• Schmidt Mária szerint 1956 és a hősök emléke megérdemli, hogy idén büszkén ünnepelhessük a forradalom 60. évfordulóját

• Az idei emlékév programjaira több mint 13 milliárd forintot különítettek el

• Az emlékévnek nem az a feladata, hogy a korábbi harcokat ismét megvívják

• A bizottság a határon kívül is aktív munkára készül

• A Terror Háza Múzeum vezetője szerint egy pillanatra sem kérdéses, hogy Biszku Béla felelős az ´56-os megtorlásért

Az idei évet az 1956-os forradalom emlékévének nyilvánította a kormány. Milyen célt tűztek ki maguk elé?

2016-nak a szabadságról, a nemzeti büszkeségről és függetlenségről kell szólnia. Az 1956-os forradalom kivételes történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra figyelt. Mindenki megtanulta, hogy a magyar szabadságszerető nép, és képes az élete árán is harcolni, ha szabadsága és nemzeti függetlensége a tét. Azt szeretnénk, ha az egész ország részt venne a hatvanadik évforduló ünnepi eseményeiben. Sokkal tartozunk az elődeinknek, akik mindenüket kockára tették, hogy mi egy független és demokratikus országban élhessünk. Ezért hála és köszönet illeti őket, különösen azokat, akiket még a körünkben tudhatunk. Talán ez az utolsó pillanat, hogy mindezt elmondhatjuk nekik.

2006 őszéről mindenkinek az őszödi beszéd, a tüntetések, a rendőrök jutnak eszébe. Felül lehet írni a tíz évvel ezelőtti eseményeket?

Szégyen, hogy a tíz évvel ezelőtti megemlékezések szörnyű kudarcba fulladtak. Az egész világban megütközést keltett a rendőri brutalitás, és közben elsikkadt az évforduló. 1956 és a hősök emléke megérdemli, hogy az idei kerek évfordulón közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk.

Hogyan épül majd föl az év?

Természetesen az október 23. és november 4. közötti időszak lesz az emlékév csúcspontja, legfontosabb és legsűrűbb része, de már jóval korábban is készülünk programokkal. Olimpiai évünk van, és olimpiai év volt 1956 is, így a sport sem maradhat ki: sokan emlékeznek rá, hogy a forradalom utolsó összecsapását a medencében vívták, a melbourne-i vérfürdőként elhíresült vízilabdameccsen, Magyarország és a Szovjetunió között. Gőzerővel dolgozunk, hogy minél több látványos, figyelemfelkeltő, korszerű nyelvet használó program valósulhasson meg, hogy méltó módon ünnepelhessen az ország. Elárulhatom, hogy fontos szerepet szánunk a pesti utcáknak, köztereknek, a forradalom színtereinek, szeretnénk megbolygatni a járókelők által megszokott látványvilágot. Készülünk a központi programsorozatra, és ami legalább ennyire fontos, hamarosan pályázatokat is kiírunk. Lehetőséget fogunk biztosítani minden magyar településnek, hogy emléktáblával, helyi múzeummal, vagy szoborral állítsanak emléket kommunistaellenes hőseiknek. Szeretnénk, ha országszerte olyan büszkeségpontok jönnének létre, amelyek a helyi emlékezetet, identitást, a közösséget erősítik.

Hogy egy példát is mondjak: tavaly ősszel nyitottuk meg Békéssámsonban, egy Békés megyei kistelepülésen a Szabadság Házát a falu hőseinek tiszteletére, akik szembeszegültek a kommunista diktatúrával. El sem tudom mondani, mennyi hálát, szeretetet kaptunk a békéssámsoniaktól. Rengeteg ismeretlen hősünk van az egész országban, akik megérdemlik a tiszteletet.

A Terror Háza Múzeum milyen programokkal készül?

A Terror Háza Múzeum számára 1956 az egyik legfontosabb évszám. Tíz évvel ezelőtt avattuk fel a Hősök falát: a homlokzatunkon körbefutó arcképcsarnokot ´56 mártír hőseivel, a pesti srácoktól Nagy Imréig. A múzeum az emlékévet február végén indítja el egy szabadtéri kiállítással, és más programokkal is készülünk.

Reálisnak tartja, hogy 1956 kérdésében nemzeti összetartozás lesz?

Az lenne az érthetetlen, ha nem így lenne. 1956 a nemzeti összetartozás egyik legfontosabb szimbóluma. Mára elfoglalta a helyét a történelmi emlékezetben, hiszen legyűrtük a Kádár-rendszert, ami a forradalom elhazudására, eltagadására épült.

A rendszerváltoztatás ellenzői nagyon nehezen engedték el ezt a beidegződést, azóta azonban felnőtt egy új generáció. Azt szeretnénk, ha az ő szívükben a márciusi ifjak mellett az októberi ifjak is helyet kapnának, hogy 1848 hősei mellé odakerüljenek 1956 hősei is. A mai generációk természetes élménye a szabadság, nekik már nem kell a régi harcokat megvívniuk.

Milyen üzenetet szánnak a fiataloknak?

Meg kell értetnünk velük, hogy akkori kortársaik számára mit jelentett a szabadság. Miért fogtak fegyvert érte, milyen volt a diktatúra, amivel szembeszálltak? Nem könnyű azoknak beszélni erről, akik nem éltek abban a rendszerben. Szeretnénk nekik is bemutatni, milyen is lehetett fiatalnak lenni akkor, amikor a szabadság nem volt mindenki számára magától értetődő.

A lengyelekkel felvették már a kapcsolatot?

Az emlékbizottságot létrehozó kormányhatározatban szerepel, hogy „különös figyelmet fordítson a testület az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt tanúsított lengyel társadalmi szimpátiára és segítségnyújtásra˝?

Zajlanak az egyeztetések, tervezünk közös rendezvényeket, kiállításokat is. A totális diktatúra, amit ránk kényszerített a szovjet megszállás, a környező országokban is hasonló helyzetet eredményezett. Ritkán kerül szóba, hogy a volt szocialista országokkal, szomszédainkkal a diktatúrában eltöltött hosszú évtizedek inkább összekapcsolnak, és nem szétválasztanak minket. 1956-ban a magyar nemzet kiválóan vizsgázott, és erre Közép-Európában mindannyian büszkék lehetünk.

Milyen szakértők segítik majd a bizottság munkáját?  

Történészek, irodalmárok, művészek vannak a segítségünkre. Nagyon fontos, hogy minél több szempont, különféle látásmód érvényesüljön, éppen ezért minden építő javaslatot, ötletet szeretettel várunk és köszönünk. Az egész nemzeti közösséget kell megszólítanunk, ezért nagyon sajnálnám, ha valaki kizárólag a szakmai szempontjait venné figyelembe, és szőrszálhasogató történészi vitákkal akarná eltölteni az emlékévet. Azt szeretnénk, ha ez az év a főhajtás, a tisztelet és az öröm időszaka lenne.

Milyen gyakran ülésezik az emlékbizottság?

Novemberben tartottunk alakuló ülést, azóta folyamatosan dolgoznak a munkacsoportok. Legközelebb februárban találkozunk.

Hány külföldi vezető érkezik majd, zajlanak-e az egyeztetések?

Egyelőre korai lenne erről bármit mondanom. Az év kezdetén vagyunk, rengeteg tervet, ötletet igyekszünk valóra váltani. Időben tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.

Mekkora költségvetésből gazdálkodik az emlékév?

A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el az emlékév feladataira. Ez az összeg azt jelzi, hogy az ´56-os forradalom legalább annyira fontos, legalább annyi büszkeségre ad okot, mint a tudományos, művészeti vagy a sportsikereink. És jelzi azt is, hogya magyar demokrácia számára 1956 jelenti a kezdőpontot. 1956 célkitűzései, a szabadság és a függetlenség a mai magyar demokrácia éltetői, és természetes adottságai. Az összeg döntő részét pályázatokra fordítjuk majd. A már említett büszkeségpontok létrehozása mellett többek közt konferenciák, kiállítások szervezésére, kiadványok megjelentetésére ugyanúgy lehet majd jelentkezni, mint például forgatókönyvírásra. A pályázatokkal mindenki lehetőséget kaphat, hogy a saját elképzeléseit megvalósíthassa. Bízom benne, hogy rengeteg fontos, és ötletes megoldást támogathatunk majd.

Hangsúlyos szerepet szánunk az oktatásnak is: szeretnénk minden történelemtanárhoz, minden diákhoz eljutni, ehhez korszerű oktatási segédanyagot készítünk. A fennmaradó forrásokból fogjuk megvalósítani a központi programokat, rendezvényeket.

Lesz-e külföldi kampányuk?

A külföldi eseményeket a külképviseletek, a helybeli magyar intézetek szervezik majd, ehhez természetesen minden segítséget megadunk. 1956-ban a magyarok helyt álltak a világ előtt, ezért azt szeretnénk, ha idén a határokon túl is minél többen ünnepelnének velünk.

Az ellenzék nem valószínű, hogy elfogadja a személyét.

Bárki csatlakozhat a céljainkhoz, az emlékév nem aktuálpolitikáról, pártversenyről, hanem a magyar nemzet hőseiről szól.

Bárki kifejezésre juttathatja az elkötelezettségét a függetlenség, a szabadság és a nemzeti érzések iránt.

Mi a helyzet Biszku Bélával?

Óvatosan formálom a szavakat ebben az ügyben, nehogy elragadjanak az indulatok. Történészként annyit mondhatok, egy pillanatra sem kérdéses, hogy Biszku Béla felelős az ´56 utáni megtorlásokért.

A per azonban a bíróságra és az ügyészségre tartozik. Remélem, hogy minél hamarabb megszületik a Biszku felelősségéhez mért jogerős ítélet.

Forrás: origo.hu