Schmidt Mária

Az én hősöm: SLACHTA MARGIT

A rend- és értékvesztett világban, a globális válság idején nagyon nagy szükségünk van olyan hősökre, akiknek életéből erőt meríthetünk. Akik példaként élnek bennünk. Slachta Margit (1884-1974), a két totális diktatúra modern nőalakja hős volt. Egy bátor nő egy embert próbáló világban, ahol oly sokan részegültek meg az új ideológiáktól. Slachta Margit azonban mélyen élte meg hitét, szilárd értékrenddel rendelkezett: a több mint kétezer éves kereszténység volt az ő életének zsinórmértéke.

Egy ízig-vérig modern nő, aki mindennapjait már nem a XIX. század nőideáljaként éli: az első nő a magyar parlamentben, abban az időben, amikor a politika a férfiak kiváltsága volt (ma sincs ez nagyon másként). Felszólalásai, tettei, műveltsége és nyitottsága azonban az első pillanattól kezdve tekintélyt vívott ki az ország házában. Slachta konzervatív elveket valló, legitimista beállítottságú politikus volt, aki korát megelőzve szervezte meg Magyarországon a nő- és családvédelmet, valósította meg a szociális gondozók képzését és nevelését. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, amely hivatásos és képzett munkaerőket képzett a gyermek-, nő- és családvédelem segítségére.

Hívő keresztényként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Slachta Margit az első pillanattól kezdve kiállt az üldözött zsidóság mellett. Szembeszegült a faji megkülönböztetéssel. Személyes kockázatot vállalt: segítette a bajba jutottakat. Elítélte a háború idején egyre fokozódó antiszemita propagandát. Tiltakozásra buzdította egyházi feletteseit az üldözésekkel, kegyetlenkedésekkel szemben. 1941 -ben, amikor a magyar belügyi hatóságok egy drasztikus tisztogatási akció során a magyar állampolgárságukat kellő módon igazolni nem tudó zsidókat, több mint 14 ezer főt, Karnenyec-Podotszkba deportálták (ahol azután a német különítmények elpusztították őket), Slachta Margit többek között a belügyminiszternél is szót emelt az atrocitások ellen. 1942 tavaszán a szlovák zsidóság képviselői kérték Slachta segítségét. Katolikus volt, komolyan vette a felebaráti szeretet kötelezettségét. Hitt a keresztény univerzalizmus tanításaiban, tudta, hogy a fajgyűlölet és antiszemitizmus ugyanúgy nem torpan meg az országhatárok előtt, ahogy a szeretetet hirdető kereszténység sem. A szlovák zsidókat védve, a kereszténység elveit hirdetve saját egyházát is védte, hazáját is féltette. Érdemes tudnunk, hogy XII. Pius pápa többek között Slachta Margit közbenjárására utasította Szlovákia hét püspökét, hogy személyesen járjanak el Tiso elnöknél, Tuka miniszterelnöknél, Mach belügyminiszternél, és tiltakozzanak a megmaradt zsidóság deportálása ellen. A lélegzetvételhez jutott maradék szlovákiai zsidóság sorsa 1944 őszén mégis beteljesedett. Ekkorra már Magyarországon is elszabadult a pokol. Slachta Budapesten is a bajba jutottak segítségére sietett. A Szociális Testvérek házaikat és papírjaikat átengedték az üldözötteknek. Több mint ezer embert bújtattak, mentettek. Kevesen tettek annyit a szlovákiai és magyar zsidóság érdekében, mint ő. Fáradhatatlan közbenjárása lassította a rettenetet, ha megakadályozni nem is tudta. Slachta a kereszténység tanításaihoz ragaszkodva állt ellen a korszellemnek.1947 után a kommunista párt fokozatos térnyerésével egyre lehetetlenebbé vált politikusi pályájának folytatása Magyarországon. Letartóztatástól tartva 1949 januárjától a domonkos nővérek zárdájában rejtőzködött, majd Ausztriába, onnan pedig az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A kommunista gépezet mindent megtett ellehetetlenítéséért, bemocskolásáért. A rendszerváltoztatás óta eltelt húsz év. Adósok vagyunk. Nem beszélünk róla eleget. Hiányzik a szobra a magyar és a pozsonyi terekről. Nem avatták még boldoggá a Vatikánban. Tanulnunk keli tőle, a legmodernebb magyar nőtől, aki egész életében példát mutatott emberségből.

Schmidt Mária