A kommunizmus mindent el akart pusztítani, amitől súlya van az emberi életnek – jelentette ki Schmidt Mária, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Terror Háza Múzeum és a Fidelitas közös megemlékezésén. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében kiemelte, mértékadó becslések szerint világszerte 100 millió embert öltek meg a kommunista eszmerendszer nevében, de ennek sokszorosa volt a megnyomorított életek száma.

Schmidt Mária emlékeztetett, hogy a kommunizmus bukása óta harminc év telt el és az 1989-ben születettek közül sokan már gyermekeiknek mesélik emlékeiket.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: „a kommunizmus a döntés szabadságától fosztott meg bennünket és szörnyű világot teremtett. Bár nemes célokra hivatkozott, mindent el akart pusztítani, amitől súlya van az emberi életnek. Arctalan és akarat nélküli egyének tömegében igyekezett feloldani bennünket.” Kiemelte, az eszmerendszer száz millió halottat követelt további százmilliókat pedig megfosztott a szabad döntés lehetőségétől és „remény nélküli vegetálásra kényszerített.” Hozzátette, a kommunizmus egyenlővé akart tenni mindent és mindenkit, függetlenül attól, hogy „olyan sokféléknek teremtettünk, hogy ez a sokszínűség a valódi erőnk.”

A főigazgató rámutatott, a kommunizmust nem szabad csupán „a múlt borzalmas produktumaként” bemutatni, mert sokaknak Európában ez az eszmerendszer komoly, valós lehetőséget jelent arra, hogy „elvei mentén átrendezzék a világot.” Mint megjegyezte, ezek az emberek „döntéshozó tisztségeket töltenek be európai országok kormányaiban, az Unió intézményeiben, bankok, vállalatok, lobbicsoportok és civil szervezetek vezetésében.”

A kommunizmusnak nincsenek hősei, csak áldozatai. Csak a kommunizmus-ellenességnek vannak hősei – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária. Hozzátette, „aki 2019-ben a kommunizmus eszméjét elfogadhatónak találja, sőt, tesz annak érdekében, hogy ez az eszme teret hódítson”, annak nincs helye sem a közéletben, sem a gazdaságban, sem a kultúrában, sem a médiában.

Gulyás Gergely a kommunizmust civilizációs zsákutcának nevezte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy a szovjetek 1947-ben ezen a napon, azaz február 25-én tartóztatták le – mentelmi joga semmibevételével – Kovács Béla kisgazda politikust. Elhurcolásának napja fordulópont volt, világos jelzés azoknak, akiknek még voltak illúziói – mutatott rá.

Gulyás Gergely azt mondta, a „létező szocializmus” elleni harc egyik legfontosabb terepe az emlékezés lehetőségéért vívott küzdelem volt. Ezért emlékezni kell arra a bátor küzdelemre is, amely visszaszerezte az emlékezés szabadságát – hangsúlyozta, köszönetet mondva a múlt feltárásán dolgozó történészeknek és a Terror Háza Múzeumnak is.

Szelekovszky Ernő, az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke arról beszélt: a rendszerváltás óta eltelt 29 év sem volt elég „a magukat demokratáknak hazudó bolsevikok” kirekesztésére a közéletből. Pedig a biztonságosnak hitt mában is észben kell tartani: a szabadságot soha nem adják ingyen – figyelmeztetett, hozzátéve, a fiatalsággal is meg kell ismertetni a kommunista időszak szörnyűségeit.

Böröcz László, a Fidelitas elnöke hangsúlyozta, a tudás nem mindig jelent örömet: a tudás néha fájdalommal jár, ez azonban megtanít arra, hogy gondoljunk a jövőnkre.

Ha nem emlékeztetjük az embereket a múlt borzalmaira, azok újra megtörténhetnek – mutatott rá Böröcz László, aki szerint ennek ellenére Európában ma is vannak olyan politikusok, gondolkodók, akik egyfajta nosztalgiával tekintenek a kommunizmusra.

A rendezvény mécsesgyújtással ért véget a Hősök Falánál. 

MTI/THM