Schmidt Mária

„A legfőbb célunk az, hogy Kertész Imre emlékét méltóképpen ápoljuk”

A Kertész Imre Intézet tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója, valamint Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója számolt be az indulás óta eltelt időszakról és az Intézet előtt álló feladatokról.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója elmondta: a Nobel-díjas író 88 évvel ezelőtt ezen a napon született, ennek alkalmából Balog Zoltán miniszter és Lukács Sándor közreműködésével egy emléktáblát avattak fel Kertész egykori lakhelyén, a budai Török utcában.

Schmidt Mária hangsúlyozta: a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriuma 2016 decemberében egyhangú döntéssel határozott arról, hogy létrehozza a Kertész Imre Intézetet. Mint mondta, az azóta eltelt időszakban ennek kialakításával foglalkoztak, meghatározták feladatait, és lehetővé tették, hogy az Intézet a megfelelő keretek között a megfelelő helyen tudjon működni.

A főigazgató elmondta, hogy a Közalapítvány 600 millió forintért megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti villaépületet a fővárosi önkormányzattól, és a tervek szerint még az idén kiírják a rossz állapotban lévő épület felújításáról szóló közbeszerzést. Az épületben helyezik el az Intézet könyvtárát, az archívumot, emellett konferenciatermet és egy kulturális programok befogadására alkalmas teret is terveznek.

Schmidt Mária bemutatta az Intézet vezetőjét, a Nobel-díjas író egykori barátját és munkatársát, Hafner Zoltánt. Elmondta: akárcsak Hafner Zoltán számára, neki is személyes ügy az Intézet sikeres működtetése, mert abban a kitüntetett helyzetben lehetett, hogy Kertész Imrét és feleségét, Kertész Magdát is barátjának tudhatta.

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója elmondta: a legfőbb cél, hogy az író emlékét méltóképpen ápolják, a kiadatlan műveit sajtó alá rendezzék, a vele kapcsolatos magántulajdonban és közgyűjteményekben lévő anyagokat összegyűjtsék, tudományos igénnyel feldolgozzák, és részben publikálják azokat.

Az Intézet gondozásában lévő anyag több forrásból táplálkozik, az egyik az írótól kapott, kb. 1800 fájlból álló csomag, melynek csak a tartalomjegyzéke 54 oldal. Ezenkívül – mint mondta – az írótól és özvegyétől olyan családi és magánjellegű iratokat is kaptak, amelyek nem képezik közvetlenül az írói hagyaték részét, „ilyenek például Kertész Imre első feleségének és édesanyjának levelei és fényképei” – tette hozzá.

Elkezdtük azon anyagok összegyűjtését és digitalizálását, amelyek nem találhatók meg sem itt, sem a berlini hagyatékban. „Ezek között vannak cikkek, interjúk és Kertész Imre összes műfordítása, melyek írói teljesítményének szinte ismeretlen, de fontos hányadát teszik ki.” Ezek között szerepel „11 regény, 3 dráma, ezek kiadatlanok, valamint van 3 filozófiai mű is” – összegezte Hafner Zoltán.

Az Intézet igazgatója arról is beszélt, hogy az eddigiek során a Kertész Imrétől kapott anyagokból 43 órányi hangfelvételt, továbbá 30 órányi televíziós és egyéb filmfelvételt digitalizáltak, de feldolgoztak és tematikusan csoportosítottak 1400 fényképet is.

Hafner Zoltán hangsúlyozta: már több kiadványt is előkészítettek, ezek között van hangoskönyv, terjedelmes interjúkötet, monográfia és konferenciakötet is. Az igazgató ezt követően az Intézet új honlapját is bemutatta, ahol többek között egy rendkívül részletes életrajzzal találkozhat az olvasó, ahol minden eseményt az író kommentál.

A 2017 januárja óta működő Intézet vezetője, Hafner Zoltán irodalomtörténész mellett még két munkatársat foglalkoztat.