A migráció és az orosz-ukrán háború mellett kirobbant közel-keleti konfliktus tovább súlyosbítja az amúgy is nehéz világpolitikai helyzetet, mindeközben Európa tanácstalan és folyamatosan rossz döntéseket hoz. Ezt mondja Schmidt Mária, történész a Terror Háza Múzeum főigazgatója, akivel a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorának nyilatkozott. Riporter: KIirály Levente. 

Nagy Imre újratemetése 1989. június 16-án a rendszerváltoztatás alapkövévé vált. A pártállam elitje azonban ezzel akarta a hatalmát átmenteni, ahogy tette azt Rajk László esetében: vagyis azok búcsúztatták, akiknek elődei a halálos ítéletet meghozták. Ezt a számítást húzta át Orbán Viktor beszéde. De hogyan vált valóra ’56 követelése, vagyis a függetlenség 1989-ben?

A június 18-án a Várkert Bazárban tartott Mandiner Klubest vendégeként Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélgetett Kacsoh Dániellel, a Mandiner főszerkesztő-helyettesével.

Az orosz–ukrán háború egy csapda Európa számára – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A szomszédunkban zajló fegyveres konfliktuson kívül a történészprofesszor beszélt az európai állapotokról, a migrációról, a bírói túlhatalomról és a magyar belpolitikai helyzetről is.

A Mandiner és a XXI. Század Intézet rendezvényén Alice Weidel, Schmidt Mária, Orbán Balázs, Mario Nawfall és Harald Vilimsky is kifejtette nézeteit az EU jövőjéről és a nemzeti szuverenitás fontosságáról. Moderátor: Kohán Mátyás.