Babarczy Eszter Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei beszédében elhangzottakra reflektálva, az energiaárakra vonatkozóan arról beszélt, a gáz ára a kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően most tér vissza arra a szintre, ahol 2009-ben volt, a villamosenergia ára valamelyest csökkent, de 2009-hez képest nem jelentősen, a szegénységgel fenyegetett nyugdíjasok száma jelentősen megnőtt, a gyermekek születésének száma pedig jelentősen csökkent az elmúlt négy évben.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója emlékeztetett, a baloldali kormányok 2009-ig folyamatosan, évente többször emelték a rezsi árát. Felhívta a figyelmet, ez nem történt meg a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta, sőt, a szolgáltatások ára folyamatosan csökkent. Szerintem ez egy nagy teljesítmény – fogalmazott Schmidt Mária. A rezsicsökkentés kapcsán megjegyezte, önmagában az a cél, hogy az embereknek  csökkenjenek a rezsiköltségei, egy „olyan dolog, amit méltányolni lehet”, ami már hozott is eredményeket, és amit érdemes a továbbiakban célként kitűzni.

Azt gondolom, ez azért nagyon fontos, mert nem nagyon volt-e még olyan kormány mostanában Magyarországon, amelyik ezt a célt vállalni tudta volna és tudott is volna olyan nyomást gyakorolni a külföldi szolgáltató cégekre, hogy ezt figyelembe vegyék – emlte ki az előző gondolat kapcsán Schmidt Mária, hozzátéve, „az embereknek nem mindegy, mennyit fizetnek”.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője kitért rá, annakidején a baloldali kormányok tetemes hiteleket vettek fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), Magyarország 2010-ben csődközeli állapotban volt, onnan kellett kimenteni. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban elmondta, az intézkedés pont ezért volt szükséges, mert az energiaszolgáltató cégek túlzott hatalmi tényezőknek számítottak a magyar piacon. A monopolhelyzetben lévő cégek szinte bármit meg tudtak tenni, éppen ezért a rezsiárak relatíve sokkal jobban sújtották a magyarországi munkavállalókat – mutatott rá Borókai Gábor.