Miért volt elviselhetetlen a Kádár-rendszer? 
 
Decemberben lenne 70 éves Petri György, a XX. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb költője. Hagyatékának egy részét a XX. Század Intézet vásárolta meg. Schmidt Mária főigazgatót Petri életművéről és ellentmondásos személyiségéről kérdeztük. 
 
- Hogyan kell elképzelni tárgyi valójában a hagyatékot? 
- Három nagy papírdoboznyi kézirat, fénykép, levél, feljegyzés. 
- Petri Györgyé talán a legjobban feldolgozott életmű. A Magvető Kiadó négy kötetben közzétette munkáit: verseit - köztük kiadatlanokat műfordításait, interjúit, feljegyzéseit. Kerülhetnek elő újabb művek? 
- Egyelőre levéltárosok rendszerezik az anyagot, s csak ezután beszélhetünk tartalmi kérdésekről. De már kaptam jelzéseket, hogy vannak az anyagban kiadatlan versek is. - Miért tartotta fontosnak, hogy a hagyaték önökhöz kerüljön? 
- Korábban is vásároltunk fontosnak ítélt anyagokat, így került hozzánk - Magyar Bálint minisztersége idején, az Ithaka-program támogatásával - Arthur Koestler hagyatéka, később megszereztük a Londonban elhunyt Mikes Györgyét is. Koestler a XX. század egyik kulcsfigurája, aki elsők között világított rá a kommunista rendszer természetére. Hazai vonatkozásban hozzá mérhető Petri jelentősége. Az ő verseiből érthetik meg a következő nemzedékek is, hogy miért volt elviselhetetlen a Kádár-rendszer, hogy mit jelentett a szabadság hiánya. Márpedig intézetünk azért jött létre, hogy feltérképezze az elmúlt évszázadot. 
- Számos jobboldali úgy tartja, hogy a baloldali Petri a szabad demokraták agyonsztárolt költője volt. 
- Aki egyébként a nyolcvanas években nem publikálhatott... A Kádárkorszakban máshol húzódtak a törésvonalak, mint 1990 után. Nem volt jobb- vagy baloldal; voltak, akik támogatták a rendszert, és voltak, akik ellenzékbe vonultak. Akkoriban egy platformon volt Csoóri Sándor és Petri György. 
- Aztán 1989-90-ben szembekerültek egymással. A kilencvenes évek elején Petri sok - későbbi interjúi szerint túlságosan sok - napi politikai vitára reagáló, ellenzéki verset írt. Mai szemmel méltánytalanul támadta az Antall-kormány számos döntését. 
- Ami ma méltánytalanságnak látszik, abban benne volt az az eufória, hogy végre szabadon lehet beszélni. Mindenki mondta a magáét, mert mondhatta. Egyébként húsz év távlatából nézve tényleg sok méltánytalanság történt a szükségszerűen csetlő-botló, de egyébként jól teljesítő Antall-kormánnyal, ám ebben nem a költők jártak az élen, hanem a politikusok, köztük az akkori fideszesek is. Ami Petrit illeti, ő hű maradt önmagához. Amikor az SZDSZ szövetségre lépett a szocialistákkal, kilépett a pártjából. 
- A költészet iránt nem érdeklődők Torgyán József 1996-os parlamenti dörgedelme után ismerték meg Petri nevét. A költő Kossuth-díja kapcsán az ˝istengyalázó˝ Apokrif című versét idézte a parlamentben. Sokan ezzel, a Zakatol a szentcsalád kezdetű, blaszfémikus művel azonosítják Petrit. 
- Nem hiszem, hogy a politikusok illetékesek a költői teljesítmények megítélésében. Gondoljuk el, mi mindent mondtak egykor Ady Endrére, pedig ő a XX. század egyik legnagyobb költője. Hazaáruló, istengyalázó, erkölcstelen alkoholistának nevezték. 
- Petri költészetének újszerűségét az irodalmárok korán felismerték. Már életében monográfia született róla, azóta ezernyi tanulmány elemzi ezt a nyelvileg olykor meghökkentő, sokszor ironikus és mégis érzelmes költészetet. Petri önpusztító alkoholizmusáról, zaklatott szerelmi életéről legendák keringenek. Ismerte személyesen a költőt? 
- Elfogult vagyok Petrivel. Közelről ismertem, sokat beszélgettem vele, s nagyon szerettem. Amikor 1979-ben Surányi András Mozart és Salieri című vizsgafilmjét forgatta, melyben Can Togay játszotta Mozartot, Petri pedig Salierit, s amiben én is kaptam kisebb szerepet, olykor éjszakákat végigbeszélgettünk, s sok mindenben egyetértettünk. Később is sokszor találkoztunk, voltak közös barátaink. A Petrivel kapcsolatos híreszteléseknek, hogy rengeteget ivott, hogy szerette a nőket, hogy olykor durva volt, van létalapjuk, de azt is hangsúlyozni kell, hogy nagyon tudott figyelni a másikra, hogy gyermekien kíváncsi volt, tele volt részvéttel és szeretettel. Azt hiszem, sok minden rokonítja Koestlerrel. 
- Most, hogy az intézetben van a hagyaték, nyilván vannak elképzeléseik, hogyan mutassák be az életművét. 
- 2014-ben rengeteg feladatunk lesz. Megemlékezünk az I. világháború kitörésének századik évfordulójáról. Huszonöt éve omlott össze a kommunista rendszer, ami okot ad annak felmérésére, milyen óriási teljesítményt nyújtott ebben az időszakban Magyarország. Itt Petri György megkerülhetetlen lesz. Biztos, hogy lesznek kiadványaink is. És abban is bízom, hogy ez a hagyaték újabb anyagokkal fog bővülni.