Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Klaus Elnök Úr!
Václav Klaus elnök úr - örömömre és büszkeségemre a 2018-as Petőfi-díj birtokosa a harminc évvel ezelőtti antikommunista forradalmak, a demokratikus átalakítás egyik meghatározó szereplője. Ez a díj Václav Klausnak tehát múltbeli vitathatatlan, szívünknek oly kedves teljesítményét ismeri el. De nemcsak ezt. Mert Václav Klausnak erkölcsi és intellektuális jelenléte ma is fontos kapaszkodója térségünknek. Mert jelenünk fáradhatatlan alakítója ma is.
Klaus elnök úr helyt állt, amikor térségünk visszaszerezte önrendelkezését, amikor a régió országai saját elhatározásukból végre visszatértek a független, szabad és demokratikus állami léthez, de helyt áll ma is, amikor azok számára kell világossá tennünk miben is áll az önrendelkezésen alapuló független, szabad és demokratikus állami lét, akik vagy nem élték meg, vagy ami rosszabb, elfelejtették a birodalmi észjáráson alapuló diktatúrák élhetetlen, szabadsághiányos világát.
Elnök úr, Ön nem csupán a harminc évvel ezelőtt visszaszerzett szabadság hőse, hanem jelenünk formálója és a jövő alkotója is.
Hölgyeim és Uraim!
Václav Klaus irigylésre méltóan lendületesen dolgozik, beszédeket mond, publikál, nemzetközi konferenciák sztárelőadója, gondolataira szerte a világban adnak azok, akik szeretnék megérteni, hogy mi és miért történt velünk a XX. században és milyen lesz a XXI. század élete.
Ha megengedik, történészi tapasztalataimra hivatkoznék, amikor azt állítom, hogy az igazi politikus, a történelemformáló államférfi egyik legfontosabb tulajdonsága a higgadtság.
Barátaim!
Ha kapkodó politikust látnak, azonnal kezdjenek el gyanakodni, mert az ilyen politikus nem csak a poharat fogja leverni, hanem a történelem, a hazája, a nemzete által fölállított lécet is. A kapkodó politikus kezét gyorsan le kell fogni, az emberek a választásokon ezt általában hamar meg is teszik. A higgadt politikus ugyanis akkor is látja a célt, ha a mindennapi politika zűrzavarai eltakarják előle. A higgadt politikus úgy manőverezik a jéghegyek között, hogy egyikbe se ütközzön bele, és közben félszemét az iránytűn tartva navigáljon a kitűzött cél felé.
Nos, Václav Klaus higgadt ember, és politikusként sem volt soha más. Belső iránytűje sosem hagyta cserben, mert olyan alapra építette életét, mely szilárd, akár a középkori katedrálisok. Ez az alap a szabadság. Mindent innen vezet le, politikai tetteinek és politikusi krédójának mindig ez volt az alapja.
Így végiggondolva Közalapítványunknak és a MOL-nak 2018-ban is egyszerű dolga volt a Petőfi-díj odaítélésekor. Meglehet, hogy Nyugat-Európa irányt vesztett politikusai Közép-Európában csak „problémás vezetőket” látnak, akik nem hajlandók némán átvenni a haladónak becézett mintákat, de nekünk ezek a „problémás vezetők” a szabadság megannyi hősével és mártírjával együtt az élni akarásunk és a bennünk rejtőző erő bizonyítékai.
Tisztelt Elnök Úr!
Arról a magyar költőről és szabadságharcosról elnevezett díjat fogjuk ma átadni Önnek, akiről a magyar nép szabadságszeretete szerte a világon megismerszik. Aki tudta, hogy egy strófa, egy refrén sokszor többet ér ezernyi huszárnál, de aki maga is kardot kötött, amikor a hazáját veszélyben látta.
Aki a csata előtti este verset írt, mert szenvedélyében akkor is higgadt maradt, tudta, hogy ha ő nem is éli túl a másnapot, versei sokáig hatni fognak. Sokáig: amíg egy magyar is lesz a földön.
Önben, Elnök Úr, a hazáját higgadtan szerető, azt okosan kormányzó, azt méltóan képviselő államférfit tiszteljük. Azt, aki egyaránt a helyén volt, amikor szónokként, amikor íróként, amikor nagyvonalú, elegáns politikusként, és amikor harcosként kellett a cseh nemzet, a közép-európai népek családja és az európai kultúra védelmére kelni és felvirágoztatásáért tenni.
Mi, magyarok büszke nemzet vagyunk, okkal-joggal hisszük, hogy a mi honfitársaink szeretik legjobban a saját hazájukat. De mi, magyarok, örömmel hajtjuk meg a fejünket olyanok előtt, akik úgy szolgálják a saját nemzetüket, ahogyan mi szolgáljuk a sajátunkat. Mert hisszük, hogy csak az tisztel más nemzeteket, aki a magáét mindennél jobban tiszteli.
Elnök úr, Ön olyan kiváló cseh hazafi és európai államférfi, hogy ha megengedi, örömmel vennénk, ha a legnagyobb magyar szabadságharcosról elnevezett díjjal egyetemben Önt magyarrá fogadhatnánk. Mondom másképp: Ön, kedves Václav Klaus elnök úr, itthon van Magyarországon! Köszönöm, hogy eljött ma hozzánk, megtiszteltetés ez a nemzetemnek és nekünk is!