Mi lesz velünk?

Megjelenés helye: Heti Válasz
Megjelenés dátuma: 2016-08-18
Téma: Schmidt Mária: Veszélyzózában

A nők nemcsak több könyvet vásárolnak, mint a férfiak, de többet is olvasnak – állítja az egyik vezető könyves cég. A fenti állításból nem sok minden következik, ahogy a zöldség vagy ruhavásárlási szokásokból sem. Legfeljebb az, hogy még jobban kell figyelni a lányok és asszonyok érdeklődésére, a nőírók jelentkezésére. Igaz, már az idén is strandot lehetett rekeszteni a könnyű szerelmes regényekkel. (…)

Mi lesz velünk?

Az utóbbi négy évben született esszék, publicisztikák, emlékezések kaptak helyet a Terror Háza Múzeum főigazgatójának új kötetében. A négy ciklusba sorolt írások közös jellemzője a könyörtelen szókimondás, a politikailag korrekt mellébeszélés határozott elutasítása. Így csak az tud fogalmazni, aki meg van győződve igazáról, s akit hidegen hagy a – valljuk be, mind bizonytalanabb, de még igencsak hangos – mainstream értelmiség elutasítása.

Három XX. századi politikus előtti tisztelgéssel indul a könyv, jelezve, hogy Charles de Gaulle, Konrad Adenauer vagy Ronald Reagan képesek voltak hazájuk és a világ sorsát egyszerre mérlegre tenni, mertek erősnek mutatkozni, de tudtak okosan tárgyalni, kompromisszumot kötni. Nemzeti politikusként lettek világpolitikai tényezők. A nagy államférfiak közé sorolható még Helmuth Kohl, a német egyesítés kancellárja, aki ugyanolyan baloldali kartácstűzben dolgozott, mint Adenauerék.

A mai utódok, állítja Schmidt Mária, a nyomukba sem érnek. Különösen igaz ez a kötetben legtöbbet bírált Angela Merkelre. És itt elérkeztünk a könyv központi kérdéséhez: mi lesz Európával, ha elárasztják a bevándorlók, kibír-e ez a csak névleg keresztény, elkényelmesedett, ideáiról lemondó kontinens milliónyi eltökélt, hitet gyakorolni és terjeszteni kívánó, a nyugati világ erkölcseit mélyen megvető idegent? Akikről nem tudjuk pontosan, hogy kicsodák. És azt sem, miért éppen most indultak meg tömegesen. A vak is látja, ha éppen látni akarja, hogy nem csupán kitaszított, létükben fenyegetett, nincstelen földönfutók ostromolják az európai határokat.

Schmidt Mária nem gyárt könnyen szétszálazható összeesküvés-elméleteket, de rendületlenül keresi, mi zajlik a kuliszszák mögött. Ma, amikor még az érdeklődő polgár sem képes értelmezni, összefüggésbe helyezni a világpolitika eseményeit, ő legalább kísérletet tesz a protokollesemények mögött zajló szándékok tisztázására. Miért erőltet szabadkereskedelmi megállapodást Európával Amerika? Miért lesz kulcsszerepe Kínának a közeljövőben? Milyen változásokat hozhat a palagáz-kitermelés a világ gazdaságában? Miért nem szabad Putyint leírni? Miért bölcs politikus Orbán Viktor? (Félreértés ne essék, itt nem napi politikai gyakorlatról van szó, ami olykor az eltökélt orbánistákat is elbizonytalanítja, hanem arról a vízióról, ami e gyakorlat felett áll, hogy tudniillik csak egy erős nemzetállamokra épülő Európa képes szembenézni a kihívásokkal.) A könyv utolsó fejezete Schmidt Mária mostani küzdelmeiről szól, történetesen azokról a kérdésekről, hogy békévé oldható-e az emlékezés, gyászolhatja-e a holokauszt áldozatait minden magyar ember. A Szabadság téri Gábriel-emlékmű, bár Schmidt védi, nem volt szerencsés, a Sorsok Háza – tervezetének részletes leírásával a kötetben találkozhatunk – azonban méltó mementó lehetne.

SCHMIDT MÁRIA: Veszélyzónában
Közép és Keleteurópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2016
3500 Ft.

Utoljára frissítve: 2016. november 3.  09:40


Vissza

Szakma | Közélet | Galéria | Fórum | Vendégkönyv | Levélírás | Fejlesztette: CENTER.HU Kft.