Az első világháború elsősorban az európai népek testvérháborúja volt, ezért az emlékezésnek, az akkor történtek felidézésének akkor van értelme, ha a jelenben az együttműködés építésére, a kapcsolatok ápolására használják - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy szerdai budapesti konferencián.

A Korforduló - Az első világháború mint a XIX. és a XX. század határa címmel megrendezett magyar-olasz konferencián Schmidt Mária emlékeztetett: a magyar kormány azért hozott létre emlékbizottságot az első világháború kitörésének centenáriumára, hogy le lehessen vonni a történtek tanulságait, és friss szemmel lehessen nézni az akkori eseményekre.

Fontos, hogy az első világháború szörnyű tragédiájával kapcsolatban a szakemberek többet foglalkozzanak azokkal eseményekkel, amelyek Magyarország szempontjából lényegesek, és az olasz fronton történtek ilyenek - vélekedett. Sok magyar katona harcolt az olasz fronton, és sokuknak az első világháború az olasz frontot jelentette.

Schmidt Mária felidézte: az Egyesült Államok hadba lépéséig az első világháború európai háború, testvérháború volt, és jó lenne, ha ez többé nem fordulna elő. Ezért az első világháborúban történtek felidézésének, a tanulságok levonásának az európai népek jelenlegi együttműködését kell szolgálnia - mondta.

Claudio Cappon, az Európai Műsorsugárzók Uniójának elnökhelyettese, a Rai World olasz közszolgálati műsorszolgáltató igazgatója beszédében kifejtette: az első világháború az azóta eltelt száz évet alapvetően meghatározta, katonai, morális és gazdasági szempontból is totális katasztrófa volt Olaszországnak, és nem minden akkor szerzett sebet sikerült begyógyítani.

Azt mondta, az első világháború emlékét nem egyformán élik meg az érintett országok. Olaszországot súlyosan érintette a háború, rengeteg volt a halálos áldozat, és ugyan az ország a négy nagy győztes közé sorolható, de ma már ezt nem igazán hangsúlyozzák. Ellentétben például Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal, ahol rengeteget foglalkoznak az első világháborús történésekkel, Olaszországban jóval visszafogottabban emlékeznek meg a századik évfordulóról.

Claudio Cappon szerint ennek az az oka, hogy az olaszok kollektív emlékezetében inkább a háború következményei, vagyis a fasizmus hatalomra jutása, a náci Németországgal kötött szövetség és a második világháború kap hangsúlyt. Az első világháborút nem dicsőséges győzelemnek tekintik, gyakran csak a fasizmus ˝nagy tragikus premisszájának˝ titulálják - mondta.

Gina Giannotti, a Budapesti Olasz Kulturális Intézet igazgatója kiemelte: az első világháborúban hatmillió olasz vett részt, közülük 750 ezren elestek, 680 ezren a fronton, a többi áldozat civil volt. Az első világháború tehát társadalmi, politikai és gazdasági szempontból is mélyen befolyásolta a későbbi olasz történelmet - mondta.

Véleménye szerint sokan egy korszak végének látják az első világháborút, amikor a 19. század nagy civilizációs építménye összeomlott, és a magyar-olasz konferencia jó lehetőség arra, hogy méltó módon foglalkozzanak ezzel a tragédiával.

Giorgio Petracchi, az Udinei Egyetem professzora Olaszország háborús belépéséről tartott előadásában hangsúlyozta: 1914-ben került felszínre minden ellentmondás, amely felgyűlt a nagyhatalmak között az azt megelőző években, és az események hihetetlen módon felgyorsultak. Olaszország ebben a helyzetben eleinte semleges maradt, majd tíz hónap múltán beavatkozott a háborúba, és ez végérvényesen megváltoztatta a sorsát, rendkívül mély törésvonalat hozott az olasz történelemben - mondta.

A konferenciát az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a XX. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint az olasz Első Világháborús Nemzeti Emlékbizottság és a magyarországi Olasz Kulturális Intézet szervezte. A tudományos tanácskozás célja, hogy az 1914 és 1918 közötti első világégést úgy mutassa be, mint a 19. és a 20. század közötti korszakhatárt.