Schmidt Mária szólt arról: a holokauszt története azt példázza, hogy semmilyen cselekedet nem lehet indokolt, ami az etikai értékekkel, az emberi méltóság tiszteletével szembemegy, mert az embertársaink méltóságának tiszteletben tartását ˝semmilyen vélt vagy valós politikai szempontból nem lehet felülírni˝. Ha ezeket a szempontokat a Sorsok Házának látogatói megértik, elértük célunkat és jó munkát végeztünk - hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: a Sorsok Háza ügye ˝közös ügy, mindannyiunk ügye, nemzeti ügy˝, mert a 20. század arról is szólt, hogy az erkölcsi törvények felülírhatók, a ˝cél pedig szentesíti az eszközt˝. Ezt azonban meg kell cáfolni, és ebben a Sorsok Háza - Európai Oktatási Központ fontos szerepet kaphat, ha meg tudja tanítani a következő nemzedékeknek, hogy megéri a jót, az erkölcsöst választani, akármilyen kockázatos legyen is.

Schmidt Mária megállapította: a fiatalok jobban értik a film nyelvét, mint az irodalomét, ezért az intézménynek a vizuális kultúrában jártas szakemberekre is szüksége van, csakúgy, mint pszichológusokra, szociálpszichológusokra, filozófusokra. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy Konrád György nem kívánt részt venni ebben a projektben.

Felhívta a figyelmet, a kiállítás létrehozását nem az motiválta, hogy ˝egy újabb történelemkönyvet hozzunk létre˝, hanem az, hogy a már feltárt, kikutatott adatokat úgy mutassák be, hogy értékelhetők és befogadhatók lehessenek a fiatalabb generációknak. Legfőképpen azoknak készítik a kiállítást, akiknek semmilyen fogalmuk sincs erről a korszakról, ezért speciális eszközökkel igyekeznek ezt bemutatni. ˝Azok körében akarunk tetszést aratni, akik semmilyen előzetes tudással nem rendelkeznek a korszakról és nem is nagyon érdekli őket a dédszüleik története˝ - fűzte hozzá.

Mint mondta, a kormány célja a Sorsok Házával az, hogy a vészkorszakot, ezt a hetven évvel ezelőtti szörnyűséget úgy mutassa be, hogy az a fiatalok ingerküszöbét átlépje. Ez azért nagy kihívás, mert a mai fiataloknak a hetven évvel ezelőtti népirtás már nagyon távoli múltnak tűnik, ráadásul vizuálisan teljesen más a befogadóképességük és másként fogadják be és dolgozzák fel az információkat.

Rámutatott: azért fontos, hogy ezt a célcsoportot a Sorsok Háza meg tudja szólítani, mert ők lesznek a következő felnőtt generáció, amely továbbadja ezeket az értékeket az utánuk következő nemzedékeknek. A kormány elvárása, hogy a kiállítás és az oktatási központ elsősorban a 14-22 év közötti korosztályt célozza meg, ami persze nem azt jelenti, hogy az ne kösse le a felnőtteket.

A tervek szerint az első kiállítótér, ahova a látogatók belépnek, 45-50 perces programot biztosít majd nekik, innen mehetnek tovább a következő térbe, ahol multimédiás eszközökkel kaphatnak újabb tartalmakat, de itt már a táblagépek segítségével maguk dönthetik el, hogy mire kíváncsiak. Cél az, hogy az első térből való kilépés után a diákokban merüljenek fel kérdések a holokausztról és akarják megtudni, hogy ez a tragédia miért mehetett végbe, megtörténhet-e máskor is, illetve akarják megérteni, hogy mit jelent az, amikor valakit kiközösítenek és még az élete is veszélybe kerül - ismertette.

Schmidt Mária kiemelte: az intézmény egyik fontos célja az is, hogy megőrizze azok emlékét, akik az erkölcsös magatartást választották a vészkorszak idején, és akár saját életük kockáztatásával is mentették az üldözötteket. Ezen kívül a nagyobb hangsúlyt kapnak a gyermeksorsok, mert így kerülhet közelebb a vészkorszak a diákokhoz. Meg akarják mutatni, hogy a történelemben minden döntések és választások sorozata, és ˝a jót is lehet választani˝, akármilyen rizikóval is jár - tette hozzá.

Megtisztelőnek nevezte a média érdeklődését, ugyanakkor türelmet kérve megemlítette: a névválasztáskor a sajtó képviselőinek a végső döntés előtt nyilatkozott az intézmény elnevezéséről és a látványelemekről, holott akkor ez még nem volt végleges, csak a nyáron ülésező kreatív csoport javaslata volt, amiről a végleges döntést - a közbeszerzési eljárás szabályos lefolytatása után - a közalapítvány kuratóriuma később hozta meg. Ez adott okot az egyes sajtóorgánumok részéről a találgatásokra.

Közölte: igyekeznek az intézmény tartalmával elkészülni jövő év április 16-ára, a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjára, de ha ez meg is történik, a kiállítást folyamatosan fejlesztik majd tovább.

Megjegyezte: a Sorsok Háza nem a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ellen jött létre, hanem éppen azt kiegészítendő, mert mindkét intézménynek más a célcsoportja. Hozzátette: a Sorsok Háza létrehozását koordináló szakmai csapat tagja mások mellett Haraszti György, a Páva utcai emlékközpont kuratóriumának elnöke is.