Schmidt Mária

A WHO nem is annyira diszkrét bája

„Ne legyél már annyira vérkomoly, kezdj gondolkodni!”

Niels Bohr

 

A bürokratokrácia bolygónk megmentésére hivatkozva korlátlan hatalomra tör. Fő fegyvere a félelemkeltés. Állandó rettegésben tart minket és azt akarja velünk elhitetni, hogy csak az ő szakértelme mentheti meg a világot a közelgő apokalipszistől. Ami biztosan bekövetkezik, csak még az nem biztos, hogy mi okozza majd. A klímakatasztrófa vagy a mindenkit elpusztító világjárványok? Ez utóbbi főpróbája volt a COVID19-pandémia, ami váratlanul és felkészületlenül ért bennünket, és egy időre teljesen kiszolgáltatott minket a halálfélelemnek. A huszadik század második fele óta ugyanis azzal hitegettek bennünket, és mi is szívesen ringatóztunk abban az illúzióban, hogy kontinensünkön már sem háború, sem járványok nem pusztítanak majd. A koronavírus-járvány tehát váratlanul, villámcsapásként ért minket.

A szakértokrácia tudatosan eltitkolta előlünk, hogy a vírus egy amerikai–kínai biológiai fegyverkísérlet terméke, ami talán egy véletlen baleset során szabadult ránk a wuhani laborból, de a sok hazudozás miatt sokak szerint az sem zárható ki, hogy tudatosan, további kísérletek céljából vetették be ellenünk. [1] A megtévesztésül kitalált és ránk kényszerített buta és életszerűtlen magyarázatok, valamint a kétkedőkkel, illetve a mást gondolókkal szemben alkalmazott kíméletlen cenzúra miatt egyre többen veszik készpénznek a fent említett legrosszabb forgatókönyvet. A vesztegzár intézkedések 2022-ben a Világbank becslése szerint 409 millióval növelték meg a világban élő szegények számát. Az UNICEF-fel közös jelentésükben azt is megállapítják, hogy mintegy 771 millió gyerek mulasztott a lezárások miatt közel másfél évet az iskolából, ami felzabálta az oktatásban 2000 óta elért összes eredményt. Az ENSZ és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, a FAO vizsgálata szerint mintegy 350 millióval többen jutottak a lezárások következtében nehezebben élelmiszerhez, elsősorban Afrikában. Tény az is, hogy

az életünket irányító bürokratikus-technokrata elit a pandémiát szabadságjogaink csorbítására használta fel.

Elültével ugyan kiengedtek minket a vesztegzárból és visszakaptuk mozgási szabadságunkat, de a szólásszabadság helyzete tartósan megrendülni látszik. [2] Sok országban, például Németországban, állásvesztéssel, kiközösítéssel, bebörtönzéssel sújtották azokat, akik a hivatalos narratívával ellentétes véleményeket képviseltek. Legtöbbjük kártalanítása, kompenzálása még várat magára. [3] A balos bürokratúra a kultúra, az oktatás, a tömegtájékoztatás és a szórakoztatóipar ellenőrzése után a világjárvány ürügyén a médiára és a közösségi médiára is rátette a kezét.

Szögezzük le, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO még tartozik nekünk a koronavírus-járvány kitörésével, kezelésével és következményeivel kapcsolatos átfogó elemzéssel. Figyelmét ehelyett a feltételezett jövőbeli járványok megelőzése köti le: egy úgynevezett lezárási doktrína elfogadtatására koncentrál. Ezzel át akarja venni a testünk feletti rendelkezést és meg akarja szüntetni a legalapvetőbb személyes szabadságjogunkat. Mindebben a legrosszabb rémálmaink és legsötétebb összeesküvés-elméleteink kezdenek alakot ölteni. [4]

A WHO-nak arról a tervezetéről beszélek, ami a jövő világjárványainak elkerülését célozza meg. Az új Pandemic Accord-ot, vagyis járványügyi szerződést a WHO 2024. május 24-i közgyűlésének kell elfogadnia. A 49 tézisből álló tervezet tele van olyan üres szóvirágokkal, mint a „globális egészségügyi szolidaritás”, kívánságlistákkal a szükséges beruházásokról és intézkedésekről. A lényeg azonban az, hogy egy sor fontos egészségügyi előírást akar módosítani. A leglényegesebb ezek közül, hogy a WHO nemzetközi jogi kötelezettséggé tenné a járványok kezelésével összefüggő intézkedéseket, vagyis amiket a WHO eddig csak ajánlott, az ettől kezdve minden tagországra nézve kötelező lesz. Ez vonatkozik többek között a bevezetendő lezárásokra, azok időtartamára és térbeli kiterjedésére, az oltóanyagok fejlesztésére és elosztására. A bevezetendő terápiákra, a kötelezővé tett oltások mennyiségére és minőségére. Az új szabályozás alapján a WHO közegészségügyre vonatkozó utasításai, amik eddig – mint említettük – csak ajánlottak voltak, innentől kezdve kötelezővé válnak. Az új szövegjavaslatból ezért kimarad az a rész, ami szerint „figyelemmel kell lenni az emberi méltóságra, az emberi jogokra és a szabadságjogokra.”

    A tervezet szerint a WHO főtitkára egyszemélyben dönt a globális egészségügyi szükségállapotról és a foganatosítandó intézkedésekről.

Vagyis egy olyan tisztviselő kap teljhatalmat, akit nem ellenőriz demokratikusan választott testület.

A terv szerint tehát a WHO korlátlanul uralkodhat felettünk.

MIÉRT IS?

„A liberalizmus alakította ki a modern világot, de mára a modern világ ellene fordult.”

Az a terv, hogy a globális egészségügyi szervezet, a WHO kikerüljön a választott kormányok fennhatósága alól, vagyis megszűnjön felette a demokratikus kontroll. Ha ez megtörténik, még korlátlanabbul érvényesül majd annak a három magánalapítványnak a szervezetre és rajta keresztül mindannyiunk életére a befolyása, akik a WHO legnagyobb „támogatói”, vagyis az egészségipar legfontosabb befektetői. 1961 óta időről-időre felhorgadunk az amerikai katonai-ipari komplexum túlhatalma ellen. Szóvá tesszük kapzsiságát, az USA politikájára gyakorolt negatív hatását. De a gyógyszeripari lobbi befolyásáról, túlhatalmáról csak kevesen mernek beszélni. Pedig az is van akkora üzlet, érint akkora ipari-kereskedelmi komplexumot, miközben szorosan együttműködik, sőt része a katonai-ipari konglomerátumnak. Lobbiereje semmivel sem kisebb nála.

Nézzünk valamit a jéghegy csúcsából. A WHO mögötti egyik 5 milliárd dolláros pénzügyi támogató a Rockefeller Alapítvány. A másik, 40 milliárdos adományozó a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a harmadik pedig 50 milliárd dollárral Bloomberg jótékonysági alapja. Ezek az amerikai alapítványok nemcsak a WHO-val, de a gyógyszeriparral, a gyógyszerkutatással, a pénzpiacokkal és a médiával is össze vannak gyógyulva. Tőlük függnek az ott folyó beruházások, a kutatási támogatások, a politikai lobbitevékenység, a politikai tanácsadás és az őket támogató propaganda-, illetve marketingmunka.

A fenti alapítványok szorosan együttműködnek egymással. Bill Gates és Michael Bloomberg 2009 óta egy csapat. Bloomberg akkor még New York-i polgármester volt. [5] Gates figyelme pont akkor kezdett néhány szupergazdag üzletembertársával együtt az egészségipar felé fordulni. Ezek egyike az a Jeffrey Epstein volt, akit azóta pedofília vádjával letartóztattak, majd az USA egyik legbiztonságosabb és legszigorúbb börtönében sokak megkönnyebbülésére öngyilkos lett.

Bloomberg és Gates közös tevékenysége egy nemzetközi dohányzásellenes kampánnyal indult, amely számos országban törvényi változtatásokat eredményezett. A Rockefeller Alapítvány vezetője ma már, nyilván véletlenül, az a Dr. Rajiv J. Shah, aki előtte a Bill & Melinda Gates Alapítványt vezette, és az volt a feladata, hogy új befektetőket hajtson fel a globális oltóanyagipar megújításához. A három alapítvány együttműködése az egészségiparon és azon túl is példaértékű.

Például: mindhárom fenti alapítvány támogatja a Johns Hopkins Egyetemen létrehozott Bloomberg Közegészségügyi Iskolát és a Bill & Melinda Gates Népesség- és Szaporodástudományi Intézetet”. [6] Bloomberg 3,5 milliárd dollárral, a Gates Alapítvány 1,5 milliárddal segíti tevékenységüket.

A Johns Hopkins Egyetem egy olyan, 25 egyetemet és kutatóközpontot tömörítő hálózatnak a része, amely partneri kapcsolatban áll a Pfizer óriáscéggel. Közös projektjük az RNA-hatóanyag fejlesztésére összpontosító terápiás innováció. [7] Ezért rendezték be a Johns Hopkinsban azt a koronavírussal kapcsolatos tudásközpontot, [8] ami adatokkal és érvekkel látta el a COVID19-járvánnyal kapcsolatos intézkedések elrendelőit és igazolóit.

Érdemes az emlékezetünkbe idézni azt a 2019-es pert, amiben a Johns Hopkins Egyetemet és a Rockefeller Alapítványt olyan engedélyezetlen emberkísérletekkel vádolták, amik még az 1940-es években folytak Guatemalában. Az érintettek tájékoztatása nélkül egy gyógyszerkísérletben mintegy ezer embert fertőztek meg szifilisszel, hogy a penicillin hatékonyságát teszteljék. 83-an belehaltak.

Emberbaráti segélyakciónak álcázva a mai napig folynak hasonló kísérletek. Például 1996-ban Nigériában a Pfizer egy azóta betiltott antibiotikummal kísérletezett gyermekeken, akik közül 11 meghalt, 189 maradandó testi fogyatékosságot szenvedett.

    Ukrajnában az amerikaiak egészen a 2022-es háború kitöréséig folytattak AIDS-szel, koronavírussal és még ki tudja mivel kapcsolatos emberkísérleteket

az általuk működtetett 43 biológiai laboratóriumban. [9]

Nincs abban semmi különös, hogy a nagy gyógyszeripari cégek szoros kapcsolatot ápolnak meghatározó pénzügyi körökkel. A Pfizer és a másik két nagy oltóanyaggyártó, az AstraZeneca és Johnson & Johnson, a BlackRock, a Vanguard és a State Street Corporation tulajdonában van. Beruházásaik megtérülni látszanak. A koronavírus-járványban a Pfizer nyeresége a 2020-as 9 milliárd dollárról 2022-ben 31 milliárd dollárra emelkedett, vagyis több mint megháromszorozódott. Ez nem utolsósorban a Pfizer és az Európai Unió közötti felettébb gyümölcsöző üzleti kapcsolatnak és Ursula von der Leyen bizottsági elnök asszonynak volt köszönhető. [10]

Az emberbaráti alapítványok és üzleti körök közötti kapcsolatok az Európai Unióban is szorosak. Az Unió vezetői ugyanis nemcsak a gyógyszerbeszerzésekben, hanem a klímával kapcsolatos ügyekben is rájuk támaszkodnak. Ezért a BlackRock az Unió vezető testületeinek legfontosabb tanácsadója. Az energia áttöréssel [11] kapcsolatos projekteket a BlackRock a Gates Alapítvánnyal együtt irányítja, míg a géntechnikával kapcsolatos növényvédelmi szabályozások leépítésért a Pfizer felel. Von der Leyen 2022 szeptemberében kitüntette a Bill & Melinda Gates Alapítványt azokért az eredményekért, amiket az Európai Unión belül elért. [12]

Úgy tűnik, hogy mára a klíma és az egészségipar a szupergazdagok vadászterületei. Filantróp mezbe bújva úgy folytatnak emberbarátinak feltüntetett tevékenységet, hogy közben egy pillanatra sem tévesztik szem elől további gazdagodásuk biztosítását és hatalmi helyzetük újabb és újabb területekre való kiterjesztését. Ezért van, hogy a Gatesek magánvagyona az elmúlt 20 évben folytatott áldozatos emberbaráti tevékenységük következtében megduplázódott. [13]

2020-ban a demokraták elnökjelöltválasztási kampányába Michael Bloomberg 188 millió dollárral lépett be. Ellenséges kivásárlási kísérlete kudarcot vallott. Pedig New York-i polgármesterként radikális zöld programot valósított meg. Megtiltotta a dohányzást az éttermekben, a bárokban, sőt a szabadban is és azt is, hogy édes italokat nagy poharakban lehessen felszolgálni. Bicikliutakat épített, mindhiába.

Így aztán nemzetközi szerepre tört, a WHO globális nagykövete lett és elkezdett járvány-megelőzéssel foglalkozni. 2021. február 3-án Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatójával együtt saját platformján, a Bloombergen közös cikket jelentettek meg azzal a címmel, hogy A következő pandémia megakadályozása most kezdődik. Itt amellett érveltek, hogy ha a kijárási tilalmat általánossá teszik, és mindenhol egyszerre vezetik be, a pandémia elkerülhető lesz. Szerintük a COVID19 traumáját egy olyan rendszer kiépítésére kell felhasználni, amivel elkerülhetjük a következő világjárványokat. Állításuk szerint ugyanis a kérdés nem az, hogy lesz-e újra világjárvány, hanem az, hogy mikor. Bill Gates egy egész könyvet szentelt ugyanennek a felvetésnek: Hogyan kerüljük el a következő világjárványt? Ebben egy nemzetközi járványrendőrség felállítását követeli. [14] 2021-ben csatlakozott hozzájuk Rockefeller is, aki 15 millió dollárt adott és 40 új partnert hozott, hogy a WHO-val együtt megalapítsák Világjárvány Megelőző Intézetet. [15] Ennek során még szorosabbra fonták együttműködésüket Gebrejeszusz WHO-főigazgatóval.

Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a kimondhatatlan nevű főigazgató kiválasztása a véletlen műve volt, amit egyedül csak megkérdőjelezhetetlen szakértelme indokolt. Biztosra kellett menniük. Hiszen túl sok minden forgott kockán. Mielőtt 2017 májusában a WHO élére állították, Gates addigi életútja alapján ugyanis már fél éve kiszemelte magának és elkezdte a felkészítését. Miután Tedrosz Gebrejeszusz abból a tigrayi marxista–leninista népfelszabadítási mozgalomból jött, ami 1991-ben puccsal vette át a hatalmat Etiópiában, igazán alkalmasnak tűnt. 2005-ben etióp egészségügyi miniszter, 2012–2016 között pedig külügyminiszter lett. Egészségügyi miniszterként arról híresült el, hogy eltussolta azt a súlyos kolerajárványt, ami Oromiában az ott élő páriasorba kényszerített etnikai kisebbség között dúlt, azért, mert szembenálltak a marxista forradalmi erőkkel. A WHO ennek ellenére, vagy talán épp ezért, hivatalos partneri kapcsolatot épített ki vele. Amikor Gates és Bill Clinton támogatásával a WHO elnökévé választották, az etiópiak hevesen tiltakoztak, ami senkit sem érdekelt. Tedrosz kisvártatva Robert Mugabét, Zimbabwe diktátorát nevezte ki a WHO különmegbízottjának. [16]

Az etiópiak tiltakozásánál, az eltussolt kolerajárványnál, a marxista–leninista múltnál sokkal nyomósabban esett latba, hogy Tedrosz már egészségügyi miniszterként szoros kapcsolatot alakított ki a Gates és a Clinton alapítványokkal. Amelyek, mint említettük, gyümölcsöző üzleti kapcsolatban állnak a Pfizer óriáscéggel.

Ahhoz, hogy megértsük a WHO által kötött szerződések, valamint a tervezett járványellenes intézkedések és a globális egészségügyi változtatások természetét, nem szabad figyelmen kívül hagynunk ezt a háttérhálózatot.

Ha rájuk figyelünk, nem lepődünk meg azon, hogy a WHO által kezdeményezett reformok kidolgozását [17] a WHO főigazgatója Libéria korábbi elnökére, Ellen Johnson Sirleaf-ra, a fenti hálózat oszlopos tagjára bízta, akiről a 2017-ben közzétett Paradise-iratokból tudjuk, hogy jelentős pénzösszegeket tart offshore számlákon, ami csak még alkalmasabbá tette erre a fontos megbízatásra. [18] 2018-ban Sirleaf saját alapítványt hozott létre, hogy a nemek közötti egyenlőséget elősegítse. [19] Ez nyilván Libéria legfontosabb sorskérdései közé tartozik. 2020-ban Ellen Sirleaf alapítványa 250 000 dollárt kapott a Rockefeller alapítványtól. 2021-ben két évre 1 millió dollárt a Gates alapítványtól. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a 2022-es év végére elkészült tervezetek a WHO számára kizárólag olyan változtatásokat javasolnak, amik a fenti alapítványok érdekeivel egybeesnek. A tervezet szerint, ha a jövőbeli járványokat el akarjuk kerülni, a nemzetközi közegészségügyi rendszert alapvetően kell megváltoztatnunk. Az fel sem merül, hogy miután száz évig nem tapasztaltunk ilyen súlyos világjárványt, lehet, hogy van újabb száz évünk a következővel való megmérkőzésig. Mitől olyan biztosak abban a szakértők (?), akik eddig arra esküdtek, hogy világjárványokat a modern orvostudomány már rég kiküszöbölte, hogy újra a járványok korába léptünk? Ők ugyanis megint tökbiztosra mennek, ahogy akkor sem voltak kétségeik, amikor az ellenkezőjére esküdtek. A független szakértői bizottság tervezetére alapozva 2021 decemberében már döntött is a WHO egészségügyi közgyűlése azokról a javaslatokról, amiket a globális egészségügyi rendszerben végre kíván hajtatni.

Ezekkel az új normákkal a WHO és az általa képviselt érdekkör uralkodni akar a jövőnk felett, még pedig azáltal, hogy kénye-kedve szerint korlátozhassa polgári- és szabadságjogainkat. Ki akarja venni a demokratikusan választott vezetők és népképviseletek kezéből a járványügyi korlátozásokról és az oltási kötelezettségről szóló döntéseket. Amiket olyanok kezébe akarja adni, akik semmilyen elszámolással nem tartoznak a választók felé és semmilyen felelősséget nem viselnek. Ők azok, akik azoknak a gyógyszergyártóknak és pénzügyi befektetői köröknek az érdekeit képviselik, akik szorosan összefonódtak a szálakat a háttérből mozgató magánalapítványokkal. Nem kizárt, hogy ezeknek az emberbarátoknak a koronavírus-járványon keresett dollármilliárdjaik növelte meg ennyire az étvágyukat, lehet, hogy azt egyfajta főpróbának tekintették, (rendezték?), lehet, hogy csak meglátták benne a lehetőséget, de az egyértelmű, hogy a járvány keltette félelemhullámot akarják meglovagolni és felhasználni. Sietniük kell, mert ha magunk mögött hagyjuk a félelmet, elillan az esély. Arról se feledkezzünk meg, hogy a világjárvány milyen negatív hatásokkal járt a világgazdaságra. Hogy eladósodási hullámot generált, visszavetette a globális kereskedelmet és az ipari termelést. [20]

Emlékezzünk rá, hogy száz évig megúsztuk pusztító világjárvány nélkül. Lehet, hogy újabb száz évig megint nem lesz részünk benne. De amíg még élénken él bennünk a járvánnyal kapcsolatos félelem, addig, de csak addig van esélyük a fenti emberbarátoknak a világ feletti uralom átvételére. És csak addig tudják azt megtartani, amíg félelemben tartanak bennünket. Ahhoz pedig az kell, hogy időről-időre ki is törjön valami pandémia. Csak nehogy a biolaborokat kézben tartók gondoskodjanak róluk.

Mert az aztán szép új világ lenne!

 

Jegyzetek:

[1] Azóta kiderült, hogy a CIA lefizetett szakértőket, hogy hallgassanak arról, hogy a vírus laborszökevény!

[2] Az egyik svájci kanton olyan szabályozást fogadott el, hogy a rendőri igazoltatás alá vontaknak át kell adniuk a mobiltelefonjaikat, hogy megnézhessék, kivel kommunikáltak.

[3] Svájcban már elkezdődtek a kártalanítások.

[4] A tervezet egyes kitételei az emberekkel azonos jogokat adnának az állatoknak!

[5] Michael Rubens Bloomberg (1942–) 2002–2012 között New York polgármestere, 2020-ban demokrata elnökjelölnek indult, a Biden-kormányzatban a védelmi innovációs testület elnöke.

[6] Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health; Bill & Melinda Gates Institute for Population and Reproductive Health

[7] Center for Therapeutig Innovation

[8][8] Coronavirus Resource Center

[9] Ezeknek a biolaboroknak a létét Victoria Nuland helyettes államtitkár elismerte az USA Kongresszusa előtt tett eskü alatti meghallgatásán.

[10] Ursula von der Leyen ellen korrupció és nyilvános adatok megsemmisítése miatt tettek feljelentést. Kizártnak tartom, hogy ne úszná meg.

[11] Breakthrough Energy

[12] Goalkeepers Global Goals Award

[13] Tudnivaló, hogy az amerikai adótörvények támogatják az alapítványi adományozást. Egy egymilliárd dolláros adomány 390 milliónyi adóleírást jelent. Így tehát emberbarátságát 40%-ban adójóváírásokból finanszírozza.

[14] Global Epidemic Response und Mobilisation

[15] Pandemic Prevention Institute

[16] Mugabe 1980–1987 között Zimbabwe miniszterelnöke, 1987–2017-ig elnöke volt. Az csak természetes, hogy ő is marxista–leninista.

[17] Independent Panel for Pandemic Preparedness

[18] Ellen Johnson Sirleaf (született Ellen Eugenia Johnson, 1938–) 2006 és 2018 között Libéria 24. elnöke. 2011-ben Nobel-békedíjat kapott.

[19] The Ellen Johnson Sirleaf Presidential Center for Women and Development

[20] Lásd Mary Robinson egykori ír elnök felszólítását arra, hogy az ENSZ kötelessége kielemezni a világjárvány hatását.