együttműködésben „Az esetlegesség rétegei” címmel létrehozhattuk az eddigi legtöbb Pilinszky készítette fotót bemutató tárlatot.

Izabella utcai lakóházán emléktáblát avathattunk, a Magyar Postával közösen pedig bélyeget bocsáthattunk ki a költő tiszteletére.

Az emlékév másik szenzációja, hogy a Kertész Imre Intézet birtokában van immár az a felbecsülhetetlen értékű irategyüttes, amely a költő legnagyobb szerelmétől, Jutta Scherrertől származik, aki 35 éven át senkinek nem adta oda azt a 650 Pilinszky-levelet is magába foglaló anyagot, amelynek feldolgozásra várnak, és amelyekről már most megállapítható, hogy újabb ecsetvonásokkal gazdagítják majd Pilinszky János költői életművét.

Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Ahogy a történettudományban a narratíva-állítás, úgy az irodalomtörténetben a kánon- és kultuszteremtésnek van óriási szerepe. A kánonba ideig-óráig olyan szerzőket is beemelhetnek, akik utóbb kihullanak belőle. Kultuszt is lehet erőltetni, de Petőfi nyomán tudjuk: „az idő igaz, s eldönti, ami nem az.”

Pilinszky születésének századik évfordulója a pandémia ellenére sokakat megmozgatott, ami mindennél jobban bizonyítja: legendája, kultusza ma is eleven. Őszintesége, nyelve, egyszóval költői hagyatéka a jövő nemzedékeit is megérinti majd. Már kezükbe vehetik majd a Magyar Nemzeti Bank centenáriumi emlékérméjét is.

A Kertész Imre Intézet Pilinszky 100 rendezvénysorozata tehát igazi siker volt, mert olyanokhoz is közel hoztuk Pilinszky művészetét, akik mostantól hozzá fordulhatnak majd, ha irgalomra szorulnak.

És ki ne szorulna irgalomra?

Köszönöm, hogy meghallgattak.