Schmidt Mária beszédében elmondta, az Európai Unió vezetőinek jelenlegi politikája tovább nem folytatható. Utalt arra, hogy míg a múlt század közepén a legfontosabb feladat a szociális háló szorosabbra szövése volt, addig ma újra szembe kell nézni az erőszakos konfliktusokkal. „Amint a bipoláris világ megszűnt, unió ide, unió oda, sorra törtek ki a fegyveres konfliktusok, helyi háborúk Európában. Tudomásul kéne végre vennie az európai elitnek is, hogy 26 évvel ezelőtt új világ kezdődött.”

A XXI. Század Intézet főigazgatója szavai szerint, a liberalizmus a 2000-es évekre paranoiás korszakába lépett. „A liberális elit minden változásban katasztrófát lát, minden átalakulástól irtózik. Nálunk, de máshol is naphosszat retteg. Az ilyen félős elit nem méltó a tiszteletre, egyre több európai polgár érzi úgy, hogy nem képes őket vezetni, nem képes a biztonságuk szavatolására.”

Schmidt Mária kiemelte, a nyugati elit talajvesztését jól tükrözi „a Brexit és az ausztriai választási csalás, melyek arra vezethetőek vissza, hogy ez az elit lenézi, és lefitymálja polgárai teljesítményét.” Hozzátette: az érvényes magatartási mintákat ma a sztárkultusz közvetíti az emberek számára, amely a hagyományos közösségek lerombolása mellett a közösen vallott értékeket is szétporlasztja. „Ebben a mostani válságban különösen nagy szükség van a közösségek és a nemzetek együttműködésére.Abból kellene kiindulni, hogy annak ellenére, hogy minden tagországnak megvannak a saját érdekei, ezekből ki lehet és ki is kell azt a legkisebb közös többszöröst munkálni, amiből közös uniós érdek formálható.”

A XXI. Század főigazgatója végezetül Kertész Imre szavait idézte, miszerint »az a civilizáció mely nem mondja ki világosan az értékeit, vagy amely e kinyilvánított értékeit cserbenhagyja, az a pusztulás és a végelgyengülés útjára lép.« „Ne hagyjuk!” – szólított cselekvésre beszédét zárva Schmidt Mária.