Korrajz 2003. A XX. Század Intézet évkönyve (előszó: Schmidt Mária)

Kiadó: XX. Század Intézet, 2004
Megjelenés dátuma: 2004

ELŐSZÓ

Egy 2004-ben elkezdett könyvsorozat, a KORRAJZ második kötetét tartja kezében az olvasó. A XX. és XXI. Század Intézet évkönyveit neveztük így el. Azért döntöttünk az átfogó, szándékosan általános igényű cím mellett, mert a könyvsorozattal a történészi munka széles skáláját szeretnénk bejárni, hogy megmutassuk azt a tematikusan és módszereiben is oly szerteágazó tudósi tevékenységet, a történészi munkát, amelynek nem biztos, hogy „a háttérben˝ kell zajlania.

Hiszen a kutatás nem a tudósok magánügye, hanem olyan célirányos szellemi tevékenység, amelynek szakmai és olvasói megméretése csak az elkészült munkák megjelentetése révén lehetséges.
Mindenki, aki történészként tollat fog, állást foglal. Közben persze nem tévesztheti szem elől, hogy a lehető legnagyobb tárgyilagosságot kell vezérlő csillagának tekintenie. Ez különösen érvényes azokra, akik a jelen és a közelmúlt feltáratlan, vagy kevéssé ismert területeivel foglalkoznak.
A huszadik század történelmének földolgozását és lehetőleg tárgyilagos bemutatását az elmúlt században túl sokszor lehetetlenítette el a politika. Nem elhanyagolható, hogy mikor, miként, és az sem, hogy milyen mértékben. A diktatúra enyhültebb szakaszában a „szakma˝ ugyan már tudott bizonyos dolgokról, a szélesebb olvasóközönséghez azonban ez a tudás még sokáig nem jutott, nem juthatott el.

Csak a rendszerváltozás után derülhetett ki, hogy huszadik századunk történelmének tudatosan homályban tartott fejezetei a politikai hatalom egyre fogyó legitimitását próbálták üggyel-bajjal kipótolni.
Pedig se szeri, se száma azoknak a fontos témáknak, amelyek nagyon is számot tartanak arra, hogy bárki tudomást szerezzen tudományos földolgozásuk eredményeiről. Az adatok, a tények, a föltárt dokumentumok, az új összefüggések a meglévő ismeretek pótlását és újrarendezését eredményezheti. Nem elég az állambiztonságról tudni, hogy voltak „ügynökök˝, közismertté kell tenni a számukat, beszervezésük módját, működésük feltételeit. Nem elég általánosságokat hallani a Rákosi-korszak atrocitásairól, ismerni kell azokat a mechanizmusokat is, amelyek során emberek százezreinek az élete lehetetlenült el, vagy ment tönkre menthetetlenül. Nem elég tudomásul venni, hogy Magyarország háborús jóvátételre volt kötelezve, ismernünk kell a konkrét körülményeket, a mértéket és a következményeket is.

A szellemi életben sem a művész, sem a tudós nem vonulhat el a szakma elefántcsonttornyába. A megméretést akkor is vállalnia kell, ha tudja, forgalomban van még jó néhány ósdi mérce.

A nyilvánosság: megméretés. A Korrajzban, hasonlóan egy folyóirathoz, különböző szinten és fölkészültséggel megírt tanulmányokat adtunk közre: akad köztük kimunkáltabb és vázlatosabb, némelyik egy hosszabb tanulmány előképe, más írások önálló egészként is megállják helyüket. De mindegyikük fontos és érdekes adalékokkal szolgál, mindegyik a maga módján járul hozzá ahhoz, hogy kevesebb fehér folt legyen ismereteink tárházában.
Nem könnyen jut el az önálló kötetig egy történész, előfordul az is, hogy kutatási területe más irányba fordul, érdeklődése változik, mások hosszú évekig, akár évtizedekig kutatnak egyetlen témát, míg abból könyv lesz.
De a munka, amelyről most számot adunk, folyamatos és intenzív, tanúskodik az Intézet által meghirdetett széles tematikájú pályázati programokról, s tanúskodik mindenek felett arról a sokirányú kutatói tevékenységről, amely a XX. és XXI. Század Intézetben évek óta folyik, beleértve a legfiatalabb nemzedékeket is. (A Korrajz következő kötete fiatal történészek pályaműveit adja közre.)

Reméljük, hogy az olvasó érdeklődéssel forgatja a tanulmánygyűjteményt, s egyúttal érzékletes képet kap a XX. és XXI. Század Intézet műhelymunkájáról.

Schmidt Mária

Utoljára frissítve: 2009. január 23.  15:22


Vissza

Szakma | Közélet | Galéria | Fórum | Vendégkönyv | Levélírás | Fejlesztette: CENTER.HU Kft.