A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója, Patrick Egan politikai tanácsadó, az FWD Affairs vezetője, valamint Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója voltak. A beszélgetést Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója vezette.

Schmidt Mária arról beszélt, az első pillanattól kezdve, ahogy Donald Trump belépett abba a politikai arénába, ami a republikánus párt elnökjelöltjének kiválasztására irányult, látható volt, hogy egy teljesen eltérő jelenséget testesít meg. Azóta is szinte minden nap meg tudja lepni valamivel a közvéleményt, és az is teljesen újszerű, ahogy az amerikai demokrácia a Trump-jelenségre reagál.

Felidézte, nyolc évvel ezelőtt már megtörtént, hogy az akkor ismeretlen, szinte elenyésző politikai gyakorlattal rendelkező Barack Obamának sikerült legyőznie a demokrata előválasztáson Hillary Clintont, mert „Hillary Clinton már nyolc éve sem volt alkalmas arra, hogy az amerikai polgárok számára vonzó alternatívát jelentsen”, hiába állt mögötte az elit és a véleményformálók, „nem tudta azt a hangot megtalálni, amire az emberek vágytak.”

Nem tudjuk a választ olyan kérdésekre, hogy mit fog tudni tenni Trump, mit tud ténylegesen megváltoztatni, valóban új korszakot hoz-e és az meddig fog tartani – vélte a főigazgató, aki úgy fogalmazott, nagyon megdöbbentette az amerikaiak magatartása, akik általában mindenkinek megadják az esélyt, ellenben Trumppal egy napig sem voltak kíméletesek.

Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója Donald Trumpot „egy új történelmi korszak első elnökének” nevezte. Úgy vélte, a Trump-jelenség megértéséhez elsősorban ezt az új korszakot kell megérteni, mert az elnök ennek egyszerre „terméke” és „alakítója”.

A szakember szerint az amerikai elnöknek egyetlen vezérlőelve van, hogy Amerika érdeke szerint cselekedjen. Gyarmati úgy látja, Trump „teszteli” majd Vlagyimir Putyint, hogy „hol lehet vele együttműködni és érdemes-e vele együttműködni”.

Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója szerint Donald Trump megválasztása jelzés, hogy egy olyan, „plasztikpolitikusok utáni korszakba léptünk”, ahol a politikusoknak a műanyagkérdések helyett már a valódi, „elementáris, egzisztenciális félelmekre” kell választ adniuk.

A Századvég kutatási igazgatója úgy látja, a trumpizmus jelensége az establishment politika elleni „konzervatív lázadást” jelenti, amely a gyakorlatban még csak most kezdődik el. Orbán Balázs szerint Trump elnöksége Magyarország számára is jó esélyt jelenthet, hiszen – „bár tény, az USA bel- és külpolitikája nem a Magyarországhoz fűződő viszonyán áll vagy bukik” –, a 10 millió fős országok kategóriájában Orbán Viktor volt az egyik első miniszterelnök, akivel Trump telefonbeszélgetést folytatott a megválasztása után. „Ez mutat egyfajta kémiát a két vezető között” – tette hozzá.

Patrick Egan politikai tanácsadó, az FWD Affairs vezetője elmondta, az USA-ban az elnökválasztást megelőzően senki, még a republikánus agytrösztök vezetői sem hitték el, hogy Donald Trumpból valóban elnök lehet. A republikánus politikusok korábban úgy vélték, a demográfiai folyamatok miatt saját pártjuk sorsa megpecsételődött, ám erre Trump most alaposan rácáfolt. Egan szerint figyelemreméltó, hogy az ázsiai, az afroamerikai és a spanyolajkú szavazók sokkal nagyobb arányban tették le a voksukat Trump mellett, mint ahogy az korábban a republikánus jelöltek esetében jellemző volt.

A politikai tanácsadó szerint ennek ellenére az már most látható, hogy „a média mainstream, befolyásos véleményformálói sosem fognak esélyt adni, ők már megfogalmazták a végkövetkeztetéseiket”, ők zsigerből utasítják el Trump pragmatikus, szerintük populista politikáját.

Egan úgy véli, az USA új elnöke politikájával fenekestül fogja felforgatni az Obama által képviselt multikulturalista felfogást: Trump kizárólag arra fog koncentrálni, hogy mi a jó az Egyesült Államoknak, „nem azt fogja nézni, hogy mi a NATO, az EU vagy éppen az ENSZ érdeke”.