A történész rámutatott: az egykori amerikai elnök (1981–1989) biztos volt abban is, hogy a nagy ellenfél, a kommunizmus saját belső ellentmondásainak köszönhetően belátható időn belül megsemmisül. Reagan megerősítette az amerikaiak önbizalmát és visszaadta harci kedvüket, meg volt győződve, hogy az Egyesült Államok feladata a szabadság és a demokrácia értékeinek képviselete a világban – mondta Schmidt Mária a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett nemzetközi konferencián.    

Döntő szerepe volt a „gonosz birodalmának” megdöntésében

Az egész napos tanácskozást abból az alkalomból rendezte a múzeum a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen, hogy száz éve született az Egyesült Államok 40. elnöke. Reagan 1981 és 1989 között volt elnök; hazájában úgy értékelik, döntő szerepe volt a Szovjetuniónak – ahogy ő nevezte, a gonosz birodalmának – a megdöntésében.    

Schmidt Mária Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen című előadásában kifejtette: az 1970-es évek vége felé, Reagan színrelépésével, majd elnökké választásával, nemcsak az amerikai politika változott meg, hanem az amerikaiak értékrendje is. Központi kérdéssé vált Amerika tekintélyének visszaszerzése, s ez a többi között egyet jelentett a Szovjetunióval való határozott szembeszegüléssel.    

A történész egyebek mellett rámutatott arra, hogy Reagan felismerte, hogy a Szovjetunió 1979 decemberében megindított afganisztáni háborúja milyen nagy lehetőséghez juttatta az Egyesült Államokat, amely aránylag jelentéktelen ráfordítással vietnami típusú partizánháborút robbantott ki, fegyvereket szállított, kiképezte a szovjetellenes erőket, anyagilag támogatta őket.

A szakértő megjegyezte: az Egyesült Államoknak az afganisztáni háborúban játszott szerepét bemutató amerikai filmben (Charlie Wilson háborúja) ugyanakkor egyetlenegyszer sem hangzik el Reagan neve. Schmidt Mária szólt arról is, hogy Reagan korán, már az 50-es években egy országjáró körútján megértette, nem a nagytőke, hanem a kormányzati túlterjeszkedés bénítja meg az emberek öngondoskodását, vállalkozó kedvét, felelősségvállalási hajlandóságát. Meggyőződésévé vált, hogy a kormányzat túlterjeszkedése szabadságellenes, mert megöli az egyéni kezdeményezést, mint mondta, „a kormány nem a megoldás, hanem a probléma maga”.    

Vlagyimir Bukovszkij emberi jogi aktivista, a szovjet idők ismert ellenállója arról beszélt: nem volt szükség különösebb éleslátásra annak megjóslásához, hogy a „szörnyen rugalmatlan” és nem demokratizálható szovjet rendszer egy szép napon bedől. Mint mondta, azért tartott ki olyan sokáig, mert a Szovjetunió hihetetlenül gazdag ország volt, bőségben voltak az energiahordozók, az ásványok és a vetésterületek.    

„Zseninek kellett lenni egy ilyen ország csődbe viteléhez”

Bukovszkij – akit Orbán Viktor miniszterelnök pénteken tüntetett ki a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével a kétpólusú világrend megbontásáért és a demokrácia előmozdításáért, valamint Magyarország szabadságának kivívásáért tett erőfeszítéseiért – kifejtette: a szocializmus eszméje vonzó volt, a javak igazságos elosztását hirdették, csakhogy nem gondoltak a termelésre. S bár nyilvánvaló volt, hogy a források előbb-utóbb kiapadnak, „zseninek kellett lenni egy ilyen ország csődbe viteléhez, ezt érték el a kommunisták”. Meggyőződése szerint ha a szovjet rendszert például Dániában vezették volna be, két héten belül csődbe ment volna.    

„Reagan kivételes személyiség volt, úgy gondoljunk rá, mint aki segített annak elérésében, hogy szabadok legyünk” – mondta a Nagy-Britanniában élő emberi jogi aktivista.

(MTI)

(Főoldali fotó: Wikipedia)