Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem bántotta a magyar munkavállalókat a Mandiner portálon megjelent esszéjében. A főigazgató a rendezvényen az esszéjéből azt a mondatot olvasta fel, amely szerint „a magyar nemzeti érdek azt követeli, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk az új feltételekhez, amelyek valójában nem is olyan újak. Mi, magyarok, mindig is képesek voltunk a kemény munkára, a szorgalomra, és ambíciónk is mindig volt bőven.”
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem bántotta a magyar munkavállalókat a Mandiner portálon megjelent esszéjében.
Miután írását bírálták, a főigazgató hétfőre vitára hívta Mesterházy Attilát, az MSZP frakcióvezetőjét és Jávor Benedeket, az LMP képviselőcsoportjának vezetőjét, de ők nem mentek el, a meghívásra sem szóban, sem írásban nem reagáltak.
Schmidt Mária a vita helyett megtartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: „a baloldali politikusok” az ő esszéjéből „nyilvánvalóan nem akartak elolvasni semmit”, és „egy értelmiségi megnyilvánuláshoz politikai alapon viszonyulnak”. Egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az MSZP nem képes a múltjával szakítani”.
A főigazgató a rendezvényen az esszéjéből azt a mondatot olvasta fel, amely szerint „a magyar nemzeti érdek azt követeli, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk az új feltételekhez, amelyek valójában nem is olyan újak. Mi, magyarok, mindig is képesek voltunk a kemény munkára, a szorgalomra, és ambíciónk is mindig volt bőven.”
Schmidt Mária szerint azok, akik bírálták az írását, tudatosan kiragadtak belőle egy mondatot, félremagyarázták, és „nem egy közülük olyan stílusban tette ezt meg, ami igazán vállalhatatlan”.
Az MSZP munkás és érdek-képviseleti tagozata június 7-én az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „Orbán szegényellenes elitkommandójához csatlakozott tegnap Schmidt Mária is, amikor elkényelmesedett, nagyigényű, ellustult és főleg felelősséget vállalni nem akaró embereknek minősítette a magyar dolgozókat”. Hozzátették: az emberek „az elmúlt húsz évben összesen nem szenvedtek annyi hátrányt, mint a második Orbán-kormány ideje alatt”, mert „az igazságtalan egykulcsos adórendszerrel” csökkentették a fizetésüket, harmadolták a munkanélküli ellátás folyósításának időtartamát, és megfelezték táppénzüket.
Scheiring Gábor, az LMP országgyűlési képviselője június 9-én az MTI-nek küldött közleményben pártja nevében bocsánatkérésre szólította fel Schmidt Máriát a magyar munkavállalókról írt kijelentései miatt. A hétfői sajtótájékoztatón a főigazgató azt mondta, az 1950-es években „volt divat”, hogy a Szabad Nép című lap önkritikára szólította fel a történészeket. Reményét fejezte ki ehhez kapcsolódóan, hogy ez „a 21. század elején nem fordul elő többet”, mert „nem a politika dolga, hogy megbélyegezzen, és előírja, hogy ki mit gondoljon”. Annak a meglátásának is hangot adott, hogy „akármilyen nagy is a véleménykülönbség, ha tisztelettel közelítünk egymáshoz, és tudunk egymással beszélni, akkor az hasznára válik a köznek”.
A Terror Háza Múzeum vezetősége az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Török Zsolt MSZP-szóvivő az egyik közösségi portálon szándékosan félremagyarázta a Mandiner.blog.hu oldalon megjelent tanulmány egyik mondatát. A kommünikében felszólították Török Zsoltot, hogy „hagyjon fel a mind stílusában, mind tartalmában nemcsak valamely párthoz, hanem egyszersmind volt országgyűlési képviselőhöz, becsületes magyar emberhez méltatlan tevékenységével”.