Schmidt Mária az interjúban kifejti, a kontinens biztonsága forog kockán, és a gazdaság felfelé ívelő korszaka is véget ért, az európai emberek pedig nem számoltak azzal, hogy az Európai Unió a folyamatos építkezés helyett inkább széttöredezni látszik. A főigazgató szerint, a kihívásokra nehezen tudunk reagálni, mivel Amerikából és Nyugat-Európából „támadják és kétségbe vonják legelemibb értékeinket, ami kulturális és identitásbeli elbizonytalanodást okoz”.

Az esszékötet első fejeztében a történész olyan államférfiakról – Charles de Gaulle-ról, Konrad Adenauerről, Ronald Reaganről – ír, akik megmutatták, hogy „van kiút egy nemzet számára, ha megfelelő ember áll az élen”. Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy ha így történik, „a nemzet hihetetlen eredményeket tud elérni, és erre nagy szükség lenne egész Európában”. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a Nyugat nem foglalkozik eleget a kommunista időszakkal, az áldozatokkal, mindazzal a történelmi tapasztalattal, amit ez jelentett, és ennek – megítélése szerint – „súlyos ára van és lesz”.

Schmidt Mária beszélt arról is, a bürokratikus Európai Unió abban érdekelt, hogy felszámolja a nemzetállamok önrendelkezését, az emberek viszont ragaszkodnak nemzeti közösségükhöz. Ennek kapcsán rámutatott, „a nemzet az egyetlen létező társadalomszervező erő, amely képes kivédeni azt a közösségellenes támadást, amit nap mint nap tapasztalunk.” A főigazgató meggyőződése szerint, „a jövő ezért csak a nemzetállamok Európája lehet”.

A Veszélyzónában – Szerepek, játszmák, esélyek című kötet kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/veszelyzonaban-szerepek-jatszmak-eselyek/