– Medgyessy Péter múlt csütörtökön váratlanul – magánemberként – ellátogatott a Terror Házába. Schmidt Máriát egy konferencián érte a hír, hogy a miniszterelnök a többi látogató között áll a bejáratnál, és jegyet szeretne venni. Mire a főigazgató asszony odaért, a kormányfő már az első emeleti termeknél járt. Schmidt Mária örül Medgyessy látogatásának, és bár kedvezőtlen jeleket tapasztal, azt reméli, hogy intézménye megkapja a működéshez szükséges kormányzati támogatást.

– Honnan tudta meg, hogy Medgyessy Péter az Andrássy út 60. előtt várakozik?

– Egy konferencián ültem, a mobilom is kikapcsoltam. Egyszer csak belépett a titkárnőm, és közölte a hírt. Rögtön odamentem, és a miniszterelnököt az első emeleten találtam.

– Mit gondol arról, hogy a kormányfő egy ilyen kirándulásra vállalkozott? Elég, ha azokra gondolok, akik a Terror Háza előtt sorban állnak, és vélhetően nem kedvelik Medgyessy Pétert.

– Nyilván nem lehetett könnyű neki. Ettől függetlenül örülök a magánemberként tett látogatásának. Göncz Árpád ugyanis, aki pedig nyilatkozott is nekünk, és ezt minden látogató megnézheti, nem jött el hozzánk. Ugyancsak hiába vártuk eddig Görgey Gábor kulturális minisztert is, aki felügyeli a Terror Háza Múzeumot. Annak ellenére nem jött el, hogy meghívólevelet írtam neki, de még csak nem is válaszolt. Korábban mindketten gyűlöletkeltőnek nevezték a múzeumot.

– Miről beszélgettek Medgyessy Péterrel?

– Kérdéseket tett fel az összegyűjtött anyagról. Hatott rá a múzeum. Azt pedig remélem, hogy bejegyzése a vendégkönyvbe, miszerint: „Gratulálok a kiváló történészi munkához és a rendezéshez.˝, végre elcsitítja az MSZP és az SZDSZ képviselőit, akik vehemens hadjáratot indítottak ellenünk. Élükön Kovács Lászlóval, a szocialisták elnökével.

– Hogy értékeli a kormányfői vizitet? Kampányfogás, provokáció, pozitív gesztus?

– Ez mind együtt. Az időzítésben nyilván szerepet játszott a vasárnapi választás és október 23-a közelsége is. És talán az a nehéz legitimációs helyzet, amelyben kormányoz. Mindezzel együtt javára írom, hogy eljött.
Gondolja, hogy Medgyessy látogatása megváltoztathatja az ellenzők véleményét?

– Én abban bízom, hogy a miniszterelnök is azonosulni fog Orbán Viktornak a megnyitón elmondott beszédével, amelyre az akkori ellenzék nem volt hajlandó odafigyelni. Orbán akkor azt mondta, „a múltat bezárjuk a múzeumba, nem része az életünknek többé˝. Ez fontos üzenet és gesztus volt a részéről, és talán most Medgyessy Péter is belátja ennek igazságát. És remélem, a Magyar Hírlap is hasonlóképpen tesz.

– Beszéltek a Terror Háza jövőjéről, majdani támogatásáról?

– Nem. Nem tudom, a látogatás és az itt szerzett élmények segítenek-e, de inkább rossz tapasztalataim vannak. Aggasztó jelnek értékelem az Illyés Közalapítvány átalakítását, Kiss Elemér kancelláriaminiszter bejelentését, hogy át-fogó javaslat készül a közalapítványokról. Tartok attól, hogy a mi szervezetünket is felhígítanák, anyagilag nehéz helyzetbe hoznák.

– Esetleg a kiállítási tematikán is változtatnának?

Mi indokolná a változtatást? A Terror Háza Múzeum sikeres, kétszázezer látogatónk volt már, és nekik is, mint Medgyessy Péternek, tetszett. Bemutatjuk a nyilas és a kommunista terror időszakát. Reméljük, a holokauszt borzalmainak emléket állító múzeum is megvalósul. Már régen meg kellett volna csinálni. Megjegyzem, annak létrehozását is az Orbán-kormány határozta el, és magam is támogattam.

(Schmidt Máriával még pénteken beszélgettünk, ám úgy ítéltük meg, hogy a kampánycsend idején nem közöljük az interjút - a szerk. megjegyzése.)

Gréczy Zsolt